Az MNB – amúgy teljesen védhető álláspontja alapján – néhány irányelvet határozott meg, amelyek biztosítják, hogy jövőre már szerintük is etikusak legyenek a megtakarítási célú életbiztosítások. Azt most hagyjuk, hogy az MNB vajon milyen megfontolásból gondolta, hogy pont erkölcsi jelzőt kell aggatnia a piac átszabását jelentő ajánlásra, nézzük inkább a fő elemeket, melyek közül négyet emelek ki.
Háromfelé mehet a befizetésed: egyfelől a biztosítási kockázatokra, másfelől a díjbeszedési költségekre és természetesen a megtakarítási díjrészre, amiből további költségeket fognak elvonni, jellemzően vagyonarányos, forgalmazási és adminisztrációs költséget. A változás az elnevezésekben és a költségek felmerülési időpontjaiban keresendő.
Eddig kezdeti költség, adminisztrációs díj, vételi és eladási árfolyam különbözet, tranzakciós költség voltak a fontosabb költségelemek, jövőre forgalmazási, vagyonarányos, adminisztrációs, tranzakciós költség lesz a megnevezés. Eddig a kezdeti költséget elosztották 5-10-15 évre, így a vagyonarányos költség folyamatosan csökkent. Jövőre pedig az első három évben lekapják a kezdeti költséget, amely kisebb lesz, viszont a vagyonarányos költség bevezetésével lesz egy folyamatosan növekvő költségelem is.
Ez a lehetőség eddig jellemzően három év után nyílt meg, most már az első év után is élhetsz vele. De hasonlóan kedvezőtlen, inkább elméleti opció.
Vége annak a korszaknak, hogy a biztosítók beépítik az alapkezelési díjakat a befektetési egységek napi árfolyamába, mostantól külön kell kimutatniuk. Ez annyit tesz, hogy az alapkezelési díjjal több lesz az a hozam, amit látsz a kimutatásban, de ebből majd elvonják az alapkezelési díjat: tehát ügyfél oldalról nincs változás.
Eddig úgy épült fel a biztosítási költségszerkezet legnagyobb költségeleme, hogy az első 2-3 évi befizetésedből ún. kezdeti befektetési egységeket, a további befizetéseidből felhalmozási befektetési egységeket képeztek. A kezdeti egységek darabszámát minden évben csökkentették egy bizonyos százalékkal (jellemzően 5-10%), majd a megmaradt egységeket a következő évben ugyanazzal a százalékkal és így tovább 5-10-15 évig. Mivel mindig a maradékot csökkentették, ezért egyre kevesebb volt ez a költség, de forintban nem lehetett kimutatni az elején, hiszen függött az egységek napi árfolyamától. Amennyiben a futamidő előtt akartál kiszállni a szerződésből, akkor a kifizetésből érvényesítették, vagyis levonták a hátralévő tartamra eső kezdeti költségeket, ezt láttad az ún. visszavásárlási táblázatban. És ennek a rendszernek lesz most vége.
Helyette a biztosítók az első három évben vonhatják el ezeket a költségeket. Az első évben max. az éves díj 80%-át, a másodikban 50, a harmadikban 20%-át. Másfél éves díj, akárhogy számolom, bár valószínűleg nem fogják kimaxolni a biztosítók. Ezt később bónuszokban visszakapod, ha végig fizeted a szerződésedet, de azért elég ijesztő. És főleg értelmezhetetlen, hogy miért volt rá szükség és ettől miért lesz etikusabb a szolgáltatás.
Mi fog történni, ha a futamidő vége előtt vásárolod vissza a szerződést? Eddig, ahogy említettem, a kezdeti egységekből visszavásárlási táblázat alapján csökkentették a kifizetést, most pedig lesz egy visszavásárlási költség, amit levonnak a számlád értékéből. Szintén csak elnevezésbeli különbség.
Olcsóbbak nem lesznek az életbiztosítások, de kicsit talán átláthatóbbak vagy inkább könnyeben érthetőek igen. Emellett érdemes hosszabb távon gondolkodni az ilyen jellegű megtakarításokban a bónuszok miatt, mint eddig. Az egy év utáni megszüntethetőség elvi opció, az alapkezelési díj feltüntetése pedig sima aktatologatás, semmi hatása vagy értelme nincs. Néhány egyéb gondolatot is tartalmaz a fentebb linkelt MNB-s szöveg, de ezeket a legtöbb biztosító eddig is alkalmazta (TKM mértéke, szerződéskötés utáni welcome call, stb.). Az egész sztori az utcanév változtatásokra emlékeztet: értelme nem sok volt, de a vízfej fel tudta mutatni, hogy csinál valamit. Lássuk be, hogy a biztosítók sem szeretnének kevesebbet keresni, mint eddig, ezért a lehetőségekkel élni fognak. Egyelőre úgy tűnik, hogy az ügyfelek hosszabb távon megtérülő, rugalmatlanabb termékeket kapnak, amelyek nem lesznek ugyan rosszak, csak nem látom az értelmét az egész változtatásnak: az MNB és a biztosítók is elégetnek egy csomó pénzt a fejlesztésekre, amelyeknek a díját végső soron az ügyfelek fogják megfizetni.
Az viszont nem várt és dicséretes fejlemény, hogy az MNB kimondta, hogy ami transzparens, az etikus. Remélem, hogy a gerenda és szálka mondás valakinek eszébe fog jutni a Szabadság téren. Mindent egybevetve hosszú távra továbbra is ajánlhatóak az életbiztosítási megtakarítások, de ha jót akarsz magadnak, akkor még az idén kösd meg, mert a mostani feltételek nagyobb rugalmasságot biztosítanak számodra és még elérhetőek olcsób, 5 évre optimalizált megtakarítási konstrukciók is. Azt remélem mondanom sem kell, hogy nálam ingyenes tanácsadást kapsz, csak egy szavadba kerül!
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Az MNB – amúgy teljesen védhető álláspontja alapján – néhány irányelvet határozott meg, amelyek biztosítják, hogy jövőre már szerintük is etikusak legyenek a megtakarítási célú életbiztosítások. Azt most hagyjuk, hogy az MNB vajon milyen megfontolásból gondolta, hogy pont erkölcsi jelzőt kell aggatnia a piac átszabását jelentő ajánlásra, nézzük inkább a fő elemeket, melyek közül négyet emelek ki.
Háromfelé mehet a befizetésed: egyfelől a biztosítási kockázatokra, másfelől a díjbeszedési költségekre és természetesen a megtakarítási díjrészre, amiből további költségeket fognak elvonni, jellemzően vagyonarányos, forgalmazási és adminisztrációs költséget. A változás az elnevezésekben és a költségek felmerülési időpontjaiban keresendő.
Eddig kezdeti költség, adminisztrációs díj, vételi és eladási árfolyam különbözet, tranzakciós költség voltak a fontosabb költségelemek, jövőre forgalmazási, vagyonarányos, adminisztrációs, tranzakciós költség lesz a megnevezés. Eddig a kezdeti költséget elosztották 5-10-15 évre, így a vagyonarányos költség folyamatosan csökkent. Jövőre pedig az első három évben lekapják a kezdeti költséget, amely kisebb lesz, viszont a vagyonarányos költség bevezetésével lesz egy folyamatosan növekvő költségelem is.
Ez a lehetőség eddig jellemzően három év után nyílt meg, most már az első év után is élhetsz vele. De hasonlóan kedvezőtlen, inkább elméleti opció.
Vége annak a korszaknak, hogy a biztosítók beépítik az alapkezelési díjakat a befektetési egységek napi árfolyamába, mostantól külön kell kimutatniuk. Ez annyit tesz, hogy az alapkezelési díjjal több lesz az a hozam, amit látsz a kimutatásban, de ebből majd elvonják az alapkezelési díjat: tehát ügyfél oldalról nincs változás.
Eddig úgy épült fel a biztosítási költségszerkezet legnagyobb költségeleme, hogy az első 2-3 évi befizetésedből ún. kezdeti befektetési egységeket, a további befizetéseidből felhalmozási befektetési egységeket képeztek. A kezdeti egységek darabszámát minden évben csökkentették egy bizonyos százalékkal (jellemzően 5-10%), majd a megmaradt egységeket a következő évben ugyanazzal a százalékkal és így tovább 5-10-15 évig. Mivel mindig a maradékot csökkentették, ezért egyre kevesebb volt ez a költség, de forintban nem lehetett kimutatni az elején, hiszen függött az egységek napi árfolyamától. Amennyiben a futamidő előtt akartál kiszállni a szerződésből, akkor a kifizetésből érvényesítették, vagyis levonták a hátralévő tartamra eső kezdeti költségeket, ezt láttad az ún. visszavásárlási táblázatban. És ennek a rendszernek lesz most vége.
Helyette a biztosítók az első három évben vonhatják el ezeket a költségeket. Az első évben max. az éves díj 80%-át, a másodikban 50, a harmadikban 20%-át. Másfél éves díj, akárhogy számolom, bár valószínűleg nem fogják kimaxolni a biztosítók. Ezt később bónuszokban visszakapod, ha végig fizeted a szerződésedet, de azért elég ijesztő. És főleg értelmezhetetlen, hogy miért volt rá szükség és ettől miért lesz etikusabb a szolgáltatás.
Mi fog történni, ha a futamidő vége előtt vásárolod vissza a szerződést? Eddig, ahogy említettem, a kezdeti egységekből visszavásárlási táblázat alapján csökkentették a kifizetést, most pedig lesz egy visszavásárlási költség, amit levonnak a számlád értékéből. Szintén csak elnevezésbeli különbség.
Olcsóbbak nem lesznek az életbiztosítások, de kicsit talán átláthatóbbak vagy inkább könnyeben érthetőek igen. Emellett érdemes hosszabb távon gondolkodni az ilyen jellegű megtakarításokban a bónuszok miatt, mint eddig. Az egy év utáni megszüntethetőség elvi opció, az alapkezelési díj feltüntetése pedig sima aktatologatás, semmi hatása vagy értelme nincs. Néhány egyéb gondolatot is tartalmaz a fentebb linkelt MNB-s szöveg, de ezeket a legtöbb biztosító eddig is alkalmazta (TKM mértéke, szerződéskötés utáni welcome call, stb.). Az egész sztori az utcanév változtatásokra emlékeztet: értelme nem sok volt, de a vízfej fel tudta mutatni, hogy csinál valamit. Lássuk be, hogy a biztosítók sem szeretnének kevesebbet keresni, mint eddig, ezért a lehetőségekkel élni fognak. Egyelőre úgy tűnik, hogy az ügyfelek hosszabb távon megtérülő, rugalmatlanabb termékeket kapnak, amelyek nem lesznek ugyan rosszak, csak nem látom az értelmét az egész változtatásnak: az MNB és a biztosítók is elégetnek egy csomó pénzt a fejlesztésekre, amelyeknek a díját végső soron az ügyfelek fogják megfizetni.
Az viszont nem várt és dicséretes fejlemény, hogy az MNB kimondta, hogy ami transzparens, az etikus. Remélem, hogy a gerenda és szálka mondás valakinek eszébe fog jutni a Szabadság téren. Mindent egybevetve hosszú távra továbbra is ajánlhatóak az életbiztosítási megtakarítások, de ha jót akarsz magadnak, akkor még az idén kösd meg, mert a mostani feltételek nagyobb rugalmasságot biztosítanak számodra és még elérhetőek olcsób, 5 évre optimalizált megtakarítási konstrukciók is. Azt remélem mondanom sem kell, hogy nálam ingyenes tanácsadást kapsz, csak egy szavadba kerül!
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Az MNB – amúgy teljesen védhető álláspontja alapján – néhány irányelvet határozott meg, amelyek biztosítják, hogy jövőre már szerintük is etikusak legyenek a megtakarítási célú életbiztosítások. Azt most hagyjuk, hogy az MNB vajon milyen megfontolásból gondolta, hogy pont erkölcsi jelzőt kell aggatnia a piac átszabását jelentő ajánlásra, nézzük inkább a fő elemeket, melyek közül négyet emelek ki.
Háromfelé mehet a befizetésed: egyfelől a biztosítási kockázatokra, másfelől a díjbeszedési költségekre és természetesen a megtakarítási díjrészre, amiből további költségeket fognak elvonni, jellemzően vagyonarányos, forgalmazási és adminisztrációs költséget. A változás az elnevezésekben és a költségek felmerülési időpontjaiban keresendő.
Eddig kezdeti költség, adminisztrációs díj, vételi és eladási árfolyam különbözet, tranzakciós költség voltak a fontosabb költségelemek, jövőre forgalmazási, vagyonarányos, adminisztrációs, tranzakciós költség lesz a megnevezés. Eddig a kezdeti költséget elosztották 5-10-15 évre, így a vagyonarányos költség folyamatosan csökkent. Jövőre pedig az első három évben lekapják a kezdeti költséget, amely kisebb lesz, viszont a vagyonarányos költség bevezetésével lesz egy folyamatosan növekvő költségelem is.
Ez a lehetőség eddig jellemzően három év után nyílt meg, most már az első év után is élhetsz vele. De hasonlóan kedvezőtlen, inkább elméleti opció.
Vége annak a korszaknak, hogy a biztosítók beépítik az alapkezelési díjakat a befektetési egységek napi árfolyamába, mostantól külön kell kimutatniuk. Ez annyit tesz, hogy az alapkezelési díjjal több lesz az a hozam, amit látsz a kimutatásban, de ebből majd elvonják az alapkezelési díjat: tehát ügyfél oldalról nincs változás.
Eddig úgy épült fel a biztosítási költségszerkezet legnagyobb költségeleme, hogy az első 2-3 évi befizetésedből ún. kezdeti befektetési egységeket, a további befizetéseidből felhalmozási befektetési egységeket képeztek. A kezdeti egységek darabszámát minden évben csökkentették egy bizonyos százalékkal (jellemzően 5-10%), majd a megmaradt egységeket a következő évben ugyanazzal a százalékkal és így tovább 5-10-15 évig. Mivel mindig a maradékot csökkentették, ezért egyre kevesebb volt ez a költség, de forintban nem lehetett kimutatni az elején, hiszen függött az egységek napi árfolyamától. Amennyiben a futamidő előtt akartál kiszállni a szerződésből, akkor a kifizetésből érvényesítették, vagyis levonták a hátralévő tartamra eső kezdeti költségeket, ezt láttad az ún. visszavásárlási táblázatban. És ennek a rendszernek lesz most vége.
Helyette a biztosítók az első három évben vonhatják el ezeket a költségeket. Az első évben max. az éves díj 80%-át, a másodikban 50, a harmadikban 20%-át. Másfél éves díj, akárhogy számolom, bár valószínűleg nem fogják kimaxolni a biztosítók. Ezt később bónuszokban visszakapod, ha végig fizeted a szerződésedet, de azért elég ijesztő. És főleg értelmezhetetlen, hogy miért volt rá szükség és ettől miért lesz etikusabb a szolgáltatás.
Mi fog történni, ha a futamidő vége előtt vásárolod vissza a szerződést? Eddig, ahogy említettem, a kezdeti egységekből visszavásárlási táblázat alapján csökkentették a kifizetést, most pedig lesz egy visszavásárlási költség, amit levonnak a számlád értékéből. Szintén csak elnevezésbeli különbség.
Olcsóbbak nem lesznek az életbiztosítások, de kicsit talán átláthatóbbak vagy inkább könnyeben érthetőek igen. Emellett érdemes hosszabb távon gondolkodni az ilyen jellegű megtakarításokban a bónuszok miatt, mint eddig. Az egy év utáni megszüntethetőség elvi opció, az alapkezelési díj feltüntetése pedig sima aktatologatás, semmi hatása vagy értelme nincs. Néhány egyéb gondolatot is tartalmaz a fentebb linkelt MNB-s szöveg, de ezeket a legtöbb biztosító eddig is alkalmazta (TKM mértéke, szerződéskötés utáni welcome call, stb.). Az egész sztori az utcanév változtatásokra emlékeztet: értelme nem sok volt, de a vízfej fel tudta mutatni, hogy csinál valamit. Lássuk be, hogy a biztosítók sem szeretnének kevesebbet keresni, mint eddig, ezért a lehetőségekkel élni fognak. Egyelőre úgy tűnik, hogy az ügyfelek hosszabb távon megtérülő, rugalmatlanabb termékeket kapnak, amelyek nem lesznek ugyan rosszak, csak nem látom az értelmét az egész változtatásnak: az MNB és a biztosítók is elégetnek egy csomó pénzt a fejlesztésekre, amelyeknek a díját végső soron az ügyfelek fogják megfizetni.
Az viszont nem várt és dicséretes fejlemény, hogy az MNB kimondta, hogy ami transzparens, az etikus. Remélem, hogy a gerenda és szálka mondás valakinek eszébe fog jutni a Szabadság téren. Mindent egybevetve hosszú távra továbbra is ajánlhatóak az életbiztosítási megtakarítások, de ha jót akarsz magadnak, akkor még az idén kösd meg, mert a mostani feltételek nagyobb rugalmasságot biztosítanak számodra és még elérhetőek olcsób, 5 évre optimalizált megtakarítási konstrukciók is. Azt remélem mondanom sem kell, hogy nálam ingyenes tanácsadást kapsz, csak egy szavadba kerül!
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Az MNB – amúgy teljesen védhető álláspontja alapján – néhány irányelvet határozott meg, amelyek biztosítják, hogy jövőre már szerintük is etikusak legyenek a megtakarítási célú életbiztosítások. Azt most hagyjuk, hogy az MNB vajon milyen megfontolásból gondolta, hogy pont erkölcsi jelzőt kell aggatnia a piac átszabását jelentő ajánlásra, nézzük inkább a fő elemeket, melyek közül négyet emelek ki.
Háromfelé mehet a befizetésed: egyfelől a biztosítási kockázatokra, másfelől a díjbeszedési költségekre és természetesen a megtakarítási díjrészre, amiből további költségeket fognak elvonni, jellemzően vagyonarányos, forgalmazási és adminisztrációs költséget. A változás az elnevezésekben és a költségek felmerülési időpontjaiban keresendő.
Eddig kezdeti költség, adminisztrációs díj, vételi és eladási árfolyam különbözet, tranzakciós költség voltak a fontosabb költségelemek, jövőre forgalmazási, vagyonarányos, adminisztrációs, tranzakciós költség lesz a megnevezés. Eddig a kezdeti költséget elosztották 5-10-15 évre, így a vagyonarányos költség folyamatosan csökkent. Jövőre pedig az első három évben lekapják a kezdeti költséget, amely kisebb lesz, viszont a vagyonarányos költség bevezetésével lesz egy folyamatosan növekvő költségelem is.
Ez a lehetőség eddig jellemzően három év után nyílt meg, most már az első év után is élhetsz vele. De hasonlóan kedvezőtlen, inkább elméleti opció.
Vége annak a korszaknak, hogy a biztosítók beépítik az alapkezelési díjakat a befektetési egységek napi árfolyamába, mostantól külön kell kimutatniuk. Ez annyit tesz, hogy az alapkezelési díjjal több lesz az a hozam, amit látsz a kimutatásban, de ebből majd elvonják az alapkezelési díjat: tehát ügyfél oldalról nincs változás.
Eddig úgy épült fel a biztosítási költségszerkezet legnagyobb költségeleme, hogy az első 2-3 évi befizetésedből ún. kezdeti befektetési egységeket, a további befizetéseidből felhalmozási befektetési egységeket képeztek. A kezdeti egységek darabszámát minden évben csökkentették egy bizonyos százalékkal (jellemzően 5-10%), majd a megmaradt egységeket a következő évben ugyanazzal a százalékkal és így tovább 5-10-15 évig. Mivel mindig a maradékot csökkentették, ezért egyre kevesebb volt ez a költség, de forintban nem lehetett kimutatni az elején, hiszen függött az egységek napi árfolyamától. Amennyiben a futamidő előtt akartál kiszállni a szerződésből, akkor a kifizetésből érvényesítették, vagyis levonták a hátralévő tartamra eső kezdeti költségeket, ezt láttad az ún. visszavásárlási táblázatban. És ennek a rendszernek lesz most vége.
Helyette a biztosítók az első három évben vonhatják el ezeket a költségeket. Az első évben max. az éves díj 80%-át, a másodikban 50, a harmadikban 20%-át. Másfél éves díj, akárhogy számolom, bár valószínűleg nem fogják kimaxolni a biztosítók. Ezt később bónuszokban visszakapod, ha végig fizeted a szerződésedet, de azért elég ijesztő. És főleg értelmezhetetlen, hogy miért volt rá szükség és ettől miért lesz etikusabb a szolgáltatás.
Mi fog történni, ha a futamidő vége előtt vásárolod vissza a szerződést? Eddig, ahogy említettem, a kezdeti egységekből visszavásárlási táblázat alapján csökkentették a kifizetést, most pedig lesz egy visszavásárlási költség, amit levonnak a számlád értékéből. Szintén csak elnevezésbeli különbség.
Olcsóbbak nem lesznek az életbiztosítások, de kicsit talán átláthatóbbak vagy inkább könnyeben érthetőek igen. Emellett érdemes hosszabb távon gondolkodni az ilyen jellegű megtakarításokban a bónuszok miatt, mint eddig. Az egy év utáni megszüntethetőség elvi opció, az alapkezelési díj feltüntetése pedig sima aktatologatás, semmi hatása vagy értelme nincs. Néhány egyéb gondolatot is tartalmaz a fentebb linkelt MNB-s szöveg, de ezeket a legtöbb biztosító eddig is alkalmazta (TKM mértéke, szerződéskötés utáni welcome call, stb.). Az egész sztori az utcanév változtatásokra emlékeztet: értelme nem sok volt, de a vízfej fel tudta mutatni, hogy csinál valamit. Lássuk be, hogy a biztosítók sem szeretnének kevesebbet keresni, mint eddig, ezért a lehetőségekkel élni fognak. Egyelőre úgy tűnik, hogy az ügyfelek hosszabb távon megtérülő, rugalmatlanabb termékeket kapnak, amelyek nem lesznek ugyan rosszak, csak nem látom az értelmét az egész változtatásnak: az MNB és a biztosítók is elégetnek egy csomó pénzt a fejlesztésekre, amelyeknek a díját végső soron az ügyfelek fogják megfizetni.
Az viszont nem várt és dicséretes fejlemény, hogy az MNB kimondta, hogy ami transzparens, az etikus. Remélem, hogy a gerenda és szálka mondás valakinek eszébe fog jutni a Szabadság téren. Mindent egybevetve hosszú távra továbbra is ajánlhatóak az életbiztosítási megtakarítások, de ha jót akarsz magadnak, akkor még az idén kösd meg, mert a mostani feltételek nagyobb rugalmasságot biztosítanak számodra és még elérhetőek olcsób, 5 évre optimalizált megtakarítási konstrukciók is. Azt remélem mondanom sem kell, hogy nálam ingyenes tanácsadást kapsz, csak egy szavadba kerül!
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Az MNB – amúgy teljesen védhető álláspontja alapján – néhány irányelvet határozott meg, amelyek biztosítják, hogy jövőre már szerintük is etikusak legyenek a megtakarítási célú életbiztosítások. Azt most hagyjuk, hogy az MNB vajon milyen megfontolásból gondolta, hogy pont erkölcsi jelzőt kell aggatnia a piac átszabását jelentő ajánlásra, nézzük inkább a fő elemeket, melyek közül négyet emelek ki.
Háromfelé mehet a befizetésed: egyfelől a biztosítási kockázatokra, másfelől a díjbeszedési költségekre és természetesen a megtakarítási díjrészre, amiből további költségeket fognak elvonni, jellemzően vagyonarányos, forgalmazási és adminisztrációs költséget. A változás az elnevezésekben és a költségek felmerülési időpontjaiban keresendő.
Eddig kezdeti költség, adminisztrációs díj, vételi és eladási árfolyam különbözet, tranzakciós költség voltak a fontosabb költségelemek, jövőre forgalmazási, vagyonarányos, adminisztrációs, tranzakciós költség lesz a megnevezés. Eddig a kezdeti költséget elosztották 5-10-15 évre, így a vagyonarányos költség folyamatosan csökkent. Jövőre pedig az első három évben lekapják a kezdeti költséget, amely kisebb lesz, viszont a vagyonarányos költség bevezetésével lesz egy folyamatosan növekvő költségelem is.
Ez a lehetőség eddig jellemzően három év után nyílt meg, most már az első év után is élhetsz vele. De hasonlóan kedvezőtlen, inkább elméleti opció.
Vége annak a korszaknak, hogy a biztosítók beépítik az alapkezelési díjakat a befektetési egységek napi árfolyamába, mostantól külön kell kimutatniuk. Ez annyit tesz, hogy az alapkezelési díjjal több lesz az a hozam, amit látsz a kimutatásban, de ebből majd elvonják az alapkezelési díjat: tehát ügyfél oldalról nincs változás.
Eddig úgy épült fel a biztosítási költségszerkezet legnagyobb költségeleme, hogy az első 2-3 évi befizetésedből ún. kezdeti befektetési egységeket, a további befizetéseidből felhalmozási befektetési egységeket képeztek. A kezdeti egységek darabszámát minden évben csökkentették egy bizonyos százalékkal (jellemzően 5-10%), majd a megmaradt egységeket a következő évben ugyanazzal a százalékkal és így tovább 5-10-15 évig. Mivel mindig a maradékot csökkentették, ezért egyre kevesebb volt ez a költség, de forintban nem lehetett kimutatni az elején, hiszen függött az egységek napi árfolyamától. Amennyiben a futamidő előtt akartál kiszállni a szerződésből, akkor a kifizetésből érvényesítették, vagyis levonták a hátralévő tartamra eső kezdeti költségeket, ezt láttad az ún. visszavásárlási táblázatban. És ennek a rendszernek lesz most vége.
Helyette a biztosítók az első három évben vonhatják el ezeket a költségeket. Az első évben max. az éves díj 80%-át, a másodikban 50, a harmadikban 20%-át. Másfél éves díj, akárhogy számolom, bár valószínűleg nem fogják kimaxolni a biztosítók. Ezt később bónuszokban visszakapod, ha végig fizeted a szerződésedet, de azért elég ijesztő. És főleg értelmezhetetlen, hogy miért volt rá szükség és ettől miért lesz etikusabb a szolgáltatás.
Mi fog történni, ha a futamidő vége előtt vásárolod vissza a szerződést? Eddig, ahogy említettem, a kezdeti egységekből visszavásárlási táblázat alapján csökkentették a kifizetést, most pedig lesz egy visszavásárlási költség, amit levonnak a számlád értékéből. Szintén csak elnevezésbeli különbség.
Olcsóbbak nem lesznek az életbiztosítások, de kicsit talán átláthatóbbak vagy inkább könnyeben érthetőek igen. Emellett érdemes hosszabb távon gondolkodni az ilyen jellegű megtakarításokban a bónuszok miatt, mint eddig. Az egy év utáni megszüntethetőség elvi opció, az alapkezelési díj feltüntetése pedig sima aktatologatás, semmi hatása vagy értelme nincs. Néhány egyéb gondolatot is tartalmaz a fentebb linkelt MNB-s szöveg, de ezeket a legtöbb biztosító eddig is alkalmazta (TKM mértéke, szerződéskötés utáni welcome call, stb.). Az egész sztori az utcanév változtatásokra emlékeztet: értelme nem sok volt, de a vízfej fel tudta mutatni, hogy csinál valamit. Lássuk be, hogy a biztosítók sem szeretnének kevesebbet keresni, mint eddig, ezért a lehetőségekkel élni fognak. Egyelőre úgy tűnik, hogy az ügyfelek hosszabb távon megtérülő, rugalmatlanabb termékeket kapnak, amelyek nem lesznek ugyan rosszak, csak nem látom az értelmét az egész változtatásnak: az MNB és a biztosítók is elégetnek egy csomó pénzt a fejlesztésekre, amelyeknek a díját végső soron az ügyfelek fogják megfizetni.
Az viszont nem várt és dicséretes fejlemény, hogy az MNB kimondta, hogy ami transzparens, az etikus. Remélem, hogy a gerenda és szálka mondás valakinek eszébe fog jutni a Szabadság téren. Mindent egybevetve hosszú távra továbbra is ajánlhatóak az életbiztosítási megtakarítások, de ha jót akarsz magadnak, akkor még az idén kösd meg, mert a mostani feltételek nagyobb rugalmasságot biztosítanak számodra és még elérhetőek olcsób, 5 évre optimalizált megtakarítási konstrukciók is. Azt remélem mondanom sem kell, hogy nálam ingyenes tanácsadást kapsz, csak egy szavadba kerül!
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Az MNB – amúgy teljesen védhető álláspontja alapján – néhány irányelvet határozott meg, amelyek biztosítják, hogy jövőre már szerintük is etikusak legyenek a megtakarítási célú életbiztosítások. Azt most hagyjuk, hogy az MNB vajon milyen megfontolásból gondolta, hogy pont erkölcsi jelzőt kell aggatnia a piac átszabását jelentő ajánlásra, nézzük inkább a fő elemeket, melyek közül négyet emelek ki.
Háromfelé mehet a befizetésed: egyfelől a biztosítási kockázatokra, másfelől a díjbeszedési költségekre és természetesen a megtakarítási díjrészre, amiből további költségeket fognak elvonni, jellemzően vagyonarányos, forgalmazási és adminisztrációs költséget. A változás az elnevezésekben és a költségek felmerülési időpontjaiban keresendő.
Eddig kezdeti költség, adminisztrációs díj, vételi és eladási árfolyam különbözet, tranzakciós költség voltak a fontosabb költségelemek, jövőre forgalmazási, vagyonarányos, adminisztrációs, tranzakciós költség lesz a megnevezés. Eddig a kezdeti költséget elosztották 5-10-15 évre, így a vagyonarányos költség folyamatosan csökkent. Jövőre pedig az első három évben lekapják a kezdeti költséget, amely kisebb lesz, viszont a vagyonarányos költség bevezetésével lesz egy folyamatosan növekvő költségelem is.
Ez a lehetőség eddig jellemzően három év után nyílt meg, most már az első év után is élhetsz vele. De hasonlóan kedvezőtlen, inkább elméleti opció.
Vége annak a korszaknak, hogy a biztosítók beépítik az alapkezelési díjakat a befektetési egységek napi árfolyamába, mostantól külön kell kimutatniuk. Ez annyit tesz, hogy az alapkezelési díjjal több lesz az a hozam, amit látsz a kimutatásban, de ebből majd elvonják az alapkezelési díjat: tehát ügyfél oldalról nincs változás.
Eddig úgy épült fel a biztosítási költségszerkezet legnagyobb költségeleme, hogy az első 2-3 évi befizetésedből ún. kezdeti befektetési egységeket, a további befizetéseidből felhalmozási befektetési egységeket képeztek. A kezdeti egységek darabszámát minden évben csökkentették egy bizonyos százalékkal (jellemzően 5-10%), majd a megmaradt egységeket a következő évben ugyanazzal a százalékkal és így tovább 5-10-15 évig. Mivel mindig a maradékot csökkentették, ezért egyre kevesebb volt ez a költség, de forintban nem lehetett kimutatni az elején, hiszen függött az egységek napi árfolyamától. Amennyiben a futamidő előtt akartál kiszállni a szerződésből, akkor a kifizetésből érvényesítették, vagyis levonták a hátralévő tartamra eső kezdeti költségeket, ezt láttad az ún. visszavásárlási táblázatban. És ennek a rendszernek lesz most vége.
Helyette a biztosítók az első három évben vonhatják el ezeket a költségeket. Az első évben max. az éves díj 80%-át, a másodikban 50, a harmadikban 20%-át. Másfél éves díj, akárhogy számolom, bár valószínűleg nem fogják kimaxolni a biztosítók. Ezt később bónuszokban visszakapod, ha végig fizeted a szerződésedet, de azért elég ijesztő. És főleg értelmezhetetlen, hogy miért volt rá szükség és ettől miért lesz etikusabb a szolgáltatás.
Mi fog történni, ha a futamidő vége előtt vásárolod vissza a szerződést? Eddig, ahogy említettem, a kezdeti egységekből visszavásárlási táblázat alapján csökkentették a kifizetést, most pedig lesz egy visszavásárlási költség, amit levonnak a számlád értékéből. Szintén csak elnevezésbeli különbség.
Olcsóbbak nem lesznek az életbiztosítások, de kicsit talán átláthatóbbak vagy inkább könnyeben érthetőek igen. Emellett érdemes hosszabb távon gondolkodni az ilyen jellegű megtakarításokban a bónuszok miatt, mint eddig. Az egy év utáni megszüntethetőség elvi opció, az alapkezelési díj feltüntetése pedig sima aktatologatás, semmi hatása vagy értelme nincs. Néhány egyéb gondolatot is tartalmaz a fentebb linkelt MNB-s szöveg, de ezeket a legtöbb biztosító eddig is alkalmazta (TKM mértéke, szerződéskötés utáni welcome call, stb.). Az egész sztori az utcanév változtatásokra emlékeztet: értelme nem sok volt, de a vízfej fel tudta mutatni, hogy csinál valamit. Lássuk be, hogy a biztosítók sem szeretnének kevesebbet keresni, mint eddig, ezért a lehetőségekkel élni fognak. Egyelőre úgy tűnik, hogy az ügyfelek hosszabb távon megtérülő, rugalmatlanabb termékeket kapnak, amelyek nem lesznek ugyan rosszak, csak nem látom az értelmét az egész változtatásnak: az MNB és a biztosítók is elégetnek egy csomó pénzt a fejlesztésekre, amelyeknek a díját végső soron az ügyfelek fogják megfizetni.
Az viszont nem várt és dicséretes fejlemény, hogy az MNB kimondta, hogy ami transzparens, az etikus. Remélem, hogy a gerenda és szálka mondás valakinek eszébe fog jutni a Szabadság téren. Mindent egybevetve hosszú távra továbbra is ajánlhatóak az életbiztosítási megtakarítások, de ha jót akarsz magadnak, akkor még az idén kösd meg, mert a mostani feltételek nagyobb rugalmasságot biztosítanak számodra és még elérhetőek olcsób, 5 évre optimalizált megtakarítási konstrukciók is. Azt remélem mondanom sem kell, hogy nálam ingyenes tanácsadást kapsz, csak egy szavadba kerül!
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?