Értékpapírok

A sokféle értékpapír közül a leggyakrabban kötvényekkel vagy részvényekkel találkozhatsz, előbbiek valamilyen hitelviszonyt, utóbbiak pedig tulajdonviszonyt megtestesítők. Ahogy a nevükből is látszik, a hitelviszonyt megtestesítő arról szól, hogy Te hitelezel, és erre a hitelre valamilyen formában kamatra vagy jogosult. A tulajdonviszonyt megtestesítő papírok esetében résztulajdonosa leszel valamilyen vállalatnak, amiért cserébe bizonyos jogokat is szerezhetsz, de értelemszerűen a kockázatod is sokkal nagyobb.

Kötvények

Kibocsátója szerint a legegyszerűbb csoportosítani ezeket a papírokat, így vannak az állam, az önkormányzatok és a vállalatok által kibocsátott kötvények. Értelemszerűen az állam által kibocsátottakat nevezzük államkötvényeknek. Tudnod kell, hogy az állampapírok hosszabb lejárattal rendelkeznek (min. 3 év), a diszkont kincstárjegyek (szintén az állam bocsátja ki) pedig rövid lejáratúak (3, 6, 9, 12 hónap). Ez utóbbiak névérték alatt kerülnek kibocsátásra, és a lejáratkor a névértéket fizetik ki, a kettő különbözete a hozamod. A klasszikus kötvények viszont kamatot fizetnek, amelynek mértékét általában a névérték százalékában fejezik ki.
A kötvényekkel kapcsolatban különböző fogalmakat tisztázzunk az elején:

• Névérték: ez a kibocsátó adósságának mértéke. Tehát ha van egy 10 000 Ft-os névértékű kötvényed, az azt jelenti, hogy a kötvény kibocsátója 10 000 Ft-tal tartozik neked. A névértéket a kibocsátó a lejáratkor ki kell, hogy fizesse, és a névértékre vonatkoztatva állapítják meg a kamatokat is.
• Névleges kamatláb vagy kupon ráta: ez maga a kamatláb, amit a névértékre vonatkoztatva állapítanak meg. Vannak fix vagy változó kamatozású kötvények is, a kamatokat pedig a szokásos évente történő kifizetéstől eltérően fizethetik félévente vagy gyakrabban, de akár egy összegben a lejáratkor is. Van egy speciális fajtája a kötvényeknek, a kamatszelvény nélküli kötvények (vagy zéró kupon kötvények), amelyeket a névérték alatt bocsátanak ki, és a kamat a kibocsátási árfolyam és a lejáratkor fizetendő névérték különbözetéből adódik. Ennek a gyakori példája a diszkont kincstárjegy.
• Kibocsátási árfolyam: Ezen az áron hozzák forgalomba a kötvényt. Általában ez a névérték, de mint láttuk az előbbi példából, lehet névérték alatti is a kibocsátás, ritkábban névérték feletti is.
• Lejárat: a kötvényen rögzített dátum, amikor a névérték visszafizetésre kerül.
• Piaci érték (vagy a kötvény belső értéke, elméleti árfolyama): nem azonos a piaci árfolyammal! Ez a kötvényből a jövőben származó pénzáramlások jelenértéke. Tehát a hátralévő futamidő alatt még kamat és névérték címén kifizetésre kerülő összegeknek egy meghatározott kamatlábbal jelenértékre hozott összege. A jelenértékről majd máskor. Ez a kamatláb általában a hasonló kockázatú és futamidejű kötvények piaci hozama.
• Piaci árfolyam: ez az az összeg, amennyiért a másodlagos piacokon el lehet adni egy kötvényt.
• Nettó és bruttó hozam: hogy egészen pontosan meghatározhassuk a piaci értékét a kötvénynek, figyelembe kell venni a legutolsó kamatfizetéstől eltelt időt is. Könnyen belátható, hogy  egy évente kamatot fizető kötvény sokkal értékesebb a kamatfizetés előtt egy nappal, mint utána egy nappal.

Érzékeny, de fontos téma még a kötvények minősítése. Manapság nem túl jó a hitelminősítők lakossági megítélése, de tény, hogy nagy hatással vannak a kötvények árfolyamára, ezért nem lehet megkerülni a minősítésüket. Most nem foglalkozok ezekkel részletesen, de alapvetően a befektetésre ajánlott és a spekulatív kötvényekre osztja mindhárom nagy minősítő (Standard&Poor’s, Moody’s, Fitch Ratings) is a kötvényeket.

Milyen tényezők hatnak a kötvény piaci értékére?

Téves az az elképzelés, hogy pl. egy államkötvényen nem lehet veszteségünk. Ha megtartjuk a lejáratig, akkor visszakapjuk a tőkénket és a kamatokat is, de vajon jó-e nekünk, ha pl. 4%-os kamatokat kapunk még 8 évig, miközben a piacon már elérhetőek 6%-os államkötvények is? Ez is veszteség, főleg ha gyorsuló inflációval párosul. Nézzük meg tehát, hogy milyen tényezők és hogyan hatnak a kötvények értékére.

Az idő múlása: viszonylag egyszerűen levezethethető, hogy minél közelebb kerülünk a kötvény lejáratához, úgy csökken az értéke. Ehhez csak azt kell átgondolni, hogy egyre kevesebb alkalommal lesz részünk kamatfizetésben, és így már egyértelmű az összefüggés.

A piaci hozam változása: ennek a megértése már egy kicsit izgalmasabb, de nem nehéz. A piaci hozamok és a kötvények értéke fordítottan arányos egymással. Tehát ha nőnek a piaci hozamok, akkor csökken a kötvényem értéke és fordítva. Ahogy pl. fentebb már említettem: ha a piaci hozam nő, akkor az alacsonyabb kamatozású papíromat nyilván olcsóbban tudom majd eladni, mint amennyi a névértéke. Minél hosszabb lejáratú a kötvény, annál nagyobb a kamatkockázatom, hiszen annál több kamatfizetés van még hátra.

Adózás: A kötvényeken elért hozam szja és EHO köteles, kivéve az állampapírokat, ezek – a prémium magyar államkötvényeket leszámítva – mentesek az EHO alól. Természetesen az adókedvezmények 3 és 5 év után ezekre az értékpapírokra is érvényesek. A 2019. július 1. után kibocsátott lakossági állampapírok teljes mértékben adó- és illetékmentesek.

Hol vásárolhatsz be? Állampapírból csak lakosságit vásárolhatsz, méghozzá a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatain, a menetéről itt tájékozódhatsz. Egyéb állampapírokat aukción vagy a másodlagos piacokon vehetnél, de mivel nem vagy intézményi befektető… Vállalati kötvényeket többnyire bankokon, brókercégeken keresztül vásárolhatsz vagy közvetlenül a kötvény kibocsátójától (ld. Questor kötvények, csak hogy ismert példát említsek…).

Részvények

Ez az az értékpapír, amivel gyakorlatilag cég tulajdonossá válhatsz. A nevében is benne van, hogy ez a befektetési forma egy adott részvénytársaság egy részének a tulajdonosává tesz. Sokan a legkockázatosabb befektetési formának tartják, szokták emlegetni, hogy ki mit tőzsdézett el, de azért ez nincs teljesen így. Fontos tudatosítanod, hogy mekkora futamidőben gondolkodsz és hogy mennyire vagy aggódós típus. Mit tennél, ha a részvény befektetésed árfolyama drasztikusan csökkenne? Bepánikolsz és eladod, vagy pezsgőt bontasz és vásárolsz még, mert olcsón juthatsz hozzá? Persze ez csak olyan esetben kérdés, amikor az adott vállalat profittermelő képessége amúgy nincs veszélyben, nincs csődközeli állapotban, stb.

Milyen részvényekkel találkozhatsz?

Osztalékelsőbbségi vagy törzsrészvény: előbbi hozama elsősorban az osztalékból származik, utóbbi pedig az áfolyam emelkedésből. Ha probléma van a cég fizetőképességével, akkor az osztalékelsőbbségi részvény tulajdonosa elsőbbséget élvez a kifizetésnél a törzsrészvény tulajdonosával szemben (de a kötvénytulajdonos így is megelőzi a sorban). Az elsőbbségi részvény osztaléka alapítói okiratban rögzített.

A részvények értékelésével kapcsolatos alap tudnivalók

A részvényeket NEM 1-2 évre, főleg nem 1-2 napra érdemes venni. Persze sokan teszik ezt, de ez szinte a szerencsejáték kategóriájába tartozik. Warrenn Buffet azt javasolja, hogy ha részvényt veszel, akkor tedd be a fiókodba és 10 évig rá se nézz. Valahogy így kéne tekinteni erre az értékpapír fajtára. Általában ha részvényt választasz, akkor nem árt tisztában lenni a vállalat iparágával (pl. MOL részvény esetében a kőolaj és a finomítók piacával), a cég közelebbi gazdasági-politikai környezetével, az elmúlt 5 év mérleg adataival, a rövid-, közép- és hosszú távú stratégiai terveivel, futó beruházásaival, a menedzsment összetételével és annak piaci megítélésével, várható eredményével, stb.  Különben vaktában fektetsz be. A legtöbb adat a netről beszerezhető. Érdemes az alábbi mutatókat szemügyre venned:

• EPS: Earnings per Share: egy részvényre jutó nyereség, amelyet az adózott eredmény és a törzsrészvények számának hányadosából kapsz meg.
• Osztalékfizetési hányad: ezt az egy részvényre jutó osztalék és az előbbiekben említett EPS hányadosaként kapod meg.
• ROE (Return of Equity): saját tőkére jutó nyereség
• P/E mutató (Price/Earning ratio): árfolyam-nyereség arány, ez az egyik leggyakrabban használatos mutató. Megmutatja, hogy az adott vállalat részvényeinek árfolyama hogyan aránylik a nyereségéhez. Tehát az árfolyam és az EPS hányadosa. Az adott iparág vagy piac egyéb részvényeihez mérten lehet csak értékelni, önmagában nemigen. Pl. ez alapján (is) írta több szaklap is, hogy a Norbi részvények túlárazottak voltak a kibocsátáskor. És igazuk lett…
• Tőkeérték (Kapitalizáció): a vállalat saját tőkéjének értéke, vagyis az összes részvény együttes értéke. Akkor jó ez az érték, ha több, mint a saját tőke könyv szerinti értéke.

Nos, ez persze nem teljes körű leírás, de támpontot adhatnak a választáskor. Vagy ha inkább profikra bíznád, akkor vásárolj részvény típusú befektetési jegyet. Akkor portfóliót veszel, alacsonyabb kockázattal, de kétségtelenül alacsonyabb hozamelvárással. Befektetési alapokról bővebben itt találsz útmutatót.

Adózás: ugyanúgy adózik, mint a kötvények, a hozam után szja és EHO fizetési kötelezettséged keletkezik az ismert adókedvezményekkel.

Hol vásárolhatsz be? Először is nyitnod kell egy számlát valamelyik befektetési szolgáltatónál – többnyire ezt online is megteheted – de NYESZ vagy TBSZ számlára is vásárolhatsz értékpapírokat. Ezek után az online rendszerben rögzítheted a megbízásaidat. A költségekre azonban figyelj! Érdemes alaposan összehasonlítani a kondíciókat.

Ha szeretnél értékpapírszámlát és/vagy TBSZ számlát nyitni, és díjmentes tanácsadást is igényelnél a döntéshez, akkor írj nekem, kérdezz kommentben vagy foglalj időpontot a naptáramba. És természetesen megosztani is ér a cikket (itt alul mindjárt), hátha másnak is segít.