A Magyar Nemzeti Bank életbiztosítási költségeket, azaz TKM-eket összehasonlító alkalmazása újra időszerűvé teszi a TKM fogalmának tisztázását. Mit jelent pontosan ez a rövidítés, mire jó vagy épp mire nem?

A TKM 35 éves személy esetén a termék éves költségeit mutatja meg. Egyszeri díjas terméknél 5, 10 és 20, rendszeres díjasnál pedig 10, 15 és 20 éves tartamra kiszámolva. Ez utóbbi esetben a díjfizetés évente történik, banki csoportos beszedési megbízás alapján. Ez elvileg összehasonlíthatóvá teszi a megtakarítással összekötött életbiztosításokat. De miért csak elvileg?

A TKM korlátai

Ha épp nem 35 éves vagy, és nem pont a megadott tartamokban gondolkozol, akkor a TKM el fog térni a megadott értéktől, és minél jobban eltérsz a “standard”-től, annál inkább borulhat a papírforma. Ezen kívül elég kevés olyan embert ismerek, aki a kezdeti feltételekkel fizette volna a tartam végéig a szerződését. Mert, természetes módon, a biztosítók is igyekeznek egyre rugalmasabbá tenni termékeiket, és ezen lehetőségek kihasználásával drasztikusan változhat a kezdeti TKM érték.

Vegyünk egy példát: elkezded fizetni, és elfogadod az évenként felkínált értéknövelési opciót (tehát évente emeled a rendszeres megtakarításodat). Ekkor egyes biztosítók hűségbónusza emelkedik, mert átlagos díjra vetítve határozzák meg, míg mások a kezdeti díjhoz rögzítették, így a bónusz mértéke nem változik. De nézzük tovább: öt év múlva munkahelyi problémák miatt szünetelteted a szerződést, majd pár hónap múlva újraindítod. Van ahol be kell fizetni az elmaradt díjakat, van ahol nem. Megváltozik a költségszerkezet, hiszen a szüneteltetés alatt nem vonják pl. a díjbeszedési költséget. És mi történik, ha a megváltozott életkörülményeid miatt ki szeretnél venni valamekkora összeget a megtakarításodból, ha lecsökkentenéd a rendszeresen fizetendő díjat vagy épp fordítva: megemelnéd?

Ha azt hiszed, ezek szélsőségek, akkor csak gondold át az elmúlt 10 évedet: történtek változások az anyagi helyzetedben? Céljaidban? Mivel ezek a szerződések jellemzően hosszú távra köttetnek, BIZTOSAN  borulni fog a TKM.

Miért van két szám a TKM értékeknél (tól-ig)?

Erre borzasztó egyszerű a válasz: mert a különböző befektetési alapok kezelési költsége különbözik. Az olcsó alapok esetében kisebb hozammal számolhatsz, ezek jellemzően rövid hátralévő futamidejű állampapírokat tartalmaznak, a drágábbak pedig általában valamilyen részvényalapok, ahol magasabb a hozamelvárás is.

Mire jó az MNB alkalmazása?

Ha 35 éves vagy és biztosan tudod, hogy a kezdeti feltételekkel fogod fizetni a megtakarításodat a tartam végéig (ami pont 5, 10, 15 vagy 20 év), akkor össze tudod hasonlítani az egyes termékek költségeit. Még egy észrevétel: az alkalmazás a drágább TKM-ek szerint rendezi sorba az egyes termékeket, ami szerintem pont a költséget minimalizálók szempontjából – amire az alkalmazás született – csökkenti a hasznosságát. Aki az olcsót keresi, az úgysem a drágább alapot veszi meg. Hogy miért drága az olcsó, arról korábban már írtam.

Ha azt hiszed, hogy le akarom szólni az alkalmazást, akkor sorry, de tévedsz. Szerintem igenis hasznos, mert nagyon jól megmutatja, hogy mennyire nem lehet a TKM-ek alapján összehasonlítani az egyes emberek igényeit. Hogy mennyire eltérünk a standard-től, mennyire számít az, hogy ilyen horderejű döntéseknél egyedi elbánást kapjunk. Ha el akarsz bohóckodni az alkalmazással, akkor itt találod meg.

 

HA NEM EGY FAÉK EGYSZERŰSÉGŰ KALKULÁTORRA BÍZNÁD A MEGTAKARÍTÁSODAT, AKKOR KATT IDE!

Szűcs Krisztián

A 2000-es évek eleje óta foglalkozom magánemberek és vállalkozások kisebb-nagyobb pénzügyi kihívásainak megoldásával. A válaszok előtt a megfelelő kérdések megtalálása kell, hogy legyen a prioritás. Ebben (is) szeretnék segíteni Neked.

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés