Nem is olyan régen még az volt a sláger, mekkora hozamot lehet elérni egyes befektetéseken. A 8-10%-os inflációs környezetben ment a számháború, és az nyerte meg az ügyfelet, aki nagyobbat mert ígérni. Ma már egyre kevesebben hiszik el az irreális ígéreteket (bár azért szép számmal látunk kivételeket is), inkább a kisebb költségre és a biztonságra szavazunk. De mikor biztonságos egy befektetés? Egyáltalán mi az, hogy befektetés?

Sokan úgy hiszik, hogy a havi 20ezres befizetésű életbiztosításuk befektetés. Hiszik azért, mert így adták el nekik. Sokan a banki látra szóló betéteket is befektetésnek hívják, sosem értettem miért. Sokféle definíció létezik a befektetésre, de maradjunk annyiban, hogy alapesetben ha részesedést, tulajdon- vagy egyéb jogokat szerzel a pénzedért, és azért vásárolod meg ezeket, mert később haszonnal szeretnél túladni rajta, akkor beszélhetünk befektetésről. Tehát ha ingatlant, részvényt, kötvényt vásárolsz, ha tulajdonrészt szerzel egy vállalkozásban, stb., akkor ez egy befektetés.

És itt választanám külön a spekulációt a befektetéstől. A spekuláció esetében – amikor pl. árfolyamok emelkedésére, csökkenésére fogadsz – rövid távon gondolkozol, vagyis 1-2 éves időtávnál nem látsz messzebbre. Lehet, hogy devizát veszel, mert szerinted a forint gyengülni fog, vagy ún. technikai alapon (vagyis az árfolyamgrafikon alapján) kereskedsz egyes értékpapírokkal, de az is lehet, hogy egy tervezett városrészfejlesztési projekt miatt vásárolsz ingatlant egy adott területen. Ez mind spekuláció, ami különbözik a befektetéstől, mert akkor érték alapon, hosszú távon gondolkozol. Tehát azért vásárolsz meg egy részvényt, mert annak az iparágnak és konkrétan annak a cégnek a jövőjével kapcsolatban jó meglátásaid vannak. Átnézed a beszámolóit, elemzed a számait, tulajdonosi struktúráját, sebezhetőségét, stb. és hozol egy felelős döntést, hogy a követkető 10-15 évben kitartasz mellette. Akkor is, ha épp technikai alapon nem kedvező az árfolyam vagy egy piaci változás miatt ideiglenesen csökken a részvény árfolyama.

Mindezek után mi a kockázatmentes befektetés?

Általában kockázatmentes hozamnak a jegybanki alapkamat mértékével megegyező három hónapos jegybanki betétet nevezzük, ami most 0,9%. Ezt nem vásárolhatod meg, számodra csak irányadónak tekinthető, de lakossági papírokból az egyszerűség kedvéért vehetjük a féléves Kincstárjegyet, aminek a jelenlegi kamata éves 1,5% (értelemszerűen 0,75%-ot fizet fél évre). Ezt tekinthetjük kockázatmentes hozamnak.

Először is egy tévhitet szeretnék eloszlatni: az állampapír nem kockázatmentes! Felejtsd el ezt a városi legendát. És nem államcsődről beszélek, amikor bukhatod a pénzed. De mi történik, ha van egy tízéves hátrelévő futamidejű papírod és emelkedik az infláció? Nem kapsz több kamatot rá, csak amit a kibocsátáskor ígértek, így infláció alatt fog hozni. Ráadásul elértéktelenedik az állampapírod, még eladni sem tudod névértéken, mert kijönnek az új, magasabb hozamot kínáló papírok. Vagy megtartod lejáratig és ketyeg a piacinál alacsonyabb kamaton? A részvények sem sokkal kockázatosabbak: mert mi is a kockázat? Max. az, hogy esik 8-10%-ot az árfolyam. És akkor mi van? Következő héten ugyanannyit emelkedik vagy még többet. A kockázat az, ha megijedsz az eséstől, és eladod, majd magas áron vásárolsz. A KOCKÁZAT TE MAGAD VAGY!

Első tanács: az elvárt hozam legyen arányos a kockázattal!

Alapesetben úgy kell kinéznie egy számodra megfelelő hozamnak, hogy a kockázatmentes hozamra ráteszed a kockázati felárat, és ennyit vársz el az adott befektetéstől. Borzasztó egyszerűen hangzik, mégis sokan elvétik: ha kockázatos egy befektetés, és nem ígér többet, mint egy kevésbé kockázatos, NE VEDD MEG! Hogyan állapítsd meg a kockázatot? Lásd a következő tanácsot.

Második tanács: csak olyan befektetést vásárolj, amit ismersz!

Nézzük az ismert Questor-ügyet: vállalati kötvényt vásároltattak az ügyfelekkel, miközben úgy vette a lakosság, hogy halvány segédfogalma sem volt a cég hátteréről, számairól, stb. Az a minimum, hogy utánanézel egy cégnek, ha a kötvényét megvásárolod, végülis ezzel Te hitelezed meg őt. Ha a havernak kölcsönadsz, akkor is megkérdezed, miből adja majd vissza, nem? Hagyjuk már azt, hogy „legyen ráírva, mennyi a hozam”! Miért akkor mi van, ha ráírják?

Harmadik tanács: ne az érzelmeidre hallgass!

Közhelyesen hangzik, de igaz. Döntsd el, mibe fektetsz, ELŐTTE elemezd, hogy megéri-e, és mikor, milyen feltételek teljesülése esetén szabadulsz tőle (ez lehet időtáv, esetleg egy elért árfolyamnyereség vagy -veszteség), és azt tartsd is be! Ne legyél szerencsejátékos, aki addig játszik, amíg vissza nem szerzi az elvesztett pénzét, mert nem fogod. És ne higgy a „nyerő szériában” sem, mert nem tart örökké és bukni fogsz.

Negyedik tanács: alakíts ki portfóliót!

Egy lóra tenni nem túl bölcs dolog. Aki csak ingatlanba fektet, mert az a tuti, gondoljon vissza 2008-ra. Gondolod, nem jöhet ugyanolyan hirtelen újra egy hitelválság? Esetleg még nagyobb is? Biztos? Van talán varázsgömböd? És mi a helyzet a devizazsonglőrökkel (Forex)? Furcsa egy szekta az is. Ne játssz ész nélkül, diverzifikálj! Ezt egyszerűen megteheted, pl. ha befektetési alap jegyeit veszed meg. Esetleg több alapét, hogy még azzal is diverzifikálj.

Ötödik tanács: ne legyél olcsójános!

Egy befektetés nem csak a költségekből áll. Szerinted ki keres jobban: aki fél százalékos banki lekötésekkel bohóckodik vagy aki fizet a brókerének tranzakciónként 1-5%-ot vagy az alapkezelőnek évi 1-2%-ot és keres vele évente átlagosan 10-15%-ot vagy még többet? A minőségi szolgáltatásnak ára van, ez a helyzet.

Hatodik tanács: döntsd el, hogy hozamvadász leszel vagy biztonsági játékos!

A befektetői szemlélet hosszútávú, ahogy már megbeszéltük, de lehet ezt nagyban is játszani, extra kockázatot felvállalva. Fektethetsz sok pénzt olyan helyekre, amelyek szerinted alulárazottak és abban bízol, hogy hosszú távon változni fog a helyzet.

Hetedik tanács: válaszd szét a pénzed!

Azt amivel „játszol” és azt, amit a nyugdíjra teszel félre, vagy bármi másra, ami majd fontos lesz neked. Ha játszol, játssz nagyban, nyugodtan tőkeáttétellel is, de a nyugdíjalapodat ne kockáztasd! Legyen elég néhány százalékos reálhozam, hogy megőrizd az értékét, ne csábulj el (ld. harmadik tanács).

Plusz egy tanács: válassz tanácsadót magadnak!

Ahhoz, hogy rendesen előkészíts egy befektetést, menedzseld és lereagáld a jelentősebb változásokat, nem árt, ha valaki „kívülálló” szaki segít. No nem ingyen, de sokkal többet hoz, mint visz. Ha szívesen beszélgetnél megtakarításról, befektetésről, akkor katt ide, a konzultáció díjmentes.

Remélem sikeresen felhívtam a figyelmed néhány buktatóra, sok sikert!