Szeretnéd, ha olcsóbban vásárolhatnád meg az ételt, a rezsit, az üzemanyagot, a telefont vagy laptopot, amiről ezt a cikket olvasod? Ki ne szeretné. És ha ezt törvényben garantálnák neked? Hallottad már azt a kifejezést, hogy "nincs ingyen ebéd"? Gondolom sejted, hogy érdemes megnézni a miérteket és a következményeket. És ezen keresztül néhány gazdasági összefüggést is kitárgyalhatunk, sőt, a saját pénzügyi lehetőségeidre is kitérek majd. De menjünk szép sorjában...

A közgazdaságtan, bár nem egzakt tudomány, mint pl. a fizika, de megvannak a maga törvényszerűségei. Míg a fizika törvénye szerint a tömegvonzás miatt a feldobott alma leesik a földre, a közgazdaság törvénye azt mondja ki, hogy aki másnak pénzt ad... azt előtte elő kell teremtenie. Ilyen egyszerű a közgazdaságtudomány ezen része: ami nincs, azt nem adhatod oda. Márpedig magától nem teremtődik pénz sem az államnál, sem a termelőnél, sem a feldolgozónál, sem a kereskedőnél.

Nehéz a témáról politika mentesen írni, mert a döntést politikusok hozták politikai céllal, de azért megpróbálom. Kérlek, hogy te is inkább a közgazdasági részére fókuszálj és arra, mit tanulhatsz egy ilyen helyzetből.

Először nézzük meg, mit tudunk az árstopról:

Eddig a hivatalos rész, amit valószínűleg már ismertél. Most nézzük meg azt, hogy mire jó az árstop, milyen hatásai lehenek, mikor szokták használni, milyen alternatív megoldások léteznek és milyen számodra is érezhető hatása lehet a jelenlegi "olcsósításnak".

1. Szabály: aminek csökkentik az árát, azt jobban fogják venni.

A kereskedő nem fog többet tartani a jelzett árucikkekből, mert veszteséges vagy legalábbis kevesebb rajta a haszon. Tehát csak a legszükségesebb mennyiséget rendeli be, hogy ne büntessék meg. Megjegyzés: ki fogja ezt ellenőrizni és mi alapján? Lekérik az októberi rendeléseket és összevetik a februárival? Ezt legfeljebb a nagy láncoknál tudják megtenni, az összes hentes, kisbolt esetében erre nincs kapacitás.

A megnövekedett kereslet mit okoz? Hiányt. Október óta a jövedelmek nőttek, ráadásul nemsokára érkezik a 13. havi nyugdíj és az szja visszatérítés, tehát amúgy is többet fogunk költeni. Emlékszel még a 2020-as nagy liszt és élesztő vásárlási lázra? Na most az fog történni, hogy felvásárolják az olcsóbb cukrot, lisztet, stb., amíg tart az árstop. Persze csak addig, amíg van a kereskedő által berendelt veszteséges árukészletetből. De lehet, hogy ott fönt "rákényszerülnek" bevezetni a jegyrendszert?... Ha már irányított kapitalizmus, ugye.

2. Szabály: a termelő, a feldolgozó és a kereskedő is profitot akar

Igen, ilyen a kapitalizmus. A vállalkozó nem szeretne kevesebbet keresni, mint tavaly és ezért sok mindenre képes. Amúgy is büszkék vagyunk a magyar szürkeállomány kreativitására, a magyar "csibészségre", lesznek meglepő és mulatságos fordulatok még ebben a sztoriban.

Te mit tennél a kereskedő helyében? Igen, aminek nem vitték le az árát, azt drágábban adnád, így az össz. bevételed nem csökkenne. De erre azt mondják a kormánynál, hogy majd lesznek más eszközeik. Bár nem tudjuk, ez mit jelent pontosan, talán még több termék árát rögzítik? Akkor rendelnél olyan terméket, aminek még nem csökkentették az árát. Tehát elindul egy macska-egér játék.

A végén pedig lehet, hogy jobban megéri a külföldi hús- és tejterméket beszerezni, mert egész egyszerűen olcsóbb lesz. A magyar csirke pedig - kereslet hiányában - exportra kerül. És ezzel adtunk egyet a környezettudatosságnak is.

És biztos lesznek jó marketinges vénával megáldott kereskedők, akik nemcsak a csirkemellet és farhátat, de a combját is jól leakciózzák, cserébe a friss tej és kenyér árát megemelik. No nem az árstop, hanem a munkaerő és szállítási költségek emelkedése miatt...

Mi lesz tehát az összehatás? Az infláció tovább fog nőni az egyéb termékek drágulása miatt, de hiány is kialakulhat az árcsökkentett termékekből. Az árstop után pedig lehet készülni az azonnali áremelkedésre, és az elmaradt profit pótlásának kísérletére a kereskedői oldaltól. Tehát az árakciózott termékek hirtelen drágulása sem kizárt. Ezért alakult ki amúgy a kazah feszültség is.

Mit mond a közgazdaságtan, mit lehet(ne) tennni ilyen helyzetben?

Először is tisztázzuk: az egész fejlett világban küzdenek a növekvő inflációval. Mégis azt látjuk, hogy Magyarország bőven a felső harmadban tartózkodik.

Az infláció okai ismertek: az ellátási láncok nehézségei, a chip hiány, munkaerő-hiány, stb. Erre jönnek rá az egyes országok inflációs sajátosságai. Nálunk például a kormányzati beruházások, amik az építőipari árakat hajtják fel és szívják el a kapacitásokat, az állami támogatások és pénzosztás, az elértéktelenedő hazai valuta, stb. A nemzetközi problémák ellen nem tehetünk szinte semmit, de itthon van mit sepregetni.

1. Először is be kéne fejezni az osztogatást a lakosságnak

Tudom, hogy jönnek a választások és kell a szavazat, de meg kell érteni, hogy az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és minden egyéb egyszeri pénzszórás azonnali áremelkedést okoz. Ezt láttuk a CSOK-nál, ami azonnal megemelte az új lakások árát. Láttuk az otthonteremtési támogatásnál, ami nemcsak megemelte az építőipari vállalások díját, de a korábbinál is nagyobb munkaerőhányt okozott. Tehát az egyszeri pénzszórás helyett egy fokozatosan javuló jövedelmi környezetre, kiszámítható jövőképre lenne szükség, ami felpörgethetné a megtakarításokat és ésszerű mederben tartaná a fogyasztást.

2. ÁFA csökkentés

Az olcsósított termékek már így is 5%-os ÁFA kulcs alá tartoznak, így lengyel példára lehetne 0% az ÁFA. De pl. egy általános élelmiszer ÁFA csökkentés a keresletet el tudná vinni más termékek irányába, így a kereskedő kénytelen lenne csökkenteni annak a bizonyos hat terméknek az árát magától. Ez a kereslet-kínálat törvénye, ami eddig mindig működött.

3. A Forint árfolyamának erősítése

A jelenlegi vezetés export orientált és a forint folyamatos leértékelésében érdekelt. Ez segíti a munkahely teremtést, hiszen a multi olcsóbb munkaerőhöz jut, segíti a magyar export cégek versenyképességét és az uniós források is többet érnek forintban, ha olcsó a hazai deviza.

Az viszont látható, hogy pl. az üzemanyagok esetében a forint gyengülése mekkora áremelkedést okozott. Ez pedig minden termék árába beépül a szállításon keresztül.

Nézzünk rá egy kicsit a benzinárakra. A nyersolaj árfolyama 2010. végén 95 USD körül volt, ma ennél 10%-kal olcsóbban, 86 dollár alatt cserél gazdát. Eközben a benzin ára 355Ft körüli szintről 34%-ot erősödve 477 Ft-ra emelkedett. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a forint időközben 49%-ot gyengült a dollárral szemben, ami a 2010. decemberi 210 Ft-ról 311 forintra erősödött.

Miből is áll a benzin ára?

Ugyanez az érvényes az energia árakra is, amelyek drágulása szintén enyhébb lenne erősödő forint szintek mellett. Tavaly a drasztikusabb kamatemelésekkel még talán lehetett volna valamit elérni, de a jegybank lassú és gyenge kamatemelései szinte semmi hatást nem gyakoroltak az inflációra, a forint árfolyamára is csak ideiglenes javulást (bár ez nem célja a jelenlegi MNB vezetésnek).

A forint erősítése persze egyéb haszonnal is jár(hat)na. Pl. kevésbé érné meg külföldön munkát vállalnia magyaroknak, tehát többen jönnének vissza Mo-ra (talán), vagy a multi munkabér-emelési mozgástere szűkülne, ami csökkentené a hazai kkv-kon lévő munkabér nyomást és valamelyest segítene a munkaerő-hiányon. Az import termékek árára (pl. tartós fogyasztási cikkek többsége) pedig azonnali kedvező hatást gyakorolna.

4. Az árcsökkentés paradoxona

"Furcsa" módon az áremelkedés kereslet csökkenést okoz. Ez pedig arra kényszeríti a kereskedőket, hogy leszorítsák áraikat. Tehát semmi mást nem kéne tenni, mint megvárni, amíg a piaci folyamatok megteszik a hatásukat és közben nem kéne két kézzel szórni a pénzt és serkenteni a keresletet. A mostani árcsökkentés célcsoportja amúgy is az a réteg, akiknek a felzárkóztatása komoly feladat lenne, de ehelyett három hónapos intézkedésekkel (a választások előtt) igyekeznek "segíteni" nekik. Miközben az árcsökkentéssel a nagyobb vásárlóerőt képviselőket is hozzásegítik a magasabb fogyasztáshoz, ami tovább hajtja az inflációt a nem olcsósított termékek piacán. Nehéz erről kulturáltan véleményt alkotni, mert nagyon egyszerű, közismert összefüggések semmibevétele zajlik egy jól meghatározható politikai cél érdekében.

5. A fogyasztás helyett a megtakarítások ösztönzése

Az utóbbi években annyira hajtottuk a GDP növekedését, hogy minden a fogyasztásról szólt: beruházások felpörgetése, otthonteremtési támogatások, KATA bevezetése, újabban hatósági áras termékek, stb., hogy teljesen elfeledkeztünk a holnapról.

A még 1997-ben bevezetett lakástakarékpénztári rendszer jó lehetőséget nyújtott a lakás célra előtakarékoskodóknak, de a kedvezmény eltörlése után már sokkal kevésbé vonzó a termék. Az államkötvények magasnak tűnő kamatai is támogatták a megtakarítási hajlandóságot, de sajnos beigazolódott a félelem, hogy a MÁP+, az ún. "szuper állampapír" kamatát a valóság el fogja inflálni. A nyugdíjmegtakarítások adójóváírása nagyon kedvező, de sokakban megingott a bizalom a magánnyugdíjpénztárak államosítása után, ezért nehezen köteleződnek el. (Hogy miért alaptalan ez a félelem, arról itt olvashatsz.) A megtakarítások cafeteria-kedvezményeinek eltörlése miatt pedig a legtöbb cég kivezette az ilyen dolgozói juttatásokat a kínálatából. Most néhány példát ragadtam ki, de összességében elmondható, hogy a megtakarításokat sokkal kevesebb ösztönző segíti, mint a költekezést. Pedig minél inkább elkezdünk a fogyasztás helyet megtakarítani, annál inkább csökken az infláció, tehát - függetlenül az épp regnáló hatalom irányvonalától - mi magunk tehetünk a legtöbbet az infláció letörése érdekében.

Az intézkedés lehetséges hatásai

Ez az intézkedés minden fentebbi eszmefuttatás ellenére feltehetően nem lesz érdemi hatással nemzetgazdasági szinten, hiszen nagyon kevés terméket érint és nagyon alacsony, kormányzati szinten 20mrd Ft-ra becsült a pénzügyi hatása. Az inflációt is legfeljebb az élelmiszereknél képes csökkenteni 2-3 hónapig, és ott is elenyésző mértékben és félő, hogy utána sokkal inkább meg fognak drágulni az érintett termékek árai, a kiesett bevétel pótlását ugyanis meg szeretnék oldani a piaci szereplők. Ugyan nem pénzügyi haszon, de szavazatot lehet vele vásárolni, ez is tény.

Azt is látni kell, hogy a fogyasztás fenntartása érdekében hozott intézkedések táplálják az inflációt, ami miatt az MNB tovább fogja emelni a kamatokat.

Ez drágábbá teszi a hiteleket, miközben az ingatlanár-buborék tovább növekszik (az okok ismertek, nem ismételgetném), a megtakarítók állampapír állománya pedig elinflálódik.

Ha tőlünk nyugatra is kamatot emelnek és ez a valószínű (ott is küzdenek az inflációval), akkor a forint tovább fog gyengülni. Jelenleg kicsi a mozgástér, mert már eleve magasabb kamatszintről indítjuk az évet, mint a régiós versenytársak (a cseheket leszámítva), ráadásul a covidot is nyögjük, rekord szinten az államadósság és a költségvetési deficit. A prociklikus gazdaságpolitika következménye ez (mármint a szűk mozgástér), amit évek óta minden komoly közgazdász hangsúlyoz.

Azt hiheted, hogy az árstop egy ördögtől való dolog, pedig nem. Pl. háborúban gyakran alkalmazták, hogy ne éljenek vissza a kereskedők a drasztikus hiány által okozott kereslet robbanással. De most úgy tudom, nem állunk háborúban...

Mit tehetsz, hogy a lehető legjobban járj ebben a helyzetben (is)?

Pontosan tudod Te is, hogy minden válságnak voltak nyertesei, az infláción, a tőzsdei vagy deviza összeomlásokon is voltak, akik meggazdagodtak. Mutatok néhány tippet, ami neked is jól jöhet. Na jó, lehet, hogy ettől még nem gazdagodsz meg, de legalább kihozod a helyzetből a legtöbbet.

Hitelek

Ha változó kamatozású hiteled van, akkor sürgősen váltsd át fix vagy hosszú kamatperiódusú hitellé. Ugyan most fél évig kamatstop van, de a kamatok tovább emelkednek és a kamatstop végén még jobban el fog szállni a hiteled törlesztőrészlete. Nem viccelek. Kalkulációt is tudok küldeni és a megvalósításban is segítek (díjmentesen), de ebben az ügyben lépned kell valamit.

Ha most tervezel hitelt felvenni, akkor viszont komoly időprésben vagy. Az ingatlanárak emelkedése nem áll meg, így nem elég, hogy a kamatok emelkedése miatt egyre drágábban jutsz hitelhez, egyre többre lesz szükséged. Tehát minél előbb érdemes lépned és el kéne gondolkodni egy rövidebb kamatperióduson is (5 év), hogy ne ragadj bent egy esetlegesen magasabb kamatban. Bár ez gyakorlatilag a kamat shortolása, és egyáltalán nem biztos, hogy bejön. A "normalitás" ugyanis egyáltalán nem a 3%-os kamatszint, sokkal inkább 5-6% körül van. De ezt majd inkább beszéljük meg, ha oda jutottál, hogy felveszed a hitelt. Addig is kérj hiteltanácsadást itt.

Megtakarítások

"Hála" a magas inflációnak, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamata is emelkedik idén. Ráadásul az 5 éves papír kamatprémiumát megemelik 1,5%-ra, ami azt jelenti, hogy a friss kibocsátású állampapír kamata 6,6% lesz. Ez garantált és kamatadó-mentes megtakarítás (ha a Kincstárnál vezeted a számládat). Mivel az idei évre is magas inflációt várnak, jövőre is maradhat a magas kamat az állampapíron.

A forint a kamatemelések miatt némileg megerősödött, de jó eséllyel ez átmeneti, ezért érdemes lehet valuta vagy külföldi részvények, részvényalapok vásárlásban gondolkodni. A nemzetközi szinten is várható kamatemelések viszont sem a kötvény, sem a részvényalapoknak nem fognak kedvezni, ezért nagyon körültekintően kell kiválasztanod a befektetési célpontot és esetleg kivárni a befektetni kívánt pénzösszeg elhelyezésével, amíg a fontosabb piacokon megnyugszanak a kedélyek. A kamatemelések miatt azonban borítékolható, hogy egyre többen fordulnak a részvények felé, így összességében én is efelé terelgetnélek. Egyelőre nincs dráma a részvénypiacokon, de sokan kivárnak, mi fog történni, ezért egyfajta tanácstalanság van, ami miatt megtorpantak az árfolyam emelkedések.

Ennél részletesebb befektetési kitekintőt és ajánlásokat is olvashatsz, amelyet általában februárban szoktam küldeni ügyfeleimnek és hírlevél feliratkozóimnak. Itt tudsz csatlakozni e-mail olvasóim táborához. Ha esetleg már február után olvasod ezt a cikket, akkor a feliratkozás utáni welcome e-mailre válaszolj és elküldöm neked utólag az ajánlót.