Nyugdíjbiztosítás nagyon-nagyon jó költséggel

Gyakori ellenvetés a nyugdíjbiztosításokkal szemben, hogy drágák. Ez nyomós érv, hiszen hiába a magas hozamok, ha a költség elviszi a nagyját. Ráadásul a hozamokra nincs garancia, de a költségeket garantáltan levonják. De most egy kicsit a mélyére ástam és elkezdtem számolni.

Az alábbi kérdésekre kerestem választ:

• Hogyan tudom csökkenteni a nyugdíjbiztosítási költségemet?
• Mekkora az adójóváírás tényleges hatása?
• Végső soron: megéri-e nyugdíjbiztosítást kötni?

A nyugdíjbiztosítások költségeinek összehasonlíthatóságára eleinte a MABISZ, mint szakmai szervezet létrehozta a TKM-et, azaz Teljes Költség Mutatót. Ehhez nem volt kötelező adatot szolgáltatni (némelyik biztosító élt is ezzel a lehetőséggel, valamiért a magyar biztosító is titkolózot…), de később az MNB kötelezővé tette az adatszolgáltatást és így ma már könnyen megismerhető az egyes életbiztosítások és nyugdíjbiztosítások TKM-je. Ahhoz azonban, hogy megértsd a költségeket és a mögötte húzódó számításokat, lehet, hogy először érdemes lenne elolvasnod ezt a cikket.

Most nem részletezem túlságosan a TKM-et, annyit érdemes tudnod róla, hogy azt mutatja meg, hogy mekkora veszteséged keletkezik azáltal, hogy egy elméleti költségmentes megtakarítás helyett a biztosítónál fialtatod a pénzed. Ezt az értéket egy 35 éves ember havi 25ezres megtakarítására kell kiszámolni tíz, tizenöt és húsz éves tartam esetén. Nyugdíjbiztosításoknál a lejárati életkorból kell levonni a tartamokat és így kell meghatározni a belépési életkort (tehát 45, 50 és 55 év), így megkaphatjuk a TKMny értéket. A TKM értékeket egyébként le is ellenőrizheted az MNB oldalán. Itt látni fogod, hogy minden termék mellett szerepel egy tól-ig érték, ami azért van, mert a különböző befektetési alapoknak (amelyekbe egy nyugdíjbiztosításnál is elhelyezheted a megtakarításod) különböző a vagyonkezelési, alapkezelési költsége, ami más-más TKM-et eredményez.

Mi a TKM korlátja, miért nem érdemes kizárólag erre hagyatkoznod?

Először is: sablon ügyfélre készül és nem rád. Ez azt jelenti, hogyha nem pont annyi éves vagy, nem annyit teszel félre és nem olyan megtakarítási távon, és nem végig ugyanakkora összeget, és más hozamot érsz el, mint az elméleti költségmentes hozam, akkor teljesen más értékek fognak kijönni.

Ha a tartam alatt módosítasz a szerződésen, pl. szünetelteted, díjmentesíted, kiveszel belőle vagy plusz összeget teszel bele, ha idő előtt megszünteted, ha évente „indexálod”, akkor teljesen más értékek fognak kijönni. De erről később.

Hogyan számolható ki a tényleges költség?

Nagyon egyszerűen: az összes befizetést, költséget és a feltételezett hozamot fel kell vinni egy excelbe, kiszámoltatni vele a végeredményt és ez alapján egy belső megtérülési ráta képlettel meghatározni az átlagos hozamot. Ha ezt a hozamot kivonod a feltételezett hozamból, amivel a kalkuláció során számoltál, akkor megkapod az átlagos éves költséget.

Nem kell megijedned, a táblázatot elkészítettem neked, sima Google Sheet-ben van, és ingyenesen elérheted itt. Kapsz hozzá leírást is, hogy mit hova írj be, de szerintem Neked enélkül is egyértelmű lesz.

Mekkora az adójóváírás valóságos hatása?

Régi trükk az ügynökök részéről, hogy szembeállítják a 0,6%-os alapkamatot a 20% adójóváírással. Te azonban biztosan tudod, hogy a 20%-ot az adott év befizetései után kapod meg adójóváírásként, így minél hosszabb a futamidő, annál kevesebb lesz ennek a ténylegesen elért hozamra gyakorolt hatása. De azért nem elhanyagolható.

Nézzük meg egy példán keresztül. Tegyük fel, hogy havonta 50ezer Ft-ot teszel félre nyugdíjra (havi egy KATA ktg-e), ez évente 600 ezer Ft. Ha 55 éves vagy, tehát 10 évig fizeted a nyugdíjbiztosításod, akkor összesen 6M Ft-ot fizetsz be, amire kapsz 1,2M Ft adójóváírást. Meg kell nézni tehát, hogy mekkora éves hozammal tudnád ezt az 1,2M Ft-os plusz elérni. Ehhez a megtakarítás kalkulátort kell segítségül hívni. Beírod a havi 50ezret a megtakarítás összegéhez, 10 évet a tartamhoz és a csúszkát addig állítgatod, míg a végeredmény 7,2M Ft nem lesz. Kijön az, hogy a keresett érték 3,5%. Tehát ennyit tesz hozzá az adójóváírás a megtakarításod hozamához.

Ugyanezt kiszámolhatod 20 évre is, ekkor 12M Ft-ot fizetsz be és 2,4M Ft lesz az adójóváírás összege. Az adójóváírás miatti „hozamtöbblet” pedig 1,76%.

Persze a tényleges képlet még bonyolultabb, ezért is készítettem a kalkulátort, ami ennél lényegesen egyszerűbben megmutatja az adatokat. A valóságban ugyanis a költségek miatt nem a befizetéshez, hanem a végösszeghez mérten kell megállapítani az adójóváírás hatását, amikor az anélküli és az azzal számolt tényleges nettó hozamokat összehasonlítod.

Ráadásul az adójóváíráson is keletkezik hozamod, ami nem lenne adójóváírás nélkül. Akik az adójóváírás hatását degradálják, általában ezt a tényt nagyvonalúan figyelmen kívül hagyják.

Maradva a példánknál: havi 50ezerre kapsz havi 10ezer jóváírást. Ha ezt tennéd félre mondjuk 6% kamattal, akkor 20 év múlva 2,4M helyett (ennyi hozam nélkül) 4,64M Ft-od lesz. Ennyi tehát az adójóváírás tényleges hatása, ami már átlagosan 3,1% plusz „hozam”. Egy szó, mint száz, molyolhatsz vele, vagy letöltheted a kalkulátort, ami egyszerűen kiszámol Neked mindent.

Mi a trükk, hogyan jön ki a 0,28% költség?

Ha ellátogattál az MNB TKM oldalára, akkor láthattad, hogy a nyugdíjbiztosítások jellemzően 2-4% TKM-mel hasítanak, és ne legyenek kétségeid, az ügynök a drágábbat fogja ajánlani, mert azon nagyobb a jutaléka. Na de nézzük meg, hogy milyen tényezők hogyan befolyásolják a tényleges költséget:

1. Díj nagysága: a kalkulátorban bemutatott Generali Mylife Extra (U67) nyugdíjbiztosításként is köthető életbiztosítás esetében ún. díjarányos bónuszt kapsz. Ez a bónusz minden egyes befizetésed 4%-a, ha legalább havi 25ezret teszel félre. Igen, így tudták elérni, hogy ne szálljon el a TKM. Ha tehát Te ennél kevesebb összeget teszel félre, akkor a megadott TKM értékeknél jóval magasabb lesz a tényleges költséged.
2. Forgalmazási/kezdeti költség: ez a legmagasabb költség a legtöbb életbiztosításban. Ebből fizetik a jutalékokat, és indirekten az alkalmzottakat, akik berögzítik a különböző rendszerekbe a szerződést, a kockázatelbírálókat, akik megálapítják, hogy megkötheted-e egyáltalán a szerződést, stb. Ez a költség a kezdeti éves díjad százalékában van kifejezve. Tehát elviekben minél alacsonyabb éves díjon kötsz szerződést, annál jobban jársz. Igaz, a díjarányos bónusz (ld. 1. pont) és a későbbi ügyfélbónuszok látják kárát. Ez később még fontos lesz.
3. Indexálás: ez az igazi trükk az egészben. Az indexálás az éves díjnövelés annak érdekében, hogy reálértéken tartsd a befizetésedet. Mivel a bónuszokat átlagos éves díj arányában fizetik ki, a forgalmazási költséget pedig az első évek befizetéseiből vonják, minél inkább növeled később a rendszeres megtakarításod összegét, annál jobban tudod csökkenteni a forgalmazási költség tőkearányos mértékét.
4. Befektetési költségek: ahogy már említettem, különbség van az egyes befektetési alapok kezelési költségeiben. Ha olyan alapot választasz, ami költségben kedvezőbb (de azért értelmezhető hozamelvárásod is lehet), akkor jobb végeredményre számíthatsz.
5. Hozam: bár az ember azt gondolná, hogy a hozam növekedése által megnövekedett vagyonarányos bónusz csökkenti a költségszintet, ez nincs így, hiszen a hozamok növekedésével a vagyonarányos költségek is növekednek. Együtt sírunk, együtt nevetünk tipikus esete.

Lássuk mindezt egy konkrét példán keresztül

Tegyük fel, hogy 45 éves ügyfélként havi 25.000 Ft-ot teszel félre és 20 éves tartam végéig ezt az összeget fizeted be a Generali U67 Mylife Extra nyugdíjbiztosításában. Egy részvénytúlsúlyos, legdrágább alapkezelési költséggel rendelkező portfólióban, 7% hozamfeltételezéssel élsz. Ekkor a tartam alatt befizetnél 6M Ft-ot, és a lejárati összeged 9.062.533 Ft lenne. Ez átlagosan, évente 3,07%-os ktg-et jelent, ami majdnem a teljes hozamod fele! Viszont adójóváírással már csak 0,9% a költséged.

Nézzünk egy másik példát: ugyanúgy 45 évesen fizeted a havi 25.000 Ft-ot, de az infláció és életszínvonalad emelkedésének követése miatt évente 5%-kal növeled a befizetéseidet (indexálás), a megtakarításodat egy részvény túlsúlyos, de menedzselt és kedvezőbb költségű befektetési alapba helyezed. A hozamelvárás teljesen reálisan marad 7%. Ekkor az átlagos éves költséged lecsökken 2,49%-ra, adójóváírással 0,28%-ra. Na jó, láthatod, hogy a költség adójóváírással ilyen alacsony, de ezt össszehasonlítva egy TBSZ-re vett bef.alappal, komoly költség előnyöd lesz.

És akkor lássuk, a tartam növekedése mit okoz: ha mindezt 40 évesen indítod el, tehát a tartam 25 év, akkor az adójóváírással számított átlagos éves költséged 0,29%, de adójóváírás nélkül már csak 2,02%.

A tanulság az, amit könnyen magunktól is kitalálhatunk: minél előbb indítasz nyugdíjbiztosítást, annál alacsonyabb lesz a biztosítói költséged, de annál nagyobb az adójóváírás hatása.

Lehet még játszani a számokkal, de egy a lényeg: az időben indított megtakarítás, az éves értékkövetés, a gondosan megválasztott portfólió és egy jó tanácsadó segítségével jelentősen növelheted a privát megtakarításon alapuló nyugdíjad értékét. De az is tény, hogy bár a rövidebb tartamú nyugdíjbiztosítások drágábbak, az adójóváírás hatása is sokkal kedvezőbb.

Sikerült felkeltenem az érdeklődésed? Remélem, hogy így van, és ha igen akkor mi gátolhat meg, hogy kérj videós konzultációt? Nézzük meg a saját számaidat, keressünk megfelelő nyugdíjmegtakarítási formát a számodra. Ha már van, nézzük meg, hogy megéri-e fenntartani jelen állapotában vagy módosítani kell, esetleg lecserélni. A tanácsadás díjmentes, de milliókat hozhat a konyhára, a Te konyhádra.