Az elmúlt években csökkenő munkanélküliség mellett emelkedő bérek, emelkedő lakossági fogyasztás, növekvő ingatlanárak és bérleti díjak, magasabb életszínvonal volt megtapasztalható. Mikor már azt hittük, hogy a 2008-es hitelválság után helyreáll a „normális” gazdasági élet, akkor csapott arcon a valóság. A koronavírus megmutatta ugyanazt a problémát, amit anno a 2008-as hitelválság is feltárt. Hogy a bajban a legtöbb embernek egész egyszerűen nincs forrása, amihez hozzá tud férni és amiből az életszínvonalát legalább ideiglenesen fenn tudja tartani.
Egy 2017-es kutatás megmutatta, hogy a legtöbb háztartásnak egész egyszerűen nincs elegendő megtakarítása. Nemhogy hónapokra, de hetekre sem tudja fenntartani magát, ha beüt a krach.
A hazai háztartások jelentős része ugyan rendelkezik megtakarítással, de több, mint felének 1000 eurónál, mai árfolyamon számítva 346ezer Ft-nál kevesebb megtakarítása van. Ez legfeljebb egy hónapra elég, max. másfélre. De a társadalom következő 30%-ának is kevesebb, mint 553 ezer Ft megtakarítása van, ami legfeljebb 2 hónapra elegendő pézösszeg. Ennyit a fizetés 5-10%-ának félretevésével 2-3 év alatt simán össze lehet pakolni (KSH szerint az átlagfizetés 2020. első negyedévében nettó 255.500 Ft). Mégis ennél többet a társadalom 80%-ának mégsem sikerült félretennie.
A maradék 20% tartalmazza a felső 10%-ot is, akiket most kiveszek a számításból, mert nem tekinthetők referenciának, hiszen a tradícionális gazdag családok, a nagyvállalkozók, stb. is a tagjai, akik irreálisan felhúzzák az átlagot.
Tehát a háztartások 10-15%-a rendelkezik érdemben pénzügyi megtakarítással, amivel át tud vészelni a mostanihoz hasonló krízishelyzeteket.
Ez nem fest túlságosan rózsás képet a magyar háztartások válságállóságáról. Pedig ez – mármint a megtakarítási portfólió felépítése – az egyetlen biztos módja annak, hogy a pénzügyi krízisből ne megfogyatkozva, hanem megerősödve jöjjünk ki.
Te viszont nem véletlenül olvasod ezt a cikket, mert az átlagnál sokkal tudatosabban szeretnéd kezelni a pénzügyeidet. Így ha most még nem is sikerült megfelelőképpen felkészülni a válságra, a következőt már biztosan megerősödve fogod várni.
Sajnos úgy tűnik azonban, hogy nagyon kevesen építettek elegendő megtakarítási portfóliót maguknak. Sokaknál ez még a fiatal korukból adódó adottság, egész egyszerűen nem volt elég idejük megfelelő mértékű tőkét összegyűjteni, vagy annyit elvitt a lakbér és az önálló életkezdés költségei, hogy nem volt lehetőségük félretenni (itt hívnám fel a figyelmet, hogy milyen fontos a gyermekeink számára előtakarékoskodni, hogy diákhitel helyett hiteltől szabadon, saját ingatlanban kezdhessék az életüket). Úgy látom, hogy egyre több fiatal tudatosabban gondolkozik és keresik a jó lehetőséget megtakarításaikhoz. Ezúton is gratulálok nekik, csak így tovább!
Aztán ott vannak a devizehitelben ragadtak, a hitelt megöröklők, a tényleg nagyon alacsony fizetésből élők, akiknek nehéz és megterhelő félretenniük. Első két csoport számára a hitelkiváltás lehet megoldás, bár minden eset más és más, sokszor nem kaphatnak hitelt a kiváltásra. Utóbbiak számára pedig a továbbképzések és a munkahely váltás lehet a kitörési pont.
Sokaknál azonban sajnos a fogyasztás, a hitelek halmozása, a jelenben élés még mindig fontosabb, mint a hosszú távon fenntartható egzisztencia megteremtése. El sem tudod képzelni, mennyien keresnek fel, hogy szeretnék kiváltani a drága hiteleiket: fogyasztási hitelek, gyorskölcsönök, hitelkártyák, melyekre akkor úgy érezték, hogy szükségük van, de valójában igen komoly hitelcsapdába kerültek általuk. Ráadásul sokszor én magam sem értem, hogy kaphattak ennyi hitelt, amikor a jövedelmük alapján nem képesek azt visszafizetni. Természetesen kiváltani sem tudják megfelelő jövedelem hiányában. Hogy egyértelmű legyek: nem a hitelfelvétellel van gond, hanem azzal, hogy sokan nem rendelkeznek mellette megtakarítással is, amely biztonsági hálót tud nyújtani nehezebb időkben.
Minden hitel mellé indíts megtakarítást, ezzel csökkentheted a kockázatot és alapot teremtesz a korábbi végtörlesztéshez is, ráadásul így a pénz számodra is kamatot termel. Csak gondold végig!
De most moratórium van. Kegyelmi állapot, amikor nem kell fizetni a hiteleket, bár ennek nagy ára lesz később. És a moratórium sem tart örökké. Sokan elvesztették az állásukat és a moratórium vége vészesen közeleg, miközben megtakarítás híján nincs mihez nyúlni, így veszélyes magánhitelekbe verik magukat. A koronavírus gazdasági hatása félő, hogy sokáig velünk lesz még.
A válság megmutatta, hogy a hitelre épülő háztartások borzasztóan sebezhetőek, egyik pillanatról a másikra lehet bevételi forrás nélkül a kilátástalanság szélére sodródni.
De miért történhetett meg mindez és mit tudunk belőle tanulni? Ugyanaz a lecke, ami 12 évvel ezelőtt is volt:
Megtakarítás, megtakarítás, megtakarítás…
Igen, a megtakarítás lehet az egyik leghatékonyabb megoldás a válság elkerülésére. Rövid távú célokra, hogy egy válság miatt ne kerülhess nehéz helyzetbe, közép és hosszú távra azért, hogy a nagyobb volumenű terveidet is meg tudd valósítani.
Már szinte hallom, hogy „mégis miből takarítsak meg, ha így is alig tudok megélni a fizetésemből”. Ilyenkor mindig felteszem a kérdést: más miből tud megtakarítani? Talán többet keres? Lehet. De az „omahai bölcs” híres mondása ide illik:
„Ne abból takaríts meg, ami megmaradt a fizetésedből a hónap végén, hanem abból költs, ami megmaradt a megtakarításaid befizetése után.”
Warren Buffett
Hadd említsek egy példát, amit a közeli rokonságomban figyeltem meg
A rokonom és az ő legjobb barátja ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Mindketten két gyermeket neveltek, feleségük volt, egyetlen autót tartottak fenn, minimális hitellel rendelkeztek. Mégis minden egyes hónap végén a barát kölcsönkért a rokonomtól. Így a következő hónapot eleve úgy indította, hogy ezt vissza kellett adni, de egyre jobban kezdett elcsúszni. Mindeközben a rokonom nemcsak kölcsönadni tudott neki, hanem még megtakarítást is tudott képezni. A kulcs, a „titok” annyi volt, ahogyan a pénzhez, a pénz kezeléséhez álltak. Egyikük a számlák és a megtakarítások befizetése után abból élt, ami megmaradt, a másik pedig a hónap elején élvezte az életet, a hónap végén pedig ment a sakkozás a számlákkal. Esélye sem volt megtakarítani és válság idején nagyon nehéz helyzetbe került.
Hadd írjak le még egy rövid történetet: vonaton történt, rövid elővárosi közlekedés során hogy a szomszéd ülésen a következő telefonbeszélgetés hangzott el:
„Te, ez a bank milyen alávaló (nem ezzel a szóval mondta, de nem idézném az eredetit), hogy nem képes néhány napot várni a törlesztőrészletekkel.
……. a másik fél beszél, ezt nem hallottam
Újra emberünk szól: „képzeld, van egy akció xy telefonszolgáltatónál, ingyen lehet megvenni az almás mobilt. Holnap megyek, lecserélem a mostanit.”
Nem kell leírnom, hogy az ingyen itt egy hitelkonstrukciót takar…
Számtalan hasonló esetet hallottam. Igen, fontos az új mobil, a márkás ruha, a jó autó, a nyaralás, az étterem, a gyorskaja (?), a szórakozás itt-ott, a szenvedély (cigi, alkohol, kávé), és ezernyi más dolog. A kérdés: mennyire fontos? Érdemes ezekre feltenni egzisztenciát, a család nyugalmát, a nyugdíjas éveid anyagi biztonságát? Az itt és most kedvéért? A COVID-19 megmutatta, mibe kerülhet mindez.
Lehet, hogy most azt mondod: te tudatosan vásárolsz, nem költesz ilyen dolgokra, mégsem tudsz takarékoskodni. Ebben az esetben már az első lépéseket megtetted, többet, mint a társadalom többsége. De tegyél egy próbát, készíts költségvetést, van rá rengeteg alkalmazás, például használhatod ezt is. Ezek mind ingyenesek, és megtudhatod, hogy hol folyik el a pénz. Olyan, mint azokon a hajókon, amelyek léket kaptak: lehet nagyon sokáig vödrökkel kimerni a vizet, de sokkal hatékonyabb, ha megtalálják a léket és megjavítják a hibát.
Ha megjavítottad a „hajót”, akkor lesz energiád és pénzed az építkezésre. Hogy elkezdj megtakarítási portfóliót kialakítani. Rövidtávút azért, hogy ilyen krízishelyzeteket át tudj vészelni. Közép távúakat azért, hogy nagyobb célokat meg tudj valósítani, mint egy ingatlanvásárlás, -felújítás vagy meglévő nagyobbra cserlése, autóvásárlás, stb. És a hosszú távú célokra: gyermek taníttatása, nyugdíjkiegészítés. Bonyolultnak tűnik? Nem az, szívesen elmagyarázom, és segítek a megvalósításban is.
Milyen megtakarítási módok állnak rendelkezésedre, hol érdemes takarékoskodnod?
Többféle lehetőséged van, röviden felsorolom, hogy szerintem melyek a legjobb megtakarítási formák és milyen szempontok alapján érdemes ezeket kiválasztanod.
Likviditási célú megtakarítások, melyeknél a legfontosabb, hogy bármikor hozzáférhess, lehetőleg azonnal, vagy 1-2 napon belül.
- Befektetési jegyek: befektetési alapkezelőnél, brókercégnél vagy banknál kell nyitnod értékpapírszámlát és utána vásárolhatsz befektetési jegyeket rá. Általában számlavezetési költséggel kell számolnod, lesz egy vételi és/vagy eladási költség, amikor megveszed és eladod a jegyeket (a tőke 0,1-2%-a), ill. alapkezelési djat is felszámolnak majd (1% körül évente). Likviditási célokhoz válassz abszolút hozamú vagy vegyes eszközalapot, esetleg rövid kötvényalapot (pénzpiaci eszközalap néven szokott futni). Nem lesz magas a hozam, de egy részvénypiaci zuhanás sem fogja elvinni a pénzed pont akkor, amikor szükséged lenne rá. Ezt láttuk pl. most a koronavírus kitörésekor.
- Állampapír: államilag garantált, ráadásul kamatadómentes és minimális költséggel bármikor visszaváltható értékpapír, likviditási célokra ez is kiváló.
- Életbiztosítások eseti díjas számlái: Ha van meglévő megtakarításos életbiztosításod, akkor annak az ún. eseti díjas számlájára általában kedvezően tudsz pénzt elhelyezni, jellemzően 1% körüli költséggel (+ számlavezetési és alapkezelési díj). Hasonlóan működik, mint a befektetési jegy, de tanácsadó is jár hozzá, aki remélhetően valamennyire ért is hozzá. Itt vigyázz, mert az értékesítő a rendszeres díjak elhelyezésében érdekelt, és megforduhat a fejében, hogy rádumál egy új rendszeres díjas szerződésre. De Te csak emiatt a likvid számla miatt ne nyiss újabb rendszeres díjas megtakarítást, mert nagyon drága mulatság lesz. Meglévő életbiztosításban vagy egy amúgy is megkötésre kerülő új rendszeres díjas megtakarítás mellé viszont bátran ajánlom ezt a lehetőséget. Beszéljük meg, keress bátran!
Közép távú megtakarítások lehetséges eszközei
- Továbbra is ajánlom a hosszabb lejáratú állampapírokat, de számolnod kell azzal, hogy a kamatok emelkedése esetén a pénzed nem fogja megtartani a reálértékét. A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 5 éves tartamra lehet megoldás, mert így jelenleg az infláció felett 1,4%-os kamatot kapsz (most épp 4,8% a kamat). Hozzáteszem, ez most tényleg jó lehetőség, mert relatíve magas volt az infláció. De amikor alacsony inflációnál veszed meg a papírt, akkor az 5 éves tartam alatt esetlegesen megnövekvő infláció elviheti a hasznot. Ekkor nyilván el tudod adni a papírt és venni az új, magasabb kamatozásúból, ha épp nem csökkentik a kamatprémiumot vagy nem vezetik ki a piacról addig a konstrukciót. Szóval jó-jó az állampapír, de inkább rövid távú célokra ajánlom.
- Lakástakarékok ingatlancélra jelenthetnek kedvező alternatívát. Na nem a betétre adott kamataik miatt, mert azok elég alacsonyak, hanem a kedvező hitelkamatok miatt, amelyeket a szerződéskötéskor rögzítenek.
- Tartós Befektetési Számla (TBSZ): ez értékpapírok nyilvántartására való értékpapírszámla, amely 5 évig megtartva adómentes. Ha 3 éven belül feltöröd, akkor kamatadót kell fizetned (jelenleg 15%), 3 és 5 év közötti felvételnél 10% kamatadót kell fizetned. Úgy néz ki a kontrsukció, hogy az ún. gyűjtőévben beteszed a pénzt (naptári évben gondolkozz, tehát jan.1-dec.31-ig), majd a következő évtől indul az 5 év számítása, és a hatodik év első napján (jan. 1.) adómentesen felveheted a pézösszeget. TBSZ-en bármilyen, az adott szolgáltatónál elérhető értékpapírt tarthatsz: befektetési jegyek, kötvények, részvények, stb. Tarthatsz rajta elviekben állampapírt is, de az már TBSZ nélkül is adómentes (2019.júl.1. után kibocsátott állampapírok), viszont ha TBSZ-re veszed, akkor idő előtt visszaváltás esetén a TBSZ szabályai szernt adózik. Tehát NE tarts TBSZ-en állampapírt!
Hosszú távú megtakarítások
Ezek, ahogy a nevében is olvashatod, hosszú távúak, tehát a likviditás, mint tulajdonság vagy opció ne szerepeljen az értékelési szempontjaid között, csak a hosszú távon elérhető előnyök. Pl. a részvények rövid távon nagyon kockázatosak lehetnek, de hosszú távon az egyik, ha nem a legjobb befektetési forma.
Egy példa: sokan a magánnyugdíjakat az alapján értékelték rossz megtakarítási formának, hogy a válság mélypontján tudott-e reálkamatot nyújtani. Emlékszel? „Eltőzsdézték az emberek pénzét” és hasonló bullshit-et toltak. A valóság aonban az, hogy előtte és utána is szép hozamot realizáltak a manyup ügyfelek. Hosszú távú megtakarítás esetén egy-egy válság is becsúszhat, amikor nem szabad kivenni a pénzt. Úgy látszik, ezt az akkori vezetés nem tudta… Bele sem merek gondolni, hogy esetleg tudták, és szándékosan okoztak anyagi kárt sok millió embernek.
Mindenesetre legyen ez tanulság: a nyugdíjra félretett pénzt ne vedd ki, csak nyugdíjasként.
Milyen lehetőségeid vannak hosszú távon?
- Nyugdíj célra jó megoldás a nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár vagy a NYESZ számla. Ezek előnyeiről-hátrányairól itt olvashatsz egy részletes összehasonlítást.
- Egyéb hosszú távra is jó alternatíva lehet az életbiztosítás, de nézd meg a költségeit, mert hatalmas különbségek lehetnek közöttük költség és elérhető hozam tekintetében is. Az életbiztosítások költségeit a TKM (Teljes Költségmutató) segítségével is össze lehet hasonlítani, de azért ennek vannak hiányosságai. Javaslom ennek a cikknek az elolvasását vagy a TKM kalkulátor letöltését. Fontos! Soha ne higgy az ügynöknek, ha nem tudja számokkal igazolni állításait, ha nem mutatja meg a kondíciós listákat, a költséglevonásokat, az elérhető bónuszokat. Ne higgy neki, ha nem tudja megindokolni, miért válaszd egyik vagy másik befektetési alapot. Ha hosszú távú pénzügyi döntést hozol, akkor csakis megbízható és szakértő emberben bízz meg. Lehet, hogy a barátod, de akkor is legyél kemény tárgyalópartner! Ez üzlet. Üzleti alapú konzultációhoz katt ide!
- Gyermek számára indított megtakarításra jó lehetőség a Start számla, erről is írtam már. Kapsz rá garantált kamatot és adókedvezményt is, de csak a gyermeked férhet hozzá 18 éves kora után, tehát a menet közben a gyermeked érdekében felmerülő nagyobb kiadásokat (edzőtábor, hangszervásárlás, stb.) nem tudod fedezni vele.
- TBSZ jó lehet hosszú távra is, mindössze annyit kell tenned, hogy minden évben nyitsz egy újabb számlát és 5 évente megújítod mindegyiket.
Nem baj, ha most még ez bonyolultnak tűnik…
A munkám nagy részét az a tervezés teszi ki, amikor megnézzük, mikor milyen megtakarítási céloknak van itt az ideje, melyikre mennyit érdemes elkülöníteni. Mikor tervezel ingatlant vásárolni, mikor lesz szükség a gyermekednek a taníttatásához nagyobb összegre, mikor mész nyugdíjba, mikor mennél nagyobb nyaralásra, tervezetten hány évente cseréled az autód és egyéb tervezett nagyobb kiadások, melyeknek egy részét megtakarításból, egy részét hitelből érdemes fedezni. Ezeknek az időzítése, a „melyikre mikor és mennyit költsek” kérdések megválaszolása kulcsfontosságú.
Általában először megkeressük a forrást: egy meglévő hitel olcsóbbra cserélésével, vagy a költségvetés racionalizálásával. Ezek nem instant megoldások, hanem egy folyamat. Érdemes azonban mielőbb elkezdeni, mert nem tudhatjuk, mikor érkezik a következő válság, de egy biztos: át fogunk még élni ilyet, sőt lehet, hogy még súlyosabbakat is. Legyél felkészült! Írj nekem, szívesen átnézem a jelenlegi szerződéseid: hitelek, megtakarítások, biztosítások. Segítek a racionalizálásban, tervezésben, kivitelezésben. Teljesen díjmentesen, és mindenféle nyomulás nélkül. Tegyél egy próbát, szerintük (is) megéri.
