Olvasási idő: 7 perc
()

Ma már köztudott, hogy az állami nyugdíjra alapozni nyugdíjas éveid anyagi biztonságát legalábbis elég vakmerő vállalkozás. Adja magát a kérdés, hogyha köztudott, akkor miért nincs mindenkinek nyugdíjmegtakarítása?

Ezt a kérdést most nyitva hagyom, mert egy ennél még égetőbb tényről szeretnék írni. Sokan készítettek ilyen-olyan kalkulátorocskákat, melyek az állami nyugdíjad összegének megállapításához ígérnek egyszerű hozzáférést. Azon túl, hogy ezek megbízhatósága minimum kérdéses, ahogy a tesztben be is bizonyosodott, de a nyugdíjakkal nem az az egyetlen gond, hogy kevés lesz. Egészen pontosan nem az a gond, hogy 65 évesen kevés lesz, hanem az, hogy utána folyamatosan veszít az értékéből.

Az alábbi két ábrán láthatod, hogyan alakultak a keresetek és a nyugdíjak nominálisan, azaz összegszerűen és alatta láthatod, hogy az egyes években mekkora volt a százalékos növekedés és tisztán láthatod, hogy egyre jobban nyílik az olló az átlagkeresetek és a nyugdíjak között. (Forrás: ksh.hu)

Hogy megértsük a problémát, először meg kell néznünk az állami nyugdíjszámítás menetét. Elsőként megállapítják minden évre vonatkozóan a keresetedet, majd ezt valorizálják, így kapnak egy teljes életpályára vonatkozó átlagkeresetet, a számítás évére vonatkozó értéken. Ezt megszorozzák a szolgálati idő szorzószámával (minél többet dolgoztál, annál magasabb ez a szám, de max. 100%) és így megkapják a nyugdíjad összegét.

A kulcs a problémához a valorizáció jelentésében keresendő

Ez az a szorzószám, melynek segítségével jelenértékre hozzák a korábbi kereseteket. Ilyenkor azonban NEM az inflációt, hanem a keresetek tényleges növekedését veszik alapul, mely magasabb, mint az infláció, ezért beszélhetünk szinte minden évben reálkereset növekedésről. Ez a módszer a nyugdíjad megállapításánál kedvező, de onnantól, hogy nyugdíjba mész, a számítási mód megváltozik, és már az infláció lesz az alapja a nyugdíjad értékkövetésének. Ezt egyébként a 2008-as gazdasági világválság után megalkotott konvergencia program tartalmazta, és még a Bajnai kormány vezette be (48.oldal). Ezzel tudták elérni, hogy az ország hosszú távon megőrizzze pénzügyi stabilitását makro szinten (ez sikerült is), de ahogy látod, ezzel a nyugdíjak leszakadását is okozták egyben.

A korábbi (a svájci indexálás) talán igazságosabb volt, hiszen a bérek és az infláció 50-50%-ban határozta meg a nyugdíjak növekedését. A változás óta főleg az infláció az indikátor. A matek egész pontosan így néz ki: 3% alatti GDP növekedés esetén az infláció mértékével nőnek a nyugdíjak; 3-4% GDP növekedés esetén 80-20 arányban az infláció és a nettó átlagkeresetek növekedési aránya az irányadó; 4-5% között 60-40 a százalékos arány; 5% GDP növekedés felett pedig 50-50.

Ez a változtatás okozza azt, hogy a nyugdíjak a keresetekhez képest elértéktelenednek és egyre jobban ellép az aktív kereset a nyugdíjak mértékétől. Ez a hatás 65 évesen még nem érint, de később egyre inkább. Persze aapró támogatások érkeznek (nyugdíjprémium vagy rezsiutalvány), de ez nem orvosolja a problémát, ami a nyugdíjak leszakadása a bérektől.

Mi ezzel a probléma? Önmagában semmi, hiszen az inflációt így is követi (nagyjából) a nyugdíjak mértéke. Természetesen a nyugdíjba vonuláskor kell számolni egy jövedelemcsökkenéssel, jelenleg az ún. helyettesítési ráta Magyarországon 64%, tehát az utolsó kereset 64%-át fogod kapni nyugdíjasként. Jelenleg. Ez az arány egyre csökken, 2050-re várhatóan 30-40% körüli lesz csak. Gondold meg: mai értéken keresel informatikusként nettó 700ezret, nyugdíjasként pedig majd kapsz 250ezret. Elég nagy a különbség.

De vissza az eredeti gondolatmenethez. A reálkeresetek növekedése olyan mellékhatással is bír, hogy egyre többet fogyasztunk és olyan szolgáltatásokat is igénybe veszünk, melyeket korábban nem engedhettünk meg magunknak, feleslegesenek gondoltunk vagy nem is léteztek. Az okostelefonok előtt nem fizettél mobilnetre, de sokáig korlátlan telefon tarifa sem létezett, ma pedig szinte alapnak számítanak. Feljövőben a különféle “megosztó” megoldások is: autó, ingatlan, elektromos roller, kerépár, mosógép és még sorolhatnám. Egyre jobb kütyüket, gépeket szeretnénk magunknak, mert elhisszük, hogy ezekkel jobb, egyszerűbb, zöldebb, “okosabb” lesz az életünk. Egyszóval egyre többet költünk. És nem lesz ez másként nyugdjasként is. Csakhogy a nyugdíjak már nem követik az életszínvonal emelkedését, mindössze az inflációt (valamennyire).

Jogos a kérdés: hogyan lehet ezt a folyamatot valamennyire tompítani? Az állami nyugdíjrendszerre közvetlen hatásunk nincs, és reménykedni sem érdemes. A magánnyugdíjak államosításával és a svájci indexálás kivezetésével nemcsak egyszeri összeg, hanem rendszeres költségvetési többlet is keletkezett, ezt nem fogják megváltoztatni. Így arra kell fókuszálnunk, amire ráhatással bírunk.

Jelen tudásunk szerint egyedül a megtakarítás képes orvosolni a kialakult helyzetet. A megtakarítás ugyanis garantálja, hogy a mindenkori politikai akarattól függetlenül meg tudj élni nyugdíjasként, a megtakarítás garantálja, hogy értékálló nyugdíjad legyen, hogy anyagi értelemben is szabad légy.

A megtakarítás továbbá lehetőséget biztosít, hogy akkor menj nyugdíjba, amikor akarsz és nem akkor, amikor épp a törvény engedi. A megtakarítás segít abban, hogy úgy tudj élni, ahogy azt megálmodtad magadnak.

Szerintem a döntés egyszerűen megfogalmazható: szeretnéd-e a fenti, kiszámítható, megtakarítás alapú nyugdíjra építeni időskori anyagi biztonságodat vagy még mindig hiszel a mesékben, hogy az állam fog rólad gondoskodni?

Figyelj ide: nekem tényleg mindegy, nem akarlak győzködni. De nem fog megoldódni magától a probléma. Mások nem oldják meg helyetted. Senki sem fog megsegíteni, senki nem lesz ott, amikor nyugdíjba mész, hogy kipótolja azt, amit az állam nem akar, nem tud megadni. Mindenki magával fog foglalkozni, a saját baját akarja majd megoldani.

Szóval? Fiatalon a mindenkori fizetés 8-10%-át elég lehet félretenni. Az idő előrehaladtával ez 15-20%-ra és még magasabbra is emelkedhet. Egyszerűen kiszámolhatod Te magad is ezzel a kalkulátorral. De azt ne felejtsd: akármennyi infót magadba szívhatsz, de a problémát csak a tettek oldják meg. Nyugdíjmegtakarítás, pontosan megtervezve és kivitelezve. Díjmentes segítség személyesen vagy online itt elérhető mindenféle nyomulós bullshit értékesítői manipuláció nélkül. Tegyél egy próbát, meg fogod látni. 🙂

Mennyire volt hasznos ez az írás?

Átlagos értékelés / 5. Értékelések száma:

Ha hasznos volt...

Oszd meg barátaiddal is!

Sajnálom, hogy nem volt hasznos számodra!

Javítsuk fel együtt a posztot!

Hogyan tudnám jobbá tenni ezt a cikket?

Szűcs Krisztián

A legtöbben pénzügyi kérdésekkel fordulnak hozzám, sokszor egy félresikerült döntés után. Azért blogolok, hogy Te még időben kérdezz, tájékozódj, hozz jó döntést egyszerű vagy komplex helyzetekben. Legyen szó hitelről, biztosításról, megtakarításról vagy befektetésről.
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments