A unit linked életbiztosítások legvitatottabb pontja vitán felül a költség. És a költséget megtestesítő, szinte mantraként ismételgetett mozaikszó, a TKM, azaz Teljes Költség Mutató. De mit is jelent ez, hogyan számolják ki? És főleg: hogyan csökkentheted le a saját szerződésed TKM értékét, illetve költségét?

Jogos igényként merült fel jónéhány évvel ezelőtt, hogy az életbiztosítások koránt sem egyszerűen átlátható költségszerkezetét valamilyen egységes mutatószám segítségével összehasonlíthatóvá kéne tenni. Ennek oka a az, hogy az ügyfél számára is kellett valamilyen számszerűsíthethető adat, amely megmutatja, hogy melyik termék mekkora költséget jelent számára, mondjon bármit is a biztosítási ügynök. Mert lássuk be, rengetegen léptek és lépnek fel ma is “pénzügyi tanácsadóként”, mindenféle előképzettség vagy pénzügyi ismeret nélkül, akik számára az értékesítési eszköztár (hogyan tud meggyőzni másokat) sokkal fontosabb, mint maga a terméknek és a mögöttes eszközöknek az ismerete.

A költség pedig egy olyan tulajdonsága ezeknek a megtakarításoknak, amit sokan igyekeznek eltitkolni. Miért? Mert minél magasabb a jutalék, annál drágább a termék. Ilyen egyszerű. És sajnos még mindig sokan a jutalék alapján választják ki, hogy mi a jó Neked, mint ügyfélnek. Persze nincs azzal semmi gond, ha valaki drágább terméket vásárol, én sem, és szerintem Te sem csak az ár alapján vásárolsz, bármiről is legyen szó, de szükség volt egy objektív mérőszámra az életbiztosítások területén. Hogy mennyire sikerült objektívre, arról majd később.

Kezdetben a MABISZ (magyar Biztosítók Szövetsége) önszabályozásként vezette be a TKM-et, a hiteleknél jól ismert THM-ek mintájára. De természetesen nem volt kötelező érvényű, hiszen a MABISZ nem hatóság, nem tudja rákényszeríteni a biztosítókra az adatszolgáltatást. Épp ezért voltak biztosítók, akik nem mutatták meg a termékeik TKM értékét. Talán emiatt, vagy csak azért, hogy még egyértelműbb legyen a költségek összevethetősége, az MNB rendeletet alkotott, és kötelezővé tette az adatszolgáltatást. Így mostmár minden egyes megtakarításos biztosítási termékre (unit linked és klasszikus vegyes) elérhetőek a TKM értékek, melyet az mnb oldalán Te magad is ellenőrizhetsz.

Először is tisztázzuk: mi az a TKM?

A Teljes Költség Mutató az a szám, amely veszteség azért éri az ügyfelet, mert a pénzét egy elméleti kockázatmentes eszköz helyett megtakarításos életbiztosításban fialtatta. Az értékét típuspéldára kell meghatározni, tehát nem a Te szerződésed költségét mutatja ki, hanem egy elmélet ügyfél elméleti megtakarításának a költségét egy elméleti alternatív megtakarításhoz képest.

A TKM-et az alábbi adatokkal kell meghatározni:

• ügyfél 35 éves (ez azért fontos, mert a kötelezően megkötendő életbiztosítás díja függ az életkorodtól);
• havi 25.000 Ft-os megtakarítás helyez el, (vagy egyszeri 400.000 Ft-ot);
• 10, 15, ill. 20 éves tartammal kell kiszámolni;
• a TKM-nek tartalmaznia kell minden bónuszt és költséget, beleértve a kötelezően megkötendő kockázati életbiztosítás díját is;
• a TKM-et minden eszközalapra ki kell mutatni, ezért fogsz minden egyes terméknél két TKM értéket látni: a legolcsóbb és a legdrágább eszközalapra vonatkozó értéket;
• a nyugdíjbiztosítások esetén a TKMny értékét a 65 éves életkorból levonva 10, 15, ill. 20 évet kell kimutatni, tehát 40, 45, ill. 50 éves életkorú ügyfélre kell meghatározni.

Tévhitek és félretájékoztatások a TKM-ről

A TKM-mel kapcsolatban sokféle félreértés van, néhányat ezek közül bemutatok, hátha Te is találkoztál már vele:

• Gyakori érv az ügynökök részéről, hogy “a magas TKM értéket a bónuszok kompenzálják”. Ez nem igaz, a TKM minden bónuszt és költséget tartalmaz.
• Sokan egyszerűen csak levonják a megtakarításból a TKM értékét, és hozzáadják a biztosít oldalán elérhető hozamot, így kimutatva, hogy milyen drága a termék. Ezzel az a gond, hogy egyes költségeket már eleve tartalmaznak a biztosítási alapkezelők által közzétett adatok, ezért a bruttó hozamadatból kéne elvonni a TKM értéket. Az is egyértelműen látszik, hogy vannak olyan eszközök, amelyekkel jelentősen csökkenthető a tényleges költség.  Ezzel a kalkulátorral Te magad is kiszámolhatod.
• Az egyik legismertebb pénzügyi blogger írja: “a mutató azt jelenti, hogy évente hány százalékot vonnak le tőled a költségek miatt”. Nem Tőled vonják le, hacsak nem vagy az a 35 éves ember, aki épp 10, 15 vagy 20 évre helyez el havi 25ezer Ft-ot. Ettől való eltérés esetén teljesen más értékek jöhetnek ki, lejjebb lesz még erről szó.
• A TKM nem lineárisan vont költség, hanem átlag, tehát nem minden évben ugyanannyit vonnak el Tőled. A tartam elején magasabb a költségterhelés, a vége felé pedig a vagyonhoz képest alacsonyabb. Ezért láthatod, hogy a hosszabb futamidő alacsonyabb TKM-et jelent. Tehát a tartam elején lehet akár 50-60% is a költség, később ez lecsökkenhet 1-2%-ra.

Mi a TKM legnagyobb gyengesége?

Az, hogy ha nem 35 éves vagy, ha nem 10, 15 vagy 20 éves megtakarításban gondolkozol, ha nem végig ugyanazt az összeget fizeted, mint a tartam elején, stb., akkor nem annyi lesz a költséged.

Lássuk hát, mi is valójában a TKM?

A MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) oldalán elérhető: “A TKM (Teljes Költségmutató) azt mutatja meg, hogy – adott paraméterek mentén – közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti, költségmentes hozamhoz képest amiatt, hogy azt az adott életbiztosítási (nyugdíjbiztosítási) terméken érte el. “

Az 55/2015. (XII. 22.) MNB rendelet a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről tovább pontosít: “A TKM értékének a 3. melléklet szerinti meghatározása során a biztosító feltételezi, hogy az ügyfél követelései mögötti eszközökön befektetési hozam keletkezik, amelynek mértéke konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozamgörbével.”

A gond az, hogy ezt a kockázatmentes hozamgörbét igen nehéz föllelni földi halandónak. Beszéltem az egyik legnagyobb hazai biztosítótársaság termékfelelősével, aki szerint valóban a kockázatmentes hozamgörbe alapján határozzák meg a tkm-et, de ez egyrészt nem publikus (mármint a hozamgörbe), másrészt feleslegesen bonyolítom vele az életemet, mert az ügyfeleknek nem nyújt valós támpontot, hiszen csak az életbiztosításokat teszi összehasonlíthatóvá (valamennyire), de az alternatív megtakarítási formákkal ez alapján nem lehet összehasonlítást végezni.

Így maradt az, amit józan paraszti ésszel is könnyű felfogni, hogy az ún. belső megtérülési rátával számoljak. Ezt a módszert leggyakrabban a vállalatok használják az alternatív befeltetési lehetőségek megtérülésének kiszámításához, azaz milyen fejlesztésbe tegyék a pénzüket, melyik hozza a magasabb hozamot.

A belső megtérülési ráta megmutatja ugyanis egy adott rendszeres befizetés (megtakarítás) és a lejárati összeg ismeretében, hogy mekkora volt a tényleges hozam évente. Ezt a számot kivonjuk a befektetési alapokon elért bruttó hozamból és máris megkapjuk a termék tényleges költségét. Ez nem a TKM, de sokkal jobban mutatja a költségeket, és más, nem biztosításos termékekkel is jobban összehasonlíthatóvá teszi magát a megtakarítást.

Ha ez most túl bonyolultnak tűnik elsőre, ne gondold, hogy egyedül vagy ezzel. Épp ezért készítettem Számodra egy kalkulátort, ami kiszámolja a költséget adójóváírással és anélkül és nyomon követheted hónapról hónapra, hogy mi miért történik egy unit linked életbiztosításban.

Amivel kevesen számolnak

Sokan megnézik a biztosítók befektetési alapjainak hozamait, kivonják belőle a TKM-et és ez alapján döntik el, hogy mennyire jó az adott befektetés, mondjuk összehasonlítva a népszerű ETF-ekkel.

De figyelembe kell venni, hogy az alapkezeléshez tartoznak olyan költségek, jellemzően alapkezelési és letétkezelési díjak, amelyek szintén terhelik a TKM-et, viszont – mivel a biztosítók jellemzően nettó árfolyamot közölnek oldalaikon – a fenti, biztosítók által közzétett nettó hozamból már nem kéne levonni.