Olvasási idő: 16 perc
()

A unit linked életbiztosítások legvitatottabb pontja vitán felül a költség. És a költséget megtestesítő, szinte mantraként ismételgetett mozaikszó, a TKM, azaz Teljes Költség Mutató. De mit is jelent ez, hogyan számolják ki? És főleg: hogyan csökkentheted le a saját szerződésed TKM értékét, illetve költségét?

Jogos igényként merült fel jónéhány évvel ezelőtt, hogy az életbiztosítások koránt sem egyszerűen átlátható költségszerkezetét valamilyen egységes mutatószám segítségével összehasonlíthatóvá kéne tenni. Ennek oka a az, hogy az ügyfél számára is kellett valamilyen számszerűsíthethető adat, amely megmutatja, hogy melyik termék mekkora költséget jelent számára, mondjon bármit is a biztosítási ügynök. Mert lássuk be, rengetegen léptek és lépnek fel ma is “pénzügyi tanácsadóként”, mindenféle előképzettség vagy pénzügyi ismeret nélkül, akik számára az értékesítési eszköztár (hogyan tud meggyőzni másokat) sokkal fontosabb, mint maga a terméknek és a mögöttes eszközöknek az ismerete. A költség pedig egy olyan tulajdonsága ezeknek a megtakarításoknak, amit sokan igyekeznek eltitkolni. Miért? Mert minél magasabb a jutalék, annál drágább a termék. Ilyen egyszerű. És sajnos még mindig sokan a jutalék alapján választják ki, hogy mi a jó Neked, mint ügyfélnek. Persze nincs azzal semmi gond, ha valaki drágább terméket vásárol, én sem, és szerintem Te sem csak az ár alapján vásárolsz, bármiről is legyen szó, de szükség volt egy objektív mérőszámra az életbiztosítások területén. Hogy mennyire sikerült objektívre, arról majd később.

Kezdetben a MABISZ (magyar Biztosítók Szövetsége) önszabályozásként vezette be a TKM-et, a hiteleknél jól ismert THM-ek mintájára. De természetesen nem volt kötelező érvényű, hiszen a MABISZ nem hatóság, nem tudja rákényszeríteni a biztosítókra az adatszolgáltatást. Épp ezért voltak biztosítók, akik nem mutatták meg a termékeik TKM értékét. Talán emiatt, vagy csak azért, hogy még egyértelműbb legyen a költségek összevethetősége, az MNB rendeletet alkotott, és kötelezővé tette az adatszolgáltatást. Így mostmár minden egyes megtakarításos biztosítási termékre (unit linked és klasszikus vegyes) elérhetőek a TKM értékek, melyet az mnb oldalán Te magad is ellenőrizhetsz.

Először is tisztázzuk: mi az a TKM?

A Teljes Költség Mutató az a szám, amely veszteség azért éri az ügyfelet, mert a pénzét egy elméleti kockázatmentes eszköz helyett megtakarításos életbiztosításban fialtatta. Az értékét típuspéldára kell meghatározni, tehát nem a Te szerződésed költségét mutatja ki, hanem egy elmélet ügyfél elméleti megtakarításának a költségét egy elméleti alternatív megtakarításhoz képest.

A TKM-et az alábbi adatokkal kell meghatározni:

  • ügyfél 35 éves (ez azért fontos, mert a kötelezően megkötendő életbiztosítás díja függ az életkorodtól);
  • havi 25.000 Ft-os megtakarítás helyez el, (vagy egyszeri 400.000 Ft-ot);
  • 10, 15, ill. 20 éves tartammal kell kiszámolni;
  • a TKM-nek tartalmaznia kell minden bónuszt és költséget, beleértve a kötelezően megkötendő kockázati életbiztosítás díját is;
  • a TKM-et minden eszközalapra ki kell mutatni, ezért fogsz minden egyes terméknél két TKM értéket látni: a legolcsóbb és a legdrágább eszközalapra vonatkozó értéket;
  • a nyugdíjbiztosítások esetén a TKMny értékét a 65 éves életkorból levonva 10, 15, ill. 20 évet kell kimutatni, tehát 40, 45, ill. 50 éves életkorú ügyfélre kell meghatározni.

Tévhitek és félretájékoztatások a TKM-ről

A TKM-mel kapcsolatban sokféle félreértés van, néhányat ezek közül bemutatok, hátha Te is találkoztál már vele:

  • Gyakori érv az ügynökök részéről, hogy “a magas TKM értéket a bónuszok kompenzálják”. Ez nem igaz, a TKM minden bónuszt és költséget tartalmaz.
  • Sokan egyszerűen csak levonják a megtakarításból a TKM értékét, és hozzáadják a biztosít oldalán elérhető hozamot, így kimutatva, hogy milyen drága a termék. Ezzel az a gond, hogy egyes költségeket már eleve tartalmaznak a biztosítási alapkezelők által közzétett adatok, ezért a bruttó hozamadatból kéne elvonni a TKM értéket. Az is egyértelműen látszik, hogy vannak olyan eszközök, amelyekkel jelentősen csökkenthető a tényleges költség.  Ezzel a kalkulátorral Te magad is kiszámolhatod.
  • Az egyik legismertebb pénzügyi blogger írja: “a mutató azt jelenti, hogy évente hány százalékot vonnak le tőled a költségek miatt”. Nem Tőled vonják le, hacsak nem vagy az a 35 éves ember, aki épp 10, 15 vagy 20 évre helyez el havi 25ezer Ft-ot. Ettől való eltérés esetén teljesen más értékek jöhetnek ki, lejjebb lesz még erről szó.
  • A TKM nem lineárisan vont költség, hanem átlag, tehát nem minden évben ugyanannyit vonnak el Tőled. A tartam elején magasabb a költségterhelés, a vége felé pedig a vagyonhoz képest alacsonyabb. Ezért láthatod, hogy a hosszabb futamidő alacsonyabb TKM-et jelent. Tehát a tartam elején lehet akár 50-60% is a költség, később ez lecsökkenhet 1-2%-ra.

Mi a TKM legnagyobb gyengesége?

Az, hogy ha nem 35 éves vagy, ha nem 10, 15 vagy 20 éves megtakarításban gondolkozol, ha nem végig ugyanazt az összeget fizeted, mint a tartam elején, stb., akkor nem annyi lesz a költséged.

Konkrét esetre konkrét számítást Te magad is végezhetsz ezzel a kalkulátorral.

Lássuk hát, mi is valójában a TKM?

A MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) oldalán elérhető: “A TKM (Teljes Költségmutató) azt mutatja meg, hogy – adott paraméterek mentén – közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes hozamhoz képest amiatt, hogy azt az adott életbiztosítási (nyugdíjbiztosítási) terméken érte el. “

Az 55/2015. (XII. 22.) MNB rendelet a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről tovább pontosít: “A TKM értékének a 3. melléklet szerinti meghatározása során a biztosító feltételezi, hogy az ügyfél követelései mögötti eszközökön befektetési hozam keletkezik, amelynek mértéke konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozamgörbével.”

A gond az, hogy ezt a kockázatmentes hozamgörbét igen nehéz föllelni földi halandónak. Beszéltem az egyik legnagyobb hazai biztosítótársaság termékfelelősével, aki szerint valóban a kockázatmentes hozamgörbe alapján határozzák meg a tkm-et, de ez egyrészt nem publikus (mármint a hozamgörbe), másrészt feleslegesen bonyolítom vele az életemet, mert az ügyfeleknek nem nyújt valós támpontot, hiszen csak az életbiztosításokat teszi összehasonlíthatóvá (valamennyire), de az alternatív megtakarítási formákkal ez alapján nem lehet összehasonlítást végezni.

Így maradt az, amit józan paraszti ésszel is könnyű felfogni, hogy az ún. belső megtérülési rátával számoljak. Ezt a módszert leggyakrabban a vállalatok használják az alternatív befeltetési lehetőségek megtérülésének kiszámításához, azaz milyen fejlesztésbe tegyék a pénzüket, melyik hozza a magasabb hozamot.

A belső megtérülési ráta megmutatja ugyanis egy adott rendszeres befizetés (megtakarítás) és a lejárati összeg ismeretében, hogy mekkora volt a tényleges hozam évente. Ezt a számot kivonjuk a befektetési alapokon elért bruttó hozamból és máris megkapjuk a termék tényleges költségét. Ez nem a TKM, de sokkal jobban mutatja a költségeket, és más, nem biztosításos termékekkel is jobban összehasonlíthatóvá teszi magát a megtakarítást.

Ha ez most túl bonyolultnak tűnik elsőre, ne gondold, hogy egyedül vagy ezzel. Épp ezért készítetem Számodra ezt a kalkulátort. Kiszámolja a költséget adójóváírással és anélkül és nyomon követheted hónapról hónapra, hogy mi miért történik egy unit linked életbiztosításban.

Amivel kevesen számolnak

Sokan megnézik a biztosítók befektetési alapjainak hozamait, kivonják belőle a TKM-et és ez alapján döntik el, hogy mennyire jó az adott befektetés, mondjuk összehasonlítva a népszerű ETF-ekkel.

De figyelembe kell venni, hogy az alapkezeléshez tartoznak olyan költségek, jellemzően alapkezelési és letétkezelési díjak, amelyek szintén terhelik a TKM-et, viszont – mivel a biztosítók jellemzően nettó árfolyamot közölnek oldalaikon – a fenti, biztosítók által közzétett nettó hozamból már nem kéne levonni.

Ha azt látod, hogy egy adott befektetési alap nettó 8%-ot hozott éves szinten, akkor a tényleges bruttó hozam kiszámításakor ehhez hozzá kell adnod a portfóliókezelési díjat (álatalában 0,3-2%) és a letétkezelési díjat (ha van, ez 0,1% alatti összeg). Így kapod meg a bruttó hozamot, amit már összevethetsz egy alternatív megtakarítás hozamával.

Miért annyira fontos ez? Mert nem “illik” ugyanazt a költségek kétszer figyelembe venni. Ha a TKM érdekel, akkor bruttó hozamokkal számoljunk, ha nettó hozamból kalkulálunk, akkor pedig ne vonjuk le még egyszer az alapkezelési díjakat. Más alapkezelők is hasonlóan járnak el, tehát a hozamok ott is nettó adatok, de pl. az ETF-ek esetén (amivel előszeretettel hasonlítják a unit linked megtakarításokat) már nem ez a helyzet, ott bruttó adatokat látsz, amiből még le kell vonni a költségeket.

És ha már költségek, akkor azt se felejtsük el, hogy egy nem biztosításos termék alapkezelő sem dolgozik ingyen, ott is jelen vannak a költségek, csak néha kissé eldugott helyeken. Az egyik nagy alapkezelő pl. díjmentes számlavezetést kínál, díjmentes tranzakciókkal. Jól hangzik, nem? De az alap leírása szerint az éves alapkezelési díj 2,06%, és a benchmark túlteljesítése esetén a a többlethozam 20%-a szintén az alapkezelőt illeti. Így már nem annyira vonzó, ugye? A biztosítóknak ezt az adatot ki kell tenni a kirakatba, az alapkezelők egy része a Kiemelt Befektetői Információk közé száműzik.

Hadd hozzak biztosítós példát. A Generali magyar részvény eszközalapjának elmúlt tíz éves hozama 23,11% volt, ami éves átlagban 2,1% (2020.ápr. 3-i adat, vedd figyelembe, hogy a koronavírus járvány miatt jelenleg bezuhant az árfolyam). Az alapkezelési díj (ami elég magas, 1,75%, de még mindig alacsonyabb, mint az előbbi “díjmentes” alapkezelőé) hozzáadásával kijön, hogy a bruttó hozam évente 3,85% volt.

Összehasonlításképpen: a BUX ETF (amikor a BUX kosarat veszed meg és nem a cégek részvényeit) ugyanezen idő alatt 1,98% éves átlaghozamot ért el. Tehát az alapkezelési díj levonása után is a kezelt eszközalap éves átlag 0,12%-ot vert az ETF-re. Ez azért érdekes, mert ez alapján a hozamtöbblet összesen 1,87%-os TKM-et is ledolgozott (1,75+0,12), miközben egy ETF-nél is lehetnek költségek (számlavezetés, alapkezelés, stb.). Egész konkrétan az OTP BUX ETF-e 0,54% költséggel tartható a portfólióban.

Tehát ha azt látod, hogy a TKM 2,41% (fenti példát folytatva), akkor gyakorlatilag ugyanaz a végeredmény fog kijönni, mintha ETF-et vettél volna, azzal a különbséggel, hogy élvezted a biztosítás előnyeit (egyszerűbb öröklés, nem végrehajtható, díjmentes portfólió átrendezés) és a hátrányát, hogy nem annyira likvid. Természetesen vannak kevésbé sikeres biztosítói alapkezelők is, ott a magasabb költség valóban elviheti a profitot.

Az igazi különbség oka: ha Te nem a mintapéldában szereplő ügyfél vagy

Ha nem vagy 35 éves, nem havi 25.000 Ft-ot tennél félre és más futamidőben gondolkozol, akkor teljesen más összegek fognak kijönni a végén, más lesz az átlagos költséged. Arról nem is beszélve, ha még a nyugdíjbiztosításra adójóváírást is kérsz.

Ennek oka egyfelől az, hogy a biztosítók sokszor a TKM számítása miatt 10-15-20 éves tartamokra optimalizálják a termékeiket, vagyis a bónuszkifiztetéseket is ekkor kapod meg, hogy kedvezőbbnek mutassák a TKM-et. Másrészt vannak termékek, ahol akkora plusz bónuszt kapsz az idő előrehaladtával, hogy a hosszú futamidővel jelentősen le tudod csökkenteni a tényleges költséged mértékét.

Még egy fontos észrevétel: a TKM azzal számol, hogy a kezdeti díjat fogod fizetni a tartam végéig. És mint tudjuk, a tartam elején képződik a hatalmas költség elvonás. De hogyan alakul a matek, ha évente növeled a megtakarításod? Esetleg eseti díjakat is betolsz a rendszeres megtakarítás mellé?

Mindezt megmutatja a kalkulátorom a Generali U67 példáján keresztül, elég beírnod a megtakarítani kívánt összeget, azt, hogy milyen gyakran fizetnéd (havonta, negyedévente, félévente vagy évente), mekkora éves díjnövekményt választasz (index) és mekkora hozamot feltételezel. Minden mást a kalkulátor kiszámol. Érdemes játszogatni vele, hogy a Te esetedben mikor jársz a legjobban.

Természetesen ez nem a biztosító által hitelesített kalkulátor, de teszteltem rengeteg példán a Generali hivatalos kalkulátorával, és 1% alatti a hiba százalék, így bátran merem ajánlani. Konkrét igény esetén szívesen készítek Generali logós hivatalos kalkulációt is, ez a mostani abban segít Neked, hogy egymagad is játsz egy kicsit a számokkal.

Így csökkentheted a költséget a saját megtakarításodon

Fentiekből már kikövetkeztethetted, hogy van arra lehetőség, hogy az éves átlagos költségedet lecsökkentsd. Ha kellően hosszú a futamidő, akkor viszont nem a kezdeti költségterhelés lesz számottevő, főleg annak fényében, hogy később a bónuszok egy része is épület erre (tehát amit az elején megnyersz, azt később akár el is vesztheted). Ami ennél sokkal fontosabb, hogy élj az indexálás lehetőségével. Ezzel nemcsak értékén tartod a megtakarításodat, de a kezdeti költségterhelésnél sokkal magasabb bónuszokat tudsz majd később elérni. Az is befolyásolhatja a végeredményt, hogyha olyan befektetési alap mellett döntesz, ami kedvezőbb alapkezelési díjjal elérhető. Pro tipp: fizethetsz alacsony rendszeres megtakarítási összeget és ún. eseti díjakat. Ez utóbbi költsége általában alacsonyabb, mint a rendszeres díjaké, így rövid távú megtakarításnál ezzel a stratégiával tudsz egyedül sikerre vinni egy unit linked biztosítást. De talán mind közül a legfontosabb javaslatom a kitartás. Legyél következetes megtakarító. Vidd végig a terved, gondolkodj hosszú távon, és élvezd az ezzel járó bónuszok előnyét.

De azért ne menj előre ész nélkül, mert bizony vannak termékek, amikkel akármit tehetsz, sosem fognak hozamot termelni Neked, ezekből időben ki kell szállnod. És hogy honnan tudhatod meg, hogy jó terméket választottál? Ehhez bizony elő kell venni a szerződési feltételeket és kikeresni a kondíciós listát. Megnézni, hogy jelenleg milyen befektetési alapokban van a pénzed, azok mennyit hoztak, a benchmarkot elérik-e, és a tartam során milyen költséget és bónuszt fogsz még kapni.

Mindent mérlegre kell tenni, amiben az ügynök, akivel a szerződést kötötted, szívesen segíteni fog. Gondolom. Ha nem, akkor valószínűleg nem jó terméket vagy nem jó tanácsadót választottál. Nincs ezzel semmi gond, változtatni bármikor lehet. Néha költséges, de lehet, hogy még így is többet nyersz, mint amit veszítenél a későbbiekben. Van egy felajánlásom: ingyen átnézem a szerződésed, hogy mit érdemes kezdeni vele, ha megosztod ezt a posztot a közösségi médiában. Nem kell bizonyítanod, elhiszem Neked, hogy megosztottad, a jó üzleti kapcsolat alapja a bizalom.

Egy későbbi bejegyzésben részletesen kielemzem a nevezett terméket (Generali U67 Mylife Extra), sőt mutatni fogok egy olyan unit linked alternatívát, amelynek lényegesen alacsonyabb a költsége, igaz, csak korlátozásokkal lehet megkötni. De mindenre van megoldás 😉

Tehát ne felejts el követni Facebookon, Instán, mert oda is ki fogom tenni az új cikkeket. Addig is jó számolgatást!

Mennyire volt hasznos ez az írás?

Átlagos értékelés / 5. Értékelések száma:

Ha hasznos volt...

Oszd meg barátaiddal is!

Sajnálom, hogy nem volt hasznos számodra!

Javítsuk fel együtt a posztot!

Hogyan tudnám jobbá tenni ezt a cikket?

Szűcs Krisztián

A legtöbben pénzügyi kérdésekkel fordulnak hozzám, sokszor egy félresikerült döntés után. Azért blogolok, hogy Te még időben kérdezz, tájékozódj, hozz jó döntést egyszerű vagy komplex helyzetekben. Legyen szó hitelről, biztosításról, megtakarításról vagy befektetésről.
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments