TOVÁBBRA SEM POLITIZÁLOK, DE... Tegnap választott az ország. Talán Te is. De az élet megy tovább, néhány dolgot ajánlok megfontolásra, mert rendkívül szélsőségesek a reakciók. Egyet kérek Tőled is: relax 🙂 Nincs szükség sem a győztes felsőbbrendűségre, ahogyan a vesztesek keserűségére sem. Hagyjuk ezt a színjátékot a politikusokra, mi pedig foglalkozzunk az igazán fontos dolgokkal, mint pl. a család, barátok.
Ha most örülsz az eredménynek, akkor vedd figyelembe, hogy nem értük el a tejjel és mézzel folyó Kánaánt. Ha bosszankodsz a tegnapi eredmények miatt, akkor is maradj objektív: nem fog összedőlni emiatt az ország sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem politikailag.
Tehát csak nyugi, a munka folytatódik, a családoddal, barátaiddal töltött időd kevésbé fogja szennyezni a kampány, így egy nyugodtabb időszak jöhet, ennek örüljünk.
Igen ám, de ez egy pénzügyi blog, nézzük mi történhet anyagi téren a következő években. Mármint ezen kívül.
EU támogatások - az öngondoskodás fontossága magán és állami szinten
Az EU támogatási ciklusának vége 2020, és egyelőre nem sejthetjük, mi lesz utána. Azt tudjuk, hogy a 2014-2020-ig tartó ciklus hazánk számára juttatott támogatásait (pl. kohéziós alap) 90%-át elköltöttük, így újabb jelentős fejlesztések addig nem várhatók uniós pénzből. Azt is tudjuk, hogy a Brexit miatt az uniós költségvetés is szűkült (kb. 10-15%-kal), ami miatt eleve kevesebb pénzt fognak szétosztani. Az is elképzelhető természetesen, hogy ugyanúgy ömlik majd a pénz hazánkba, mint eddig, de ennek jóval kisebb az esélye.
Kiemelten fontos tehát, hogy az öngondoskodást állami és magán szinten is erősítsük.
Az állam mozgástere elég szűk. Ha tehát tényleg csökkenne az EU-tól kapott pénz mennyisége, és a vezetés nem akar kisebb államot - és eddig úgy tűnik, nem akar - akkor muszáj lesz újabb adókat kivetnie. Az eddigi gyakorlat alapján a fogyasztási jellegű és a politikailag jól eladható közvetett adók bevezetésére lehet számítani. Tehát feltehetően a személyi jövedelemadó és a családi adókedvezmények rendszeréhez nem fognak hozzányúlni, de a multik, bankok, biztosítók számíthatnak szigorúbb környezetre. Ezt nyilván a fogyasztók fogják érezni a bőrükön a díjszabásokban és a szolgáltatások minőségén. Elképzelhetőek elbocsátások is, de mivel a kivándorlás is feltehetően folytatódik majd, ez nem fog jelentős gondot okozni. A fogyasztás visszaesését viszont eredményezhetik az új adók. Ha a világ többi részén nem lesz válság, akkor ezt az időszakot kevesen fogják drámainak érezni, legfeljebb több nagyszülő fog megismerkedni a skype kezelésével.
Egészségügyi fejlesztések - magánellátás
Az egészségügy problémáit nem kizárólag az épületek és gépészeti ellátottság minősége okozza, hanem a munkaerőhiány. Ez közhely, de igaz. A munkaerő pedig nem fog visszatérni, csak megfelelő jövedelmi lehetőség esetén. Ez előkészíti a terepet a magán egészségügynek. Várható, hogy a magán ellátás piaci súlya növekedni fog, tehát érdemes áttekintened a magán biztosítási lehetőségeket. Szinte minden biztosító kínál erre megoldást, ha tájékozódni szeretnél, itt jelezheted.
Kamatok-hitelezés
A kamatok emelkedése várható, de nem a választások miatt. Amerika már emelt kamatot, és nemsokára elkezdik követni a világon máshol is, így hazánkban is. Ez a hitelek törlesztőrészleteinek emelkedését hozza majd, hacsak nem rögzítetted a kamatot a futamidő végéig. Ebből még lehet gond, de nem szeretnék túl negatívnak tűnni. A legtöbb hitel 3-6 hónapos kamatperiódussal rendelkezik, ami miatt sokan kerülhetnek majd kellemetlen helyzetbe. Most azt kérdezed: miért kéne nekünk is kamatot emelni azért, mert a többiek ezt teszik. Nos, ha nem emelünk kamatot, akkor a forint kereslete csökkenni fog, az értéke pedig szintén csökken. Ez nem jó az importőröknek, nem jó a fogyasztóknak, akik sok import terméket vásárolnak és nem jó az államnak sem, hiszen az államadósság egy része is devizában van nyilvántartva, így a forint leértékelődésével a kamatterhek megnövekednének. Tehát egy egyensúlyi szint fenntartása miatt szükséges lesz majd emelni a kamatokon.
Terjeszkedés
Az látszik, hogy az egyes szektorokban, melyeknek magas a GDP-hez hozzáadott értékük, igyekeznek növelni az állami részesedést. Ez tetten érhető az energia- és a pénzügyi szektorban is, de valamiért a biztosítók eddig kimaradtak. A Posta és a CIG Pannónia Biztosítók ugyan köthetőek az államhoz, sőt nemrég a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-be beszálló Mészáros Lőrinc révén alkuszi cégben is szereztek érdekeltséget, de mégis a biztosítási szektor egyelőre a külföldi vállalatok tulajdonában maradt. A Posta Biztosító is a német Talanx konszern többségi tulajdonában van. De nem gondolom, hogy ez sokáig így fog maradni. Hogy ez pontosan mit fog jelenteni a végfelhasználó számára, azt nehéz megjósolni, talán ez sokkal inkább érinteni fogja a szektorban dolgozókat, mint az ügyfeleket.
OK, mit tehetsz?
Javaslom a megtakarítások képzését. Egyrészt, hogy legyen vésztartalékod, másrészt legyen olyan tőkéd, amiből tudsz majd vásárolni, ha komolyabb problémák is jelentkeznek az ingatlanpiacon. Nem szépítem: ha esnek az árak, akkor olcsón tudsz vásárolni, de ehhez pénz kell. Nyiss egy tőkeszámlát, indíts lakástakarékot, kezdj el egy életbiztosítást. A legjobb, ha mindhármat, de valamelyiket mindenképp! És javaslom, hogy egyre inkább fektess hangsúlyt az öngondoskodásra, az állam ki fog vonulni több jószolgálati területről is, függetlenül az épp aktuális politikai kurzustól.
