Néha túlmisztifikált, sokszor túlságosan is leegyszerűsített és „értékesítésbaráttá” tett fogalom az állami nyugdíj és főleg annak várható hiánya. Ha valami, akkor ez igazán az életedről szól. Hogy miből és hogyan élsz majd nyugdíjasként, azt az határozza meg, hogy mekkora állami és magán nyugdíjvagyont gyűjtesz magadnak. Az állami nyugdíj számításának módját mutatom be, aminek segítségével magad is megállapíthatod, hogy mire számíthatsz.
Ez a cikk több éve készült, ezért a példában feltüntetett számok és a cikk alapját képező jogszabályok is változhattak, ezt kérlek vedd figyelembe.
A nyugdíjszámítás kérdése nem ritkán szül indulatokat: „úgysem érem meg”, „úgysem kapok nyugdíjat”, és lehetne sorolni a gyakori félelmeket az állami nyugdíjjal kapcsolatban. Ezt csak erősítik az értékesítés orientált blogok, melyek rátesznek egy lapáttal: ha nem kötsz ilyen vagy olyan tutibiztoslegeslegjobb megtakarítást, akkor jön az armageddon. Emellé megkapod az instant „nyugdíjkalkulátorukat” is, mely semmi másra nem alkalmas, csak arra, hogy rádhozza a frászt, hogy mennyire nem lesz nyugdíjad. Egyébként tényleg ne számíts sok jóra, de azért annál kicsit komolyabb számítás kell a nyugdíjhoz, mint hogy hány éves vagy és éppen mekkora a fizetésed.
A cikk végére ki fogod tudni számolni, hogy mekkora nyugdíjra számíthatsz az államtól, és ha a vágyott nyugdíjhoz szükséged van kiegészítésre, akkor lesz lehetőséged kalkulációt kérni. Tanácsadáshoz katt ide!
A NYUGDÍJSZÁMÍTÁS FOLYAMATA:
ÖSSZKERESET MEGHATÁROZÁSA – VALORIZÁLÁS – HAVI ÁTLAGKERESET MEGHATÁROZÁSA – DEGRESSZÁLÁS – SZOLGÁLATI IDŐNEK MEGFELELŐ SZORZÓSZÁMMAL SZORZÁS
Összkereset számítása
A nyugdíj meghatározásának első lépése az összkereseted meghatározása. Vagyis az az összeg, amit 1988. január 1. után összesen megkerestél.
FONTOS! Nem az utolsó öt év keresete számít, így ne számíts arra, hogy majd a nyugdíj előtt egy magasabb bejelentett jövedelem kihúz a csávából és a korábbi minimálbéres jövedelmed helyett ez lesz az alapja a nyugdíj számításnak.
Tehát megnézik az 1988. január 1. utáni időszakot és ha rendelkezel legalább az időszak felére jövedelemmel, akkor ez lesz az átlagszámítás alapja. Ha nincs legalább a felére jövedelmed, akkor az 1988. jan. 1. előtti időszak jövedelmét is figyelembe veszik annyi napra, amennyi hiányzik a feléhez. Ha így sem találnak elegendő jövedelemmel rendelkező időt, akkor a hiányzó időszakra a minimálbért veszik alapul.
Minden évben úgy határozzák meg az átlag alapját képező szolgálati idődet, hogy 365-ből kivonják a táppénzes időszakot, a fizetés nélküli szabadságot és a munka nélkül töltött napokat, hogy ezek ne rontsák az átlagot később. Az egyes években, amennyiben volt járulékfizetési felső határ, akkor ezzel korrigálnak, tehát csak a plafonig veszik figyelembe a nyugdíj alapját képező jövedelmed. (Járulékplafon 2013. óta nincs.)
Ezek után meghatározható az egyes évekre az éves összkereset, amit „járuléktalanítanak”, tehát a bruttóból levonják a befizetett, bért terhelő járulékokat, majd az így kapott összegből az adott év személyi jövedelmét is elvonják. Itt van még egy csavar! 2010. jan. 1 – 2012. dec. 31-ig az adóalapot növelni kell az adóalap kiegészítés összegével, tehát hozzá kell adni a TB járulékot a járuléktalanított jövedelemhez (szuperbruttósítás), ez 2012-ben viszont a 2,424 M Ft feletti rész 27%-a csak.
Természetesen érvényesítik az adókedvezményeket (pl. családi adókedvezmény) is, így megkapjuk az adott évben a nyugdíjszámítás alapját képező összjövedelmet.
Valorizálás
Igen, ilyen szó is létezik 🙂 Hallottam „nyugdíjszakértőtől” TV-ben, hogy volarizálás, de mi maradjunk inkább a valorizálásnál…
Tehát a valorizálás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a múltbeli keresetedet mai értékre hozzák. Ezt nem az infláció, hanem az átlagkeresetek növekedése alapján meghatározott szorzószám segítségével teszik meg. Minden évben közzéteszik a szorzószámokat, így az egyes évek összkeresetét gyerekjáték mai értékre hozni. A 2019-es szorzószámokat az innen letölthető Magyar Közlönyben találhatod.
Havi átlagkereset meghatározása
A valorizált éves összkeresetet elosztják az adott évben munkával töltött napok számával. Ez minden olyan napot tartalmaz, melyre kereseted, jövedelmed volt. Figyelembe veszik a fizetett munkaszüneti napokat, pihenőnapokat, és szabadnapokat is, viszont nem veszik figyelembe a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, pl. a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz, a katonai (polgári) szolgálat időszakát. Ez amúgy jó hír, hiszen ezek csökkentenék az átlagot.
Tehát a napok számával elosztják az éves összkeresetedet, majd ezt szorozzák 365-tel, végül osztják 12-vel. Így megkapod a havi átlagkeresetet.
Degresszió
A fentiek szerint kiszámított havi átlagkeresetet csak bizonyos összeghatárig veszik figyelembe a nyugdíj meghatározásánál, efelett csak korlátozott mértékben. Ezt az eljárást hívják degressziónak. A korlátozás mértékét és a jövedelemhatárokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.
A jelenlegi degressziós rendeletet szerint amennyiben a 2012. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereseted 372 000 forintnál több, akkor
– a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
– a 421 000 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
Szolgálati idő
A degresszált havi átlagjövedelmedet meg kell szoroznod egy szorzószámmal, ami attól függ, hogy hány évet dolgoztál. Egy év 365 nap munkával vagy megállapodás szerinti nyugdíjjárulék fizetéssel töltött időt jelent. Pl. felsőfokú tanulmányok alatt köthetsz vagy köthettél ilyen megállapodást, és ha megfizetted a járulékot (a minimálbért alapul véve 34%-ot), akkor ez az időszak szolgálati időnek fog számítani. 1998. előtti nappali tagozatos felsőfokú képzés alatti idő enélkül is szolgálati időnek minősül. A szolgálati időbe beszámít a GYED, táppénz is (az átlagkeresetbe viszont nem, ahogy korábban írtam), sőt beszámít az az időszak is, amíg álláskeresési támogatásban részesültél.
Az így kapott szolgálati időnek el kell érnie a 20 évet, ekkor kaphatsz teljes nyugdíjat, 15 és 20 év közötti szolgálati idő esetén csak résznyugdíjra vagy jogosult. Ez annyiból fontos, hogy a résznyugdíj esetén a nyugdíjminimum nem vonatkozik rád, tehát akár ennél kisebb összeget is kaphatsz. Tizenöt évnél kevesebb szolgálati idő esetén pedig egyáltalán nem vagy jogosult nyugellátásra, ekkor időskorúak járadékát fogsz kapni, de ez a szociális ellátórendszerhez tartozik, ezért ezt most nem taglalom.
Ha nincs meg a 20 éves szolgálati időd, de legalább 15 évvel rendelkezel, akkor a hiányzó idő megváltható a mindenkori minimálbér 34%-áért.
De fontos, hogy pl. a 2 órás munkaviszony is teljes napnak számít, viszont a jövedelem számításánál kedvezőtlen irányba módosítja az átlagjövedelmed. Viszint abban az esetben, ha ez a (pl. 2 órás) munkaviszony nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor csak a minimálbérhez viszonyított aránya mértékében vehető figyelembe a szolgálati idő számításánál. Tehát nem a bejelentett órák száma, hanem a jövedelem számít a szolgálati idő meghatározásánál.
Nők esetében jogosultsági időnek minősül
- a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony,
- a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
- De a nők 40 éves munkaviszonnyal korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége esetén a szolgálati időbe nem számítanak bele a felsőoktatási tanulmányok.
Figyelembe vehető szolgálati idők még pl. a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő. De alkalmi munkavállalói napok, szakmunkás, szakközépiskolás kötelező szakmai gyakorlata és még egyéb, extrémebb eset is annak minősül.
Néhány példa a szolgálati idő szorzókra,amellyel a fenti degresszált havi átlagkeresetet kell megszorozni:
15 év: 43%
20 év: 53%
30 év: 68%
40 év: 80%
50 év: 100%
Láthatod, hogy a nők 40 éves munkaviszonya csak 80%-ra jogosít, tehát érdemes inkább tovább dolgozni, ha bírod. 100% fölé szolgálati idővel nem mehetsz, de majd mutatok példát, amivel igen 🙂
Példa: Ha 2015-ben 6M Ft volt a jövedelmed járulék nélkül, akkor ennek az adója 16%=960 000 Ft, a valorizációs szorzószám: 1,355, így a valorizált jövedelmed: (6 000 000-960 000)*1,355 = 6 829 200 Ft. Ha abban az évben 5 napig táppénzen voltál, 30 napot pedig álláskereséssel töltöttél, akkor a havi átlagkereseted: (6 829 200 / (365-5-30)) * 365 / 12 = 629 459 Ft. A degresszió miatt azonban a nyugdíjszámításnál figyelembe vehető jövedelmed: 372 000 + (421 000 – 372 000) * 0,9 + (629 459 – 421 000) * 0,8 = 582 867 Ft.
Tételezzük fel, hogy minden évben hasonló összeg jön ki, és 40 év igazolt szolgálati idővel fogsz rendelkezni. Ekkor a nyugdíjad összege: 582 867 * 0,8 = 466 294 Ft.
Egyéb szabályok
Nyugdíj összegének emelése
Ha rendelkezel 20 év szolgálati idővel, és a korhatár elérése után nyugdíjmegállapítás nélkül dolgozol, akkor minden ledolgozott év után fél százalékkal emelkedik a havi nyugdíjad összege (ez az éves járulékköteles jövedelmed 2400-ad része). Függetlenül a 100%-os maximális szorzószámtól. Például ha a nyugdíjjogosultság megszerzése után még 3 évig dolgozol, és átlagosan havi 300 ezer Ft-ot keresel, akkor 300*3*0,5 = 4500 Ft-tal fog emelkedni a havi nyugdíjad összege.
Szüneteltetés:
a nyugdíj folyósítása szünetel, amíg az államigazgatásban dolgozol nyugdíjasként.
Kérhető a rögzített nyugdíj…
20 éves szolgálati idő után és nyugdíjkorhatár elérésekor. Ennek feltétele a további legalább 365 napos szolgálati idő, és előnye, hogyha alacsony jövedelemért dolgozol tovább, akkor nem rontja az átlagod, hanem a megállapított nyugdíjat fogod kapni. Viszont nem emeli a szolgálati időd és a fél százalékos emelést sem kapod, amiről az előbb írtam.
Egyébiránt a nyugdíjba vonulásod előtt 2 hónappal kapsz tájékoztatást a MÁK-tól (Magyar Államkincstár) a megállapított nyugdíjad összegéről, hiszen már a MÁK-hoz tartozik a nyugdíjfolyósítás.
Mi a helyzet a KATA-sokkal?
Ők kedvezően adóznak, de ennek ára van. Esetükben 2018-ban 90ezer Ft, 2019-ben pedig 94.400 Ft jövedelem a figyelembe vehető összeg (emlékeztetőül: a minimálbér összege 127500 Ft), tehát minimálbér alatti összeg képezi a nyugdíjszámítás alapját. Aki az emelt összegű KATA-t, tehát havi 75ezer Ft-ot fizet, annak a nyugdíjnál figyelembe vehető jövedelme 2019-ben 158.400 Ft.
NAGYON FONTOS! Az 50 ezret fizető KATA-sok viszont nem kapnak ugyanannyi szolgálati időt, mint a minimálbéresek. Ha emlékszel, a minimálbér alatti jövedelmek csak a minimálbér és a tényleges figyelembe vehető járulékalap arányában vehetők figyelembe. Ez egy nem emelt KATA-s vállalkozó esetében 2019-ben 94400/149000 = 0,6336, tehát egy év munka következtében csak 0,64 évet vesznek alapul.
Ha KATA-sként dolgozod végig az életed, akkor 45 év munkaviszonya mindössze 28 évnek fog számítani (28, 5 év, de csak a betöltött évek számítanak). Ha megnézed, ez jelentősen befolyásolja a nyugdíjad mértékét a szolgálati idő szorzók miatt. Legalább annyit tegyél meg tehát, hogy az emelt KATA-t választod vagy sürgősen elindítasz egy nyugdíjmegtakarítást.
Mi a helyzet az állami rendszerbe vissza nem lépett magánnyugdíjpénztári tagokkal?
Ők az alábbi képlet alapján kapnak nyugdíjat: sz = h + (1 – h) * 0,75
Ahol h = 2010.szept.30. után szerzett szolgálati idő / teljes szolgálati idő (napokban, 2 tizedesjegyre), sz pedig a szolgálati idő. Tehát arra az időre, amíg a magánnyugdíjpénztárba fizetted a járulékot, az állam csökkentett szolgálati időt vesz figyelembe.
Példa: Ha 2000. okt. 1. és 2010. szept. 30. között voltál pénztártag, előtte van 10, utána pedig 20 éves munkaviszonyod, akkor összesen 40 éves szolgálati idővel rendelkezel. A számítás pedig:
h = 20/40 = 0,5
sz = 0,5 + 0,5 * 0,75 = 0,875
Szolgálati idő: 40*0,875 = 35 év.
A nyugdíjminimum összege
2019-ben már hosszú évek óta 28 500 Ft, amely legkorábban 2020-ban emelkedhet majd.
Nyugdíjprémium
Egy 2009-es, még a Bajnai kormány által alkotott törvény alapján novemberben nyugdíjprémiumot kaphatnak a nyugdíjasok, ha a GDP várhatóan 3,5% felett nő az adott évben. Összege a GDP növekedés 3,5% feletti része szorozva a nyugdíj 25%-ával, de max. 20ezer Ft-tal. Tehát 4% várható GDP növekedés és havi 90 000 Ft nyugdíj esetén 20ezer * 0,5 = 10ezer Ft a nyugdíjprémium összege.
Jogszabályi hátteret és egyéb tudnivalókat a MÁK honlapján találsz.
A megfelelő nyugdíjmegtakarítást keresed? Itt tájékozódhatsz vagy Messengeren elérhető chatbotom segítségét is kérheted.
