Egy 2017-es kutatás megmutatta, hogy a legtöbb háztartásnak egész egyszerűen nincs elegendő megtakarítása. Nemhogy hónapokra, de hetekre sem tudja fenntartani magát, ha beüt a krach.
A hazai háztartások jelentős része ugyan rendelkezik megtakarítással, de több, mint felének 1000 eurónál, mai árfolyamon számítva 346ezer Ft-nál kevesebb megtakarítása van. Ez legfeljebb egy hónapra elég, max. másfélre. De a társadalom következő 30%-ának is kevesebb, mint 553 ezer Ft megtakarítása van, ami legfeljebb 2 hónapra elegendő pézösszeg. Ennyit a fizetés 5-10%-ának félretevésével 2-3 év alatt simán össze lehet pakolni (KSH szerint az átlagfizetés 2020. első negyedévében nettó 255.500 Ft). Mégis ennél többet a társadalom 80%-ának mégsem sikerült félretennie.
A maradék 20% tartalmazza a felső 10%-ot is, akiket most kiveszek a számításból, mert nem tekinthetők referenciának, hiszen a tradícionális gazdag családok, a nagyvállalkozók, stb. is a tagjai, akik irreálisan felhúzzák az átlagot.
Ez nem fest túlságosan rózsás képet a magyar háztartások válságállóságáról. Pedig ez – mármint a megtakarítási portfólió felépítése – az egyetlen biztos módja annak, hogy a pénzügyi krízisből ne megfogyatkozva, hanem megerősödve jöjjünk ki.
Te viszont nem véletlenül olvasod ezt a cikket, mert az átlagnál sokkal tudatosabban szeretnéd kezelni a pénzügyeidet. Így ha most még nem is sikerült megfelelőképpen felkészülni a válságra, a következőt már biztosan megerősödve fogod várni.
Sajnos úgy tűnik azonban, hogy nagyon kevesen építettek elegendő megtakarítási portfóliót maguknak. Sokaknál ez még a fiatal korukból adódó adottság, egész egyszerűen nem volt elég idejük megfelelő mértékű tőkét összegyűjteni, vagy annyit elvitt a lakbér és az önálló életkezdés költségei, hogy nem volt lehetőségük félretenni (itt hívnám fel a figyelmet, hogy milyen fontos a gyermekeink számára előtakarékoskodni, hogy diákhitel helyett hiteltől szabadon, saját ingatlanban kezdhessék az életüket). Úgy látom, hogy egyre több fiatal tudatosabban gondolkozik és keresik a jó lehetőséget megtakarításaikhoz. Ezúton is gratulálok nekik, csak így tovább!
Aztán ott vannak a devizehitelben ragadtak, a hitelt megöröklők, a tényleg nagyon alacsony fizetésből élők, akiknek nehéz és megterhelő félretenniük. Első két csoport számára a hitelkiváltás lehet megoldás, bár minden eset más és más, sokszor nem kaphatnak hitelt a kiváltásra. Utóbbiak számára pedig a továbbképzések és a munkahely váltás lehet a kitörési pont.
Sokaknál azonban sajnos a fogyasztás, a hitelek halmozása, a jelenben élés még mindig fontosabb, mint a hosszú távon fenntartható egzisztencia megteremtése. El sem tudod képzelni, mennyien keresnek fel, hogy szeretnék kiváltani a drága hiteleiket: fogyasztási hitelek, gyorskölcsönök, hitelkártyák, melyekre akkor úgy érezték, hogy szükségük van, de valójában igen komoly hitelcsapdába kerültek általuk. Ráadásul sokszor én magam sem értem, hogy kaphattak ennyi hitelt, amikor a jövedelmük alapján nem képesek azt visszafizetni. Természetesen kiváltani sem tudják megfelelő jövedelem hiányában. Hogy egyértelmű legyek: nem a hitelfelvétellel van gond, hanem azzal, hogy sokan nem rendelkeznek mellette megtakarítással is, amely biztonsági hálót tud nyújtani nehezebb időkben.
Minden hitel mellé indíts megtakarítást, ezzel csökkentheted a kockázatot és alapot teremtesz a korábbi végtörlesztéshez is, ráadásul így a pénz számodra is kamatot termel. Csak gondold végig!
De most moratórium van. Kegyelmi állapot, amikor nem kell fizetni a hiteleket, bár ennek nagy ára lesz később. És a moratórium sem tart örökké. Sokan elvesztették az állásukat és a moratórium vége vészesen közeleg, miközben megtakarítás híján nincs mihez nyúlni, így veszélyes magánhitelekbe verik magukat. A koronavírus gazdasági hatása félő, hogy sokáig velünk lesz még.
A válság megmutatta, hogy a hitelre épülő háztartások borzasztóan sebezhetőek, egyik pillanatról a másikra lehet bevételi forrás nélkül a kilátástalanság szélére sodródni.
De miért történhetett meg mindez és mit tudunk belőle tanulni? Ugyanaz a lecke, ami 12 évvel ezelőtt is volt:
Igen, a megtakarítás lehet az egyik leghatékonyabb megoldás a válság elkerülésére. Rövid távú célokra, hogy egy válság miatt ne kerülhess nehéz helyzetbe, közép és hosszú távra azért, hogy a nagyobb volumenű terveidet is meg tudd valósítani.
Már szinte hallom, hogy “mégis miből takarítsak meg, ha így is alig tudok megélni a fizetésemből”. Ilyenkor mindig felteszem a kérdést: más miből tud megtakarítani? Talán többet keres? Lehet. De az “omahai bölcs” híres mondása ide illik:
“Ne abból takaríts meg, ami megmaradt a fizetésedből a hónap végén, hanem abból költs, ami megmaradt a megtakarításaid befizetése után.”
Warren Buffett
A rokonom és az ő legjobb barátja ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Mindketten két gyermeket neveltek, feleségük volt, egyetlen autót tartottak fenn, minimális hitellel rendelkeztek. Mégis minden egyes hónap végén a barát kölcsönkért a rokonomtól. Így a következő hónapot eleve úgy indította, hogy ezt vissza kellett adni, de egyre jobban kezdett elcsúszni. Mindeközben a rokonom nemcsak kölcsönadni tudott neki, hanem még megtakarítást is tudott képezni. A kulcs, a “titok” annyi volt, ahogyan a pénzhez, a pénz kezeléséhez álltak. Egyikük a számlák és a megtakarítások befizetése után abból élt, ami megmaradt, a másik pedig a hónap elején élvezte az életet, a hónap végén pedig ment a sakkozás a számlákkal. Esélye sem volt megtakarítani és válság idején nagyon nehéz helyzetbe került.
Hadd írjak le még egy rövid történetet: vonaton történt, rövid elővárosi közlekedés során hogy a szomszéd ülésen a következő telefonbeszélgetés hangzott el:
“Te, ez a bank milyen alávaló (nem ezzel a szóval mondta, de nem idézném az eredetit), hogy nem képes néhány napot várni a törlesztőrészletekkel.
……. a másik fél beszél, ezt nem hallottam
Újra emberünk szól: “képzeld, van egy akció xy telefonszolgáltatónál, ingyen lehet megvenni az almás mobilt. Holnap megyek, lecserélem a mostanit.”
Nem kell leírnom, hogy az ingyen itt egy hitelkonstrukciót takar…
Számtalan hasonló esetet hallottam. Igen, fontos az új mobil, a márkás ruha, a jó autó, a nyaralás, az étterem, a gyorskaja (?), a szórakozás itt-ott, a szenvedély (cigi, alkohol, kávé), és ezernyi más dolog. A kérdés: mennyire fontos? Érdemes ezekre feltenni egzisztenciát, a család nyugalmát, a nyugdíjas éveid anyagi biztonságát? Az itt és most kedvéért? A COVID-19 megmutatta, mibe kerülhet mindez.
Lehet, hogy most azt mondod: te tudatosan vásárolsz, nem költesz ilyen dolgokra, mégsem tudsz takarékoskodni. Ebben az esetben már az első lépéseket megtetted, többet, mint a társadalom többsége. De tegyél egy próbát, készíts költségvetést, van rá rengeteg alkalmazás, például használhatod ezt is. Ezek mind ingyenesek, és megtudhatod, hogy hol folyik el a pénz. Olyan, mint azokon a hajókon, amelyek léket kaptak: lehet nagyon sokáig vödrökkel kimerni a vizet, de sokkal hatékonyabb, ha megtalálják a léket és megjavítják a hibát.
Ha megjavítottad a “hajót”, akkor lesz energiád és pénzed az építkezésre. Hogy elkezdj megtakarítási portfóliót kialakítani. Rövidtávút azért, hogy ilyen krízishelyzeteket át tudj vészelni. Közép távúakat azért, hogy nagyobb célokat meg tudj valósítani, mint egy ingatlanvásárlás, -felújítás vagy meglévő nagyobbra cserlése, autóvásárlás, stb. És a hosszú távú célokra: gyermek taníttatása, nyugdíjkiegészítés. Bonyolultnak tűnik? Nem az, szívesen elmagyarázom, és segítek a megvalósításban is.
Többféle lehetőséged van, röviden felsorolom, hogy szerintem melyek a legjobb megtakarítási formák és milyen szempontok alapján érdemes ezeket kiválasztanod.
Ezek, ahogy a nevében is olvashatod, hosszú távúak, tehát a likviditás, mint tulajdonság vagy opció ne szerepeljen az értékelési szempontjaid között, csak a hosszú távon elérhető előnyök. Pl. a részvények rövid távon nagyon kockázatosak lehetnek, de hosszú távon az egyik, ha nem a legjobb befektetési forma.
Egy példa: sokan a magánnyugdíjakat az alapján értékelték rossz megtakarítási formának, hogy a válság mélypontján tudott-e reálkamatot nyújtani. Emlékszel? “Eltőzsdézték az emberek pénzét” és hasonló bullshit-et toltak. A valóság aonban az, hogy előtte és utána is szép hozamot realizáltak a manyup ügyfelek. Hosszú távú megtakarítás esetén egy-egy válság is becsúszhat, amikor nem szabad kivenni a pénzt. Úgy látszik, ezt az akkori vezetés nem tudta… Bele sem merek gondolni, hogy esetleg tudták, és szándékosan okoztak anyagi kárt sok millió embernek.
Mindenesetre legyen ez tanulság: a nyugdíjra félretett pénzt ne vedd ki, csak nyugdíjasként.
Milyen lehetőségeid vannak hosszú távon?
A munkám nagy részét az a tervezés teszi ki, amikor megnézzük, mikor milyen megtakarítási céloknak van itt az ideje, melyikre mennyit érdemes elkülöníteni. Mikor tervezel ingatlant vásárolni, mikor lesz szükség a gyermekednek a taníttatásához nagyobb összegre, mikor mész nyugdíjba, mikor mennél nagyobb nyaralásra, tervezetten hány évente cseréled az autód és egyéb tervezett nagyobb kiadások, melyeknek egy részét megtakarításból, egy részét hitelből érdemes fedezni. Ezeknek az időzítése, a “melyikre mikor és mennyit költsek” kérdések megválaszolása kulcsfontosságú.
Általában először megkeressük a forrást: egy meglévő hitel olcsóbbra cserélésével, vagy a költségvetés racionalizálásával. Ezek nem instant megoldások, hanem egy folyamat. Érdemes azonban mielőbb elkezdeni, mert nem tudhatjuk, mikor érkezik a következő válság, de egy biztos: át fogunk még élni ilyet, sőt lehet, hogy még súlyosabbakat is. Legyél felkészült! Írj nekem, szívesen átnézem a jelenlegi szerződéseid: hitelek, megtakarítások, biztosítások. Segítek a racionalizálásban, tervezésben, kivitelezésben. Teljesen díjmentesen, és mindenféle nyomulás nélkül. Tegyél egy próbát, szerintük (is) megéri.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Egy 2017-es kutatás megmutatta, hogy a legtöbb háztartásnak egész egyszerűen nincs elegendő megtakarítása. Nemhogy hónapokra, de hetekre sem tudja fenntartani magát, ha beüt a krach.
A hazai háztartások jelentős része ugyan rendelkezik megtakarítással, de több, mint felének 1000 eurónál, mai árfolyamon számítva 346ezer Ft-nál kevesebb megtakarítása van. Ez legfeljebb egy hónapra elég, max. másfélre. De a társadalom következő 30%-ának is kevesebb, mint 553 ezer Ft megtakarítása van, ami legfeljebb 2 hónapra elegendő pézösszeg. Ennyit a fizetés 5-10%-ának félretevésével 2-3 év alatt simán össze lehet pakolni (KSH szerint az átlagfizetés 2020. első negyedévében nettó 255.500 Ft). Mégis ennél többet a társadalom 80%-ának mégsem sikerült félretennie.
A maradék 20% tartalmazza a felső 10%-ot is, akiket most kiveszek a számításból, mert nem tekinthetők referenciának, hiszen a tradícionális gazdag családok, a nagyvállalkozók, stb. is a tagjai, akik irreálisan felhúzzák az átlagot.
Ez nem fest túlságosan rózsás képet a magyar háztartások válságállóságáról. Pedig ez – mármint a megtakarítási portfólió felépítése – az egyetlen biztos módja annak, hogy a pénzügyi krízisből ne megfogyatkozva, hanem megerősödve jöjjünk ki.
Te viszont nem véletlenül olvasod ezt a cikket, mert az átlagnál sokkal tudatosabban szeretnéd kezelni a pénzügyeidet. Így ha most még nem is sikerült megfelelőképpen felkészülni a válságra, a következőt már biztosan megerősödve fogod várni.
Sajnos úgy tűnik azonban, hogy nagyon kevesen építettek elegendő megtakarítási portfóliót maguknak. Sokaknál ez még a fiatal korukból adódó adottság, egész egyszerűen nem volt elég idejük megfelelő mértékű tőkét összegyűjteni, vagy annyit elvitt a lakbér és az önálló életkezdés költségei, hogy nem volt lehetőségük félretenni (itt hívnám fel a figyelmet, hogy milyen fontos a gyermekeink számára előtakarékoskodni, hogy diákhitel helyett hiteltől szabadon, saját ingatlanban kezdhessék az életüket). Úgy látom, hogy egyre több fiatal tudatosabban gondolkozik és keresik a jó lehetőséget megtakarításaikhoz. Ezúton is gratulálok nekik, csak így tovább!
Aztán ott vannak a devizehitelben ragadtak, a hitelt megöröklők, a tényleg nagyon alacsony fizetésből élők, akiknek nehéz és megterhelő félretenniük. Első két csoport számára a hitelkiváltás lehet megoldás, bár minden eset más és más, sokszor nem kaphatnak hitelt a kiváltásra. Utóbbiak számára pedig a továbbképzések és a munkahely váltás lehet a kitörési pont.
Sokaknál azonban sajnos a fogyasztás, a hitelek halmozása, a jelenben élés még mindig fontosabb, mint a hosszú távon fenntartható egzisztencia megteremtése. El sem tudod képzelni, mennyien keresnek fel, hogy szeretnék kiváltani a drága hiteleiket: fogyasztási hitelek, gyorskölcsönök, hitelkártyák, melyekre akkor úgy érezték, hogy szükségük van, de valójában igen komoly hitelcsapdába kerültek általuk. Ráadásul sokszor én magam sem értem, hogy kaphattak ennyi hitelt, amikor a jövedelmük alapján nem képesek azt visszafizetni. Természetesen kiváltani sem tudják megfelelő jövedelem hiányában. Hogy egyértelmű legyek: nem a hitelfelvétellel van gond, hanem azzal, hogy sokan nem rendelkeznek mellette megtakarítással is, amely biztonsági hálót tud nyújtani nehezebb időkben.
Minden hitel mellé indíts megtakarítást, ezzel csökkentheted a kockázatot és alapot teremtesz a korábbi végtörlesztéshez is, ráadásul így a pénz számodra is kamatot termel. Csak gondold végig!
De most moratórium van. Kegyelmi állapot, amikor nem kell fizetni a hiteleket, bár ennek nagy ára lesz később. És a moratórium sem tart örökké. Sokan elvesztették az állásukat és a moratórium vége vészesen közeleg, miközben megtakarítás híján nincs mihez nyúlni, így veszélyes magánhitelekbe verik magukat. A koronavírus gazdasági hatása félő, hogy sokáig velünk lesz még.
A válság megmutatta, hogy a hitelre épülő háztartások borzasztóan sebezhetőek, egyik pillanatról a másikra lehet bevételi forrás nélkül a kilátástalanság szélére sodródni.
De miért történhetett meg mindez és mit tudunk belőle tanulni? Ugyanaz a lecke, ami 12 évvel ezelőtt is volt:
Igen, a megtakarítás lehet az egyik leghatékonyabb megoldás a válság elkerülésére. Rövid távú célokra, hogy egy válság miatt ne kerülhess nehéz helyzetbe, közép és hosszú távra azért, hogy a nagyobb volumenű terveidet is meg tudd valósítani.
Már szinte hallom, hogy “mégis miből takarítsak meg, ha így is alig tudok megélni a fizetésemből”. Ilyenkor mindig felteszem a kérdést: más miből tud megtakarítani? Talán többet keres? Lehet. De az “omahai bölcs” híres mondása ide illik:
“Ne abból takaríts meg, ami megmaradt a fizetésedből a hónap végén, hanem abból költs, ami megmaradt a megtakarításaid befizetése után.”
Warren Buffett
A rokonom és az ő legjobb barátja ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Mindketten két gyermeket neveltek, feleségük volt, egyetlen autót tartottak fenn, minimális hitellel rendelkeztek. Mégis minden egyes hónap végén a barát kölcsönkért a rokonomtól. Így a következő hónapot eleve úgy indította, hogy ezt vissza kellett adni, de egyre jobban kezdett elcsúszni. Mindeközben a rokonom nemcsak kölcsönadni tudott neki, hanem még megtakarítást is tudott képezni. A kulcs, a “titok” annyi volt, ahogyan a pénzhez, a pénz kezeléséhez álltak. Egyikük a számlák és a megtakarítások befizetése után abból élt, ami megmaradt, a másik pedig a hónap elején élvezte az életet, a hónap végén pedig ment a sakkozás a számlákkal. Esélye sem volt megtakarítani és válság idején nagyon nehéz helyzetbe került.
Hadd írjak le még egy rövid történetet: vonaton történt, rövid elővárosi közlekedés során hogy a szomszéd ülésen a következő telefonbeszélgetés hangzott el:
“Te, ez a bank milyen alávaló (nem ezzel a szóval mondta, de nem idézném az eredetit), hogy nem képes néhány napot várni a törlesztőrészletekkel.
……. a másik fél beszél, ezt nem hallottam
Újra emberünk szól: “képzeld, van egy akció xy telefonszolgáltatónál, ingyen lehet megvenni az almás mobilt. Holnap megyek, lecserélem a mostanit.”
Nem kell leírnom, hogy az ingyen itt egy hitelkonstrukciót takar…
Számtalan hasonló esetet hallottam. Igen, fontos az új mobil, a márkás ruha, a jó autó, a nyaralás, az étterem, a gyorskaja (?), a szórakozás itt-ott, a szenvedély (cigi, alkohol, kávé), és ezernyi más dolog. A kérdés: mennyire fontos? Érdemes ezekre feltenni egzisztenciát, a család nyugalmát, a nyugdíjas éveid anyagi biztonságát? Az itt és most kedvéért? A COVID-19 megmutatta, mibe kerülhet mindez.
Lehet, hogy most azt mondod: te tudatosan vásárolsz, nem költesz ilyen dolgokra, mégsem tudsz takarékoskodni. Ebben az esetben már az első lépéseket megtetted, többet, mint a társadalom többsége. De tegyél egy próbát, készíts költségvetést, van rá rengeteg alkalmazás, például használhatod ezt is. Ezek mind ingyenesek, és megtudhatod, hogy hol folyik el a pénz. Olyan, mint azokon a hajókon, amelyek léket kaptak: lehet nagyon sokáig vödrökkel kimerni a vizet, de sokkal hatékonyabb, ha megtalálják a léket és megjavítják a hibát.
Ha megjavítottad a “hajót”, akkor lesz energiád és pénzed az építkezésre. Hogy elkezdj megtakarítási portfóliót kialakítani. Rövidtávút azért, hogy ilyen krízishelyzeteket át tudj vészelni. Közép távúakat azért, hogy nagyobb célokat meg tudj valósítani, mint egy ingatlanvásárlás, -felújítás vagy meglévő nagyobbra cserlése, autóvásárlás, stb. És a hosszú távú célokra: gyermek taníttatása, nyugdíjkiegészítés. Bonyolultnak tűnik? Nem az, szívesen elmagyarázom, és segítek a megvalósításban is.
Többféle lehetőséged van, röviden felsorolom, hogy szerintem melyek a legjobb megtakarítási formák és milyen szempontok alapján érdemes ezeket kiválasztanod.
Ezek, ahogy a nevében is olvashatod, hosszú távúak, tehát a likviditás, mint tulajdonság vagy opció ne szerepeljen az értékelési szempontjaid között, csak a hosszú távon elérhető előnyök. Pl. a részvények rövid távon nagyon kockázatosak lehetnek, de hosszú távon az egyik, ha nem a legjobb befektetési forma.
Egy példa: sokan a magánnyugdíjakat az alapján értékelték rossz megtakarítási formának, hogy a válság mélypontján tudott-e reálkamatot nyújtani. Emlékszel? “Eltőzsdézték az emberek pénzét” és hasonló bullshit-et toltak. A valóság aonban az, hogy előtte és utána is szép hozamot realizáltak a manyup ügyfelek. Hosszú távú megtakarítás esetén egy-egy válság is becsúszhat, amikor nem szabad kivenni a pénzt. Úgy látszik, ezt az akkori vezetés nem tudta… Bele sem merek gondolni, hogy esetleg tudták, és szándékosan okoztak anyagi kárt sok millió embernek.
Mindenesetre legyen ez tanulság: a nyugdíjra félretett pénzt ne vedd ki, csak nyugdíjasként.
Milyen lehetőségeid vannak hosszú távon?
A munkám nagy részét az a tervezés teszi ki, amikor megnézzük, mikor milyen megtakarítási céloknak van itt az ideje, melyikre mennyit érdemes elkülöníteni. Mikor tervezel ingatlant vásárolni, mikor lesz szükség a gyermekednek a taníttatásához nagyobb összegre, mikor mész nyugdíjba, mikor mennél nagyobb nyaralásra, tervezetten hány évente cseréled az autód és egyéb tervezett nagyobb kiadások, melyeknek egy részét megtakarításból, egy részét hitelből érdemes fedezni. Ezeknek az időzítése, a “melyikre mikor és mennyit költsek” kérdések megválaszolása kulcsfontosságú.
Általában először megkeressük a forrást: egy meglévő hitel olcsóbbra cserélésével, vagy a költségvetés racionalizálásával. Ezek nem instant megoldások, hanem egy folyamat. Érdemes azonban mielőbb elkezdeni, mert nem tudhatjuk, mikor érkezik a következő válság, de egy biztos: át fogunk még élni ilyet, sőt lehet, hogy még súlyosabbakat is. Legyél felkészült! Írj nekem, szívesen átnézem a jelenlegi szerződéseid: hitelek, megtakarítások, biztosítások. Segítek a racionalizálásban, tervezésben, kivitelezésben. Teljesen díjmentesen, és mindenféle nyomulás nélkül. Tegyél egy próbát, szerintük (is) megéri.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Egy 2017-es kutatás megmutatta, hogy a legtöbb háztartásnak egész egyszerűen nincs elegendő megtakarítása. Nemhogy hónapokra, de hetekre sem tudja fenntartani magát, ha beüt a krach.
A hazai háztartások jelentős része ugyan rendelkezik megtakarítással, de több, mint felének 1000 eurónál, mai árfolyamon számítva 346ezer Ft-nál kevesebb megtakarítása van. Ez legfeljebb egy hónapra elég, max. másfélre. De a társadalom következő 30%-ának is kevesebb, mint 553 ezer Ft megtakarítása van, ami legfeljebb 2 hónapra elegendő pézösszeg. Ennyit a fizetés 5-10%-ának félretevésével 2-3 év alatt simán össze lehet pakolni (KSH szerint az átlagfizetés 2020. első negyedévében nettó 255.500 Ft). Mégis ennél többet a társadalom 80%-ának mégsem sikerült félretennie.
A maradék 20% tartalmazza a felső 10%-ot is, akiket most kiveszek a számításból, mert nem tekinthetők referenciának, hiszen a tradícionális gazdag családok, a nagyvállalkozók, stb. is a tagjai, akik irreálisan felhúzzák az átlagot.
Ez nem fest túlságosan rózsás képet a magyar háztartások válságállóságáról. Pedig ez – mármint a megtakarítási portfólió felépítése – az egyetlen biztos módja annak, hogy a pénzügyi krízisből ne megfogyatkozva, hanem megerősödve jöjjünk ki.
Te viszont nem véletlenül olvasod ezt a cikket, mert az átlagnál sokkal tudatosabban szeretnéd kezelni a pénzügyeidet. Így ha most még nem is sikerült megfelelőképpen felkészülni a válságra, a következőt már biztosan megerősödve fogod várni.
Sajnos úgy tűnik azonban, hogy nagyon kevesen építettek elegendő megtakarítási portfóliót maguknak. Sokaknál ez még a fiatal korukból adódó adottság, egész egyszerűen nem volt elég idejük megfelelő mértékű tőkét összegyűjteni, vagy annyit elvitt a lakbér és az önálló életkezdés költségei, hogy nem volt lehetőségük félretenni (itt hívnám fel a figyelmet, hogy milyen fontos a gyermekeink számára előtakarékoskodni, hogy diákhitel helyett hiteltől szabadon, saját ingatlanban kezdhessék az életüket). Úgy látom, hogy egyre több fiatal tudatosabban gondolkozik és keresik a jó lehetőséget megtakarításaikhoz. Ezúton is gratulálok nekik, csak így tovább!
Aztán ott vannak a devizehitelben ragadtak, a hitelt megöröklők, a tényleg nagyon alacsony fizetésből élők, akiknek nehéz és megterhelő félretenniük. Első két csoport számára a hitelkiváltás lehet megoldás, bár minden eset más és más, sokszor nem kaphatnak hitelt a kiváltásra. Utóbbiak számára pedig a továbbképzések és a munkahely váltás lehet a kitörési pont.
Sokaknál azonban sajnos a fogyasztás, a hitelek halmozása, a jelenben élés még mindig fontosabb, mint a hosszú távon fenntartható egzisztencia megteremtése. El sem tudod képzelni, mennyien keresnek fel, hogy szeretnék kiváltani a drága hiteleiket: fogyasztási hitelek, gyorskölcsönök, hitelkártyák, melyekre akkor úgy érezték, hogy szükségük van, de valójában igen komoly hitelcsapdába kerültek általuk. Ráadásul sokszor én magam sem értem, hogy kaphattak ennyi hitelt, amikor a jövedelmük alapján nem képesek azt visszafizetni. Természetesen kiváltani sem tudják megfelelő jövedelem hiányában. Hogy egyértelmű legyek: nem a hitelfelvétellel van gond, hanem azzal, hogy sokan nem rendelkeznek mellette megtakarítással is, amely biztonsági hálót tud nyújtani nehezebb időkben.
Minden hitel mellé indíts megtakarítást, ezzel csökkentheted a kockázatot és alapot teremtesz a korábbi végtörlesztéshez is, ráadásul így a pénz számodra is kamatot termel. Csak gondold végig!
De most moratórium van. Kegyelmi állapot, amikor nem kell fizetni a hiteleket, bár ennek nagy ára lesz később. És a moratórium sem tart örökké. Sokan elvesztették az állásukat és a moratórium vége vészesen közeleg, miközben megtakarítás híján nincs mihez nyúlni, így veszélyes magánhitelekbe verik magukat. A koronavírus gazdasági hatása félő, hogy sokáig velünk lesz még.
A válság megmutatta, hogy a hitelre épülő háztartások borzasztóan sebezhetőek, egyik pillanatról a másikra lehet bevételi forrás nélkül a kilátástalanság szélére sodródni.
De miért történhetett meg mindez és mit tudunk belőle tanulni? Ugyanaz a lecke, ami 12 évvel ezelőtt is volt:
Igen, a megtakarítás lehet az egyik leghatékonyabb megoldás a válság elkerülésére. Rövid távú célokra, hogy egy válság miatt ne kerülhess nehéz helyzetbe, közép és hosszú távra azért, hogy a nagyobb volumenű terveidet is meg tudd valósítani.
Már szinte hallom, hogy “mégis miből takarítsak meg, ha így is alig tudok megélni a fizetésemből”. Ilyenkor mindig felteszem a kérdést: más miből tud megtakarítani? Talán többet keres? Lehet. De az “omahai bölcs” híres mondása ide illik:
“Ne abból takaríts meg, ami megmaradt a fizetésedből a hónap végén, hanem abból költs, ami megmaradt a megtakarításaid befizetése után.”
Warren Buffett
A rokonom és az ő legjobb barátja ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Mindketten két gyermeket neveltek, feleségük volt, egyetlen autót tartottak fenn, minimális hitellel rendelkeztek. Mégis minden egyes hónap végén a barát kölcsönkért a rokonomtól. Így a következő hónapot eleve úgy indította, hogy ezt vissza kellett adni, de egyre jobban kezdett elcsúszni. Mindeközben a rokonom nemcsak kölcsönadni tudott neki, hanem még megtakarítást is tudott képezni. A kulcs, a “titok” annyi volt, ahogyan a pénzhez, a pénz kezeléséhez álltak. Egyikük a számlák és a megtakarítások befizetése után abból élt, ami megmaradt, a másik pedig a hónap elején élvezte az életet, a hónap végén pedig ment a sakkozás a számlákkal. Esélye sem volt megtakarítani és válság idején nagyon nehéz helyzetbe került.
Hadd írjak le még egy rövid történetet: vonaton történt, rövid elővárosi közlekedés során hogy a szomszéd ülésen a következő telefonbeszélgetés hangzott el:
“Te, ez a bank milyen alávaló (nem ezzel a szóval mondta, de nem idézném az eredetit), hogy nem képes néhány napot várni a törlesztőrészletekkel.
……. a másik fél beszél, ezt nem hallottam
Újra emberünk szól: “képzeld, van egy akció xy telefonszolgáltatónál, ingyen lehet megvenni az almás mobilt. Holnap megyek, lecserélem a mostanit.”
Nem kell leírnom, hogy az ingyen itt egy hitelkonstrukciót takar…
Számtalan hasonló esetet hallottam. Igen, fontos az új mobil, a márkás ruha, a jó autó, a nyaralás, az étterem, a gyorskaja (?), a szórakozás itt-ott, a szenvedély (cigi, alkohol, kávé), és ezernyi más dolog. A kérdés: mennyire fontos? Érdemes ezekre feltenni egzisztenciát, a család nyugalmát, a nyugdíjas éveid anyagi biztonságát? Az itt és most kedvéért? A COVID-19 megmutatta, mibe kerülhet mindez.
Lehet, hogy most azt mondod: te tudatosan vásárolsz, nem költesz ilyen dolgokra, mégsem tudsz takarékoskodni. Ebben az esetben már az első lépéseket megtetted, többet, mint a társadalom többsége. De tegyél egy próbát, készíts költségvetést, van rá rengeteg alkalmazás, például használhatod ezt is. Ezek mind ingyenesek, és megtudhatod, hogy hol folyik el a pénz. Olyan, mint azokon a hajókon, amelyek léket kaptak: lehet nagyon sokáig vödrökkel kimerni a vizet, de sokkal hatékonyabb, ha megtalálják a léket és megjavítják a hibát.
Ha megjavítottad a “hajót”, akkor lesz energiád és pénzed az építkezésre. Hogy elkezdj megtakarítási portfóliót kialakítani. Rövidtávút azért, hogy ilyen krízishelyzeteket át tudj vészelni. Közép távúakat azért, hogy nagyobb célokat meg tudj valósítani, mint egy ingatlanvásárlás, -felújítás vagy meglévő nagyobbra cserlése, autóvásárlás, stb. És a hosszú távú célokra: gyermek taníttatása, nyugdíjkiegészítés. Bonyolultnak tűnik? Nem az, szívesen elmagyarázom, és segítek a megvalósításban is.
Többféle lehetőséged van, röviden felsorolom, hogy szerintem melyek a legjobb megtakarítási formák és milyen szempontok alapján érdemes ezeket kiválasztanod.
Ezek, ahogy a nevében is olvashatod, hosszú távúak, tehát a likviditás, mint tulajdonság vagy opció ne szerepeljen az értékelési szempontjaid között, csak a hosszú távon elérhető előnyök. Pl. a részvények rövid távon nagyon kockázatosak lehetnek, de hosszú távon az egyik, ha nem a legjobb befektetési forma.
Egy példa: sokan a magánnyugdíjakat az alapján értékelték rossz megtakarítási formának, hogy a válság mélypontján tudott-e reálkamatot nyújtani. Emlékszel? “Eltőzsdézték az emberek pénzét” és hasonló bullshit-et toltak. A valóság aonban az, hogy előtte és utána is szép hozamot realizáltak a manyup ügyfelek. Hosszú távú megtakarítás esetén egy-egy válság is becsúszhat, amikor nem szabad kivenni a pénzt. Úgy látszik, ezt az akkori vezetés nem tudta… Bele sem merek gondolni, hogy esetleg tudták, és szándékosan okoztak anyagi kárt sok millió embernek.
Mindenesetre legyen ez tanulság: a nyugdíjra félretett pénzt ne vedd ki, csak nyugdíjasként.
Milyen lehetőségeid vannak hosszú távon?
A munkám nagy részét az a tervezés teszi ki, amikor megnézzük, mikor milyen megtakarítási céloknak van itt az ideje, melyikre mennyit érdemes elkülöníteni. Mikor tervezel ingatlant vásárolni, mikor lesz szükség a gyermekednek a taníttatásához nagyobb összegre, mikor mész nyugdíjba, mikor mennél nagyobb nyaralásra, tervezetten hány évente cseréled az autód és egyéb tervezett nagyobb kiadások, melyeknek egy részét megtakarításból, egy részét hitelből érdemes fedezni. Ezeknek az időzítése, a “melyikre mikor és mennyit költsek” kérdések megválaszolása kulcsfontosságú.
Általában először megkeressük a forrást: egy meglévő hitel olcsóbbra cserélésével, vagy a költségvetés racionalizálásával. Ezek nem instant megoldások, hanem egy folyamat. Érdemes azonban mielőbb elkezdeni, mert nem tudhatjuk, mikor érkezik a következő válság, de egy biztos: át fogunk még élni ilyet, sőt lehet, hogy még súlyosabbakat is. Legyél felkészült! Írj nekem, szívesen átnézem a jelenlegi szerződéseid: hitelek, megtakarítások, biztosítások. Segítek a racionalizálásban, tervezésben, kivitelezésben. Teljesen díjmentesen, és mindenféle nyomulás nélkül. Tegyél egy próbát, szerintük (is) megéri.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Egy 2017-es kutatás megmutatta, hogy a legtöbb háztartásnak egész egyszerűen nincs elegendő megtakarítása. Nemhogy hónapokra, de hetekre sem tudja fenntartani magát, ha beüt a krach.
A hazai háztartások jelentős része ugyan rendelkezik megtakarítással, de több, mint felének 1000 eurónál, mai árfolyamon számítva 346ezer Ft-nál kevesebb megtakarítása van. Ez legfeljebb egy hónapra elég, max. másfélre. De a társadalom következő 30%-ának is kevesebb, mint 553 ezer Ft megtakarítása van, ami legfeljebb 2 hónapra elegendő pézösszeg. Ennyit a fizetés 5-10%-ának félretevésével 2-3 év alatt simán össze lehet pakolni (KSH szerint az átlagfizetés 2020. első negyedévében nettó 255.500 Ft). Mégis ennél többet a társadalom 80%-ának mégsem sikerült félretennie.
A maradék 20% tartalmazza a felső 10%-ot is, akiket most kiveszek a számításból, mert nem tekinthetők referenciának, hiszen a tradícionális gazdag családok, a nagyvállalkozók, stb. is a tagjai, akik irreálisan felhúzzák az átlagot.
Ez nem fest túlságosan rózsás képet a magyar háztartások válságállóságáról. Pedig ez – mármint a megtakarítási portfólió felépítése – az egyetlen biztos módja annak, hogy a pénzügyi krízisből ne megfogyatkozva, hanem megerősödve jöjjünk ki.
Te viszont nem véletlenül olvasod ezt a cikket, mert az átlagnál sokkal tudatosabban szeretnéd kezelni a pénzügyeidet. Így ha most még nem is sikerült megfelelőképpen felkészülni a válságra, a következőt már biztosan megerősödve fogod várni.
Sajnos úgy tűnik azonban, hogy nagyon kevesen építettek elegendő megtakarítási portfóliót maguknak. Sokaknál ez még a fiatal korukból adódó adottság, egész egyszerűen nem volt elég idejük megfelelő mértékű tőkét összegyűjteni, vagy annyit elvitt a lakbér és az önálló életkezdés költségei, hogy nem volt lehetőségük félretenni (itt hívnám fel a figyelmet, hogy milyen fontos a gyermekeink számára előtakarékoskodni, hogy diákhitel helyett hiteltől szabadon, saját ingatlanban kezdhessék az életüket). Úgy látom, hogy egyre több fiatal tudatosabban gondolkozik és keresik a jó lehetőséget megtakarításaikhoz. Ezúton is gratulálok nekik, csak így tovább!
Aztán ott vannak a devizehitelben ragadtak, a hitelt megöröklők, a tényleg nagyon alacsony fizetésből élők, akiknek nehéz és megterhelő félretenniük. Első két csoport számára a hitelkiváltás lehet megoldás, bár minden eset más és más, sokszor nem kaphatnak hitelt a kiváltásra. Utóbbiak számára pedig a továbbképzések és a munkahely váltás lehet a kitörési pont.
Sokaknál azonban sajnos a fogyasztás, a hitelek halmozása, a jelenben élés még mindig fontosabb, mint a hosszú távon fenntartható egzisztencia megteremtése. El sem tudod képzelni, mennyien keresnek fel, hogy szeretnék kiváltani a drága hiteleiket: fogyasztási hitelek, gyorskölcsönök, hitelkártyák, melyekre akkor úgy érezték, hogy szükségük van, de valójában igen komoly hitelcsapdába kerültek általuk. Ráadásul sokszor én magam sem értem, hogy kaphattak ennyi hitelt, amikor a jövedelmük alapján nem képesek azt visszafizetni. Természetesen kiváltani sem tudják megfelelő jövedelem hiányában. Hogy egyértelmű legyek: nem a hitelfelvétellel van gond, hanem azzal, hogy sokan nem rendelkeznek mellette megtakarítással is, amely biztonsági hálót tud nyújtani nehezebb időkben.
Minden hitel mellé indíts megtakarítást, ezzel csökkentheted a kockázatot és alapot teremtesz a korábbi végtörlesztéshez is, ráadásul így a pénz számodra is kamatot termel. Csak gondold végig!
De most moratórium van. Kegyelmi állapot, amikor nem kell fizetni a hiteleket, bár ennek nagy ára lesz később. És a moratórium sem tart örökké. Sokan elvesztették az állásukat és a moratórium vége vészesen közeleg, miközben megtakarítás híján nincs mihez nyúlni, így veszélyes magánhitelekbe verik magukat. A koronavírus gazdasági hatása félő, hogy sokáig velünk lesz még.
A válság megmutatta, hogy a hitelre épülő háztartások borzasztóan sebezhetőek, egyik pillanatról a másikra lehet bevételi forrás nélkül a kilátástalanság szélére sodródni.
De miért történhetett meg mindez és mit tudunk belőle tanulni? Ugyanaz a lecke, ami 12 évvel ezelőtt is volt:
Igen, a megtakarítás lehet az egyik leghatékonyabb megoldás a válság elkerülésére. Rövid távú célokra, hogy egy válság miatt ne kerülhess nehéz helyzetbe, közép és hosszú távra azért, hogy a nagyobb volumenű terveidet is meg tudd valósítani.
Már szinte hallom, hogy “mégis miből takarítsak meg, ha így is alig tudok megélni a fizetésemből”. Ilyenkor mindig felteszem a kérdést: más miből tud megtakarítani? Talán többet keres? Lehet. De az “omahai bölcs” híres mondása ide illik:
“Ne abból takaríts meg, ami megmaradt a fizetésedből a hónap végén, hanem abból költs, ami megmaradt a megtakarításaid befizetése után.”
Warren Buffett
A rokonom és az ő legjobb barátja ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Mindketten két gyermeket neveltek, feleségük volt, egyetlen autót tartottak fenn, minimális hitellel rendelkeztek. Mégis minden egyes hónap végén a barát kölcsönkért a rokonomtól. Így a következő hónapot eleve úgy indította, hogy ezt vissza kellett adni, de egyre jobban kezdett elcsúszni. Mindeközben a rokonom nemcsak kölcsönadni tudott neki, hanem még megtakarítást is tudott képezni. A kulcs, a “titok” annyi volt, ahogyan a pénzhez, a pénz kezeléséhez álltak. Egyikük a számlák és a megtakarítások befizetése után abból élt, ami megmaradt, a másik pedig a hónap elején élvezte az életet, a hónap végén pedig ment a sakkozás a számlákkal. Esélye sem volt megtakarítani és válság idején nagyon nehéz helyzetbe került.
Hadd írjak le még egy rövid történetet: vonaton történt, rövid elővárosi közlekedés során hogy a szomszéd ülésen a következő telefonbeszélgetés hangzott el:
“Te, ez a bank milyen alávaló (nem ezzel a szóval mondta, de nem idézném az eredetit), hogy nem képes néhány napot várni a törlesztőrészletekkel.
……. a másik fél beszél, ezt nem hallottam
Újra emberünk szól: “képzeld, van egy akció xy telefonszolgáltatónál, ingyen lehet megvenni az almás mobilt. Holnap megyek, lecserélem a mostanit.”
Nem kell leírnom, hogy az ingyen itt egy hitelkonstrukciót takar…
Számtalan hasonló esetet hallottam. Igen, fontos az új mobil, a márkás ruha, a jó autó, a nyaralás, az étterem, a gyorskaja (?), a szórakozás itt-ott, a szenvedély (cigi, alkohol, kávé), és ezernyi más dolog. A kérdés: mennyire fontos? Érdemes ezekre feltenni egzisztenciát, a család nyugalmát, a nyugdíjas éveid anyagi biztonságát? Az itt és most kedvéért? A COVID-19 megmutatta, mibe kerülhet mindez.
Lehet, hogy most azt mondod: te tudatosan vásárolsz, nem költesz ilyen dolgokra, mégsem tudsz takarékoskodni. Ebben az esetben már az első lépéseket megtetted, többet, mint a társadalom többsége. De tegyél egy próbát, készíts költségvetést, van rá rengeteg alkalmazás, például használhatod ezt is. Ezek mind ingyenesek, és megtudhatod, hogy hol folyik el a pénz. Olyan, mint azokon a hajókon, amelyek léket kaptak: lehet nagyon sokáig vödrökkel kimerni a vizet, de sokkal hatékonyabb, ha megtalálják a léket és megjavítják a hibát.
Ha megjavítottad a “hajót”, akkor lesz energiád és pénzed az építkezésre. Hogy elkezdj megtakarítási portfóliót kialakítani. Rövidtávút azért, hogy ilyen krízishelyzeteket át tudj vészelni. Közép távúakat azért, hogy nagyobb célokat meg tudj valósítani, mint egy ingatlanvásárlás, -felújítás vagy meglévő nagyobbra cserlése, autóvásárlás, stb. És a hosszú távú célokra: gyermek taníttatása, nyugdíjkiegészítés. Bonyolultnak tűnik? Nem az, szívesen elmagyarázom, és segítek a megvalósításban is.
Többféle lehetőséged van, röviden felsorolom, hogy szerintem melyek a legjobb megtakarítási formák és milyen szempontok alapján érdemes ezeket kiválasztanod.
Ezek, ahogy a nevében is olvashatod, hosszú távúak, tehát a likviditás, mint tulajdonság vagy opció ne szerepeljen az értékelési szempontjaid között, csak a hosszú távon elérhető előnyök. Pl. a részvények rövid távon nagyon kockázatosak lehetnek, de hosszú távon az egyik, ha nem a legjobb befektetési forma.
Egy példa: sokan a magánnyugdíjakat az alapján értékelték rossz megtakarítási formának, hogy a válság mélypontján tudott-e reálkamatot nyújtani. Emlékszel? “Eltőzsdézték az emberek pénzét” és hasonló bullshit-et toltak. A valóság aonban az, hogy előtte és utána is szép hozamot realizáltak a manyup ügyfelek. Hosszú távú megtakarítás esetén egy-egy válság is becsúszhat, amikor nem szabad kivenni a pénzt. Úgy látszik, ezt az akkori vezetés nem tudta… Bele sem merek gondolni, hogy esetleg tudták, és szándékosan okoztak anyagi kárt sok millió embernek.
Mindenesetre legyen ez tanulság: a nyugdíjra félretett pénzt ne vedd ki, csak nyugdíjasként.
Milyen lehetőségeid vannak hosszú távon?
A munkám nagy részét az a tervezés teszi ki, amikor megnézzük, mikor milyen megtakarítási céloknak van itt az ideje, melyikre mennyit érdemes elkülöníteni. Mikor tervezel ingatlant vásárolni, mikor lesz szükség a gyermekednek a taníttatásához nagyobb összegre, mikor mész nyugdíjba, mikor mennél nagyobb nyaralásra, tervezetten hány évente cseréled az autód és egyéb tervezett nagyobb kiadások, melyeknek egy részét megtakarításból, egy részét hitelből érdemes fedezni. Ezeknek az időzítése, a “melyikre mikor és mennyit költsek” kérdések megválaszolása kulcsfontosságú.
Általában először megkeressük a forrást: egy meglévő hitel olcsóbbra cserélésével, vagy a költségvetés racionalizálásával. Ezek nem instant megoldások, hanem egy folyamat. Érdemes azonban mielőbb elkezdeni, mert nem tudhatjuk, mikor érkezik a következő válság, de egy biztos: át fogunk még élni ilyet, sőt lehet, hogy még súlyosabbakat is. Legyél felkészült! Írj nekem, szívesen átnézem a jelenlegi szerződéseid: hitelek, megtakarítások, biztosítások. Segítek a racionalizálásban, tervezésben, kivitelezésben. Teljesen díjmentesen, és mindenféle nyomulás nélkül. Tegyél egy próbát, szerintük (is) megéri.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Egy 2017-es kutatás megmutatta, hogy a legtöbb háztartásnak egész egyszerűen nincs elegendő megtakarítása. Nemhogy hónapokra, de hetekre sem tudja fenntartani magát, ha beüt a krach.
A hazai háztartások jelentős része ugyan rendelkezik megtakarítással, de több, mint felének 1000 eurónál, mai árfolyamon számítva 346ezer Ft-nál kevesebb megtakarítása van. Ez legfeljebb egy hónapra elég, max. másfélre. De a társadalom következő 30%-ának is kevesebb, mint 553 ezer Ft megtakarítása van, ami legfeljebb 2 hónapra elegendő pézösszeg. Ennyit a fizetés 5-10%-ának félretevésével 2-3 év alatt simán össze lehet pakolni (KSH szerint az átlagfizetés 2020. első negyedévében nettó 255.500 Ft). Mégis ennél többet a társadalom 80%-ának mégsem sikerült félretennie.
A maradék 20% tartalmazza a felső 10%-ot is, akiket most kiveszek a számításból, mert nem tekinthetők referenciának, hiszen a tradícionális gazdag családok, a nagyvállalkozók, stb. is a tagjai, akik irreálisan felhúzzák az átlagot.
Ez nem fest túlságosan rózsás képet a magyar háztartások válságállóságáról. Pedig ez – mármint a megtakarítási portfólió felépítése – az egyetlen biztos módja annak, hogy a pénzügyi krízisből ne megfogyatkozva, hanem megerősödve jöjjünk ki.
Te viszont nem véletlenül olvasod ezt a cikket, mert az átlagnál sokkal tudatosabban szeretnéd kezelni a pénzügyeidet. Így ha most még nem is sikerült megfelelőképpen felkészülni a válságra, a következőt már biztosan megerősödve fogod várni.
Sajnos úgy tűnik azonban, hogy nagyon kevesen építettek elegendő megtakarítási portfóliót maguknak. Sokaknál ez még a fiatal korukból adódó adottság, egész egyszerűen nem volt elég idejük megfelelő mértékű tőkét összegyűjteni, vagy annyit elvitt a lakbér és az önálló életkezdés költségei, hogy nem volt lehetőségük félretenni (itt hívnám fel a figyelmet, hogy milyen fontos a gyermekeink számára előtakarékoskodni, hogy diákhitel helyett hiteltől szabadon, saját ingatlanban kezdhessék az életüket). Úgy látom, hogy egyre több fiatal tudatosabban gondolkozik és keresik a jó lehetőséget megtakarításaikhoz. Ezúton is gratulálok nekik, csak így tovább!
Aztán ott vannak a devizehitelben ragadtak, a hitelt megöröklők, a tényleg nagyon alacsony fizetésből élők, akiknek nehéz és megterhelő félretenniük. Első két csoport számára a hitelkiváltás lehet megoldás, bár minden eset más és más, sokszor nem kaphatnak hitelt a kiváltásra. Utóbbiak számára pedig a továbbképzések és a munkahely váltás lehet a kitörési pont.
Sokaknál azonban sajnos a fogyasztás, a hitelek halmozása, a jelenben élés még mindig fontosabb, mint a hosszú távon fenntartható egzisztencia megteremtése. El sem tudod képzelni, mennyien keresnek fel, hogy szeretnék kiváltani a drága hiteleiket: fogyasztási hitelek, gyorskölcsönök, hitelkártyák, melyekre akkor úgy érezték, hogy szükségük van, de valójában igen komoly hitelcsapdába kerültek általuk. Ráadásul sokszor én magam sem értem, hogy kaphattak ennyi hitelt, amikor a jövedelmük alapján nem képesek azt visszafizetni. Természetesen kiváltani sem tudják megfelelő jövedelem hiányában. Hogy egyértelmű legyek: nem a hitelfelvétellel van gond, hanem azzal, hogy sokan nem rendelkeznek mellette megtakarítással is, amely biztonsági hálót tud nyújtani nehezebb időkben.
Minden hitel mellé indíts megtakarítást, ezzel csökkentheted a kockázatot és alapot teremtesz a korábbi végtörlesztéshez is, ráadásul így a pénz számodra is kamatot termel. Csak gondold végig!
De most moratórium van. Kegyelmi állapot, amikor nem kell fizetni a hiteleket, bár ennek nagy ára lesz később. És a moratórium sem tart örökké. Sokan elvesztették az állásukat és a moratórium vége vészesen közeleg, miközben megtakarítás híján nincs mihez nyúlni, így veszélyes magánhitelekbe verik magukat. A koronavírus gazdasági hatása félő, hogy sokáig velünk lesz még.
A válság megmutatta, hogy a hitelre épülő háztartások borzasztóan sebezhetőek, egyik pillanatról a másikra lehet bevételi forrás nélkül a kilátástalanság szélére sodródni.
De miért történhetett meg mindez és mit tudunk belőle tanulni? Ugyanaz a lecke, ami 12 évvel ezelőtt is volt:
Igen, a megtakarítás lehet az egyik leghatékonyabb megoldás a válság elkerülésére. Rövid távú célokra, hogy egy válság miatt ne kerülhess nehéz helyzetbe, közép és hosszú távra azért, hogy a nagyobb volumenű terveidet is meg tudd valósítani.
Már szinte hallom, hogy “mégis miből takarítsak meg, ha így is alig tudok megélni a fizetésemből”. Ilyenkor mindig felteszem a kérdést: más miből tud megtakarítani? Talán többet keres? Lehet. De az “omahai bölcs” híres mondása ide illik:
“Ne abból takaríts meg, ami megmaradt a fizetésedből a hónap végén, hanem abból költs, ami megmaradt a megtakarításaid befizetése után.”
Warren Buffett
A rokonom és az ő legjobb barátja ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Mindketten két gyermeket neveltek, feleségük volt, egyetlen autót tartottak fenn, minimális hitellel rendelkeztek. Mégis minden egyes hónap végén a barát kölcsönkért a rokonomtól. Így a következő hónapot eleve úgy indította, hogy ezt vissza kellett adni, de egyre jobban kezdett elcsúszni. Mindeközben a rokonom nemcsak kölcsönadni tudott neki, hanem még megtakarítást is tudott képezni. A kulcs, a “titok” annyi volt, ahogyan a pénzhez, a pénz kezeléséhez álltak. Egyikük a számlák és a megtakarítások befizetése után abból élt, ami megmaradt, a másik pedig a hónap elején élvezte az életet, a hónap végén pedig ment a sakkozás a számlákkal. Esélye sem volt megtakarítani és válság idején nagyon nehéz helyzetbe került.
Hadd írjak le még egy rövid történetet: vonaton történt, rövid elővárosi közlekedés során hogy a szomszéd ülésen a következő telefonbeszélgetés hangzott el:
“Te, ez a bank milyen alávaló (nem ezzel a szóval mondta, de nem idézném az eredetit), hogy nem képes néhány napot várni a törlesztőrészletekkel.
……. a másik fél beszél, ezt nem hallottam
Újra emberünk szól: “képzeld, van egy akció xy telefonszolgáltatónál, ingyen lehet megvenni az almás mobilt. Holnap megyek, lecserélem a mostanit.”
Nem kell leírnom, hogy az ingyen itt egy hitelkonstrukciót takar…
Számtalan hasonló esetet hallottam. Igen, fontos az új mobil, a márkás ruha, a jó autó, a nyaralás, az étterem, a gyorskaja (?), a szórakozás itt-ott, a szenvedély (cigi, alkohol, kávé), és ezernyi más dolog. A kérdés: mennyire fontos? Érdemes ezekre feltenni egzisztenciát, a család nyugalmát, a nyugdíjas éveid anyagi biztonságát? Az itt és most kedvéért? A COVID-19 megmutatta, mibe kerülhet mindez.
Lehet, hogy most azt mondod: te tudatosan vásárolsz, nem költesz ilyen dolgokra, mégsem tudsz takarékoskodni. Ebben az esetben már az első lépéseket megtetted, többet, mint a társadalom többsége. De tegyél egy próbát, készíts költségvetést, van rá rengeteg alkalmazás, például használhatod ezt is. Ezek mind ingyenesek, és megtudhatod, hogy hol folyik el a pénz. Olyan, mint azokon a hajókon, amelyek léket kaptak: lehet nagyon sokáig vödrökkel kimerni a vizet, de sokkal hatékonyabb, ha megtalálják a léket és megjavítják a hibát.
Ha megjavítottad a “hajót”, akkor lesz energiád és pénzed az építkezésre. Hogy elkezdj megtakarítási portfóliót kialakítani. Rövidtávút azért, hogy ilyen krízishelyzeteket át tudj vészelni. Közép távúakat azért, hogy nagyobb célokat meg tudj valósítani, mint egy ingatlanvásárlás, -felújítás vagy meglévő nagyobbra cserlése, autóvásárlás, stb. És a hosszú távú célokra: gyermek taníttatása, nyugdíjkiegészítés. Bonyolultnak tűnik? Nem az, szívesen elmagyarázom, és segítek a megvalósításban is.
Többféle lehetőséged van, röviden felsorolom, hogy szerintem melyek a legjobb megtakarítási formák és milyen szempontok alapján érdemes ezeket kiválasztanod.
Ezek, ahogy a nevében is olvashatod, hosszú távúak, tehát a likviditás, mint tulajdonság vagy opció ne szerepeljen az értékelési szempontjaid között, csak a hosszú távon elérhető előnyök. Pl. a részvények rövid távon nagyon kockázatosak lehetnek, de hosszú távon az egyik, ha nem a legjobb befektetési forma.
Egy példa: sokan a magánnyugdíjakat az alapján értékelték rossz megtakarítási formának, hogy a válság mélypontján tudott-e reálkamatot nyújtani. Emlékszel? “Eltőzsdézték az emberek pénzét” és hasonló bullshit-et toltak. A valóság aonban az, hogy előtte és utána is szép hozamot realizáltak a manyup ügyfelek. Hosszú távú megtakarítás esetén egy-egy válság is becsúszhat, amikor nem szabad kivenni a pénzt. Úgy látszik, ezt az akkori vezetés nem tudta… Bele sem merek gondolni, hogy esetleg tudták, és szándékosan okoztak anyagi kárt sok millió embernek.
Mindenesetre legyen ez tanulság: a nyugdíjra félretett pénzt ne vedd ki, csak nyugdíjasként.
Milyen lehetőségeid vannak hosszú távon?
A munkám nagy részét az a tervezés teszi ki, amikor megnézzük, mikor milyen megtakarítási céloknak van itt az ideje, melyikre mennyit érdemes elkülöníteni. Mikor tervezel ingatlant vásárolni, mikor lesz szükség a gyermekednek a taníttatásához nagyobb összegre, mikor mész nyugdíjba, mikor mennél nagyobb nyaralásra, tervezetten hány évente cseréled az autód és egyéb tervezett nagyobb kiadások, melyeknek egy részét megtakarításból, egy részét hitelből érdemes fedezni. Ezeknek az időzítése, a “melyikre mikor és mennyit költsek” kérdések megválaszolása kulcsfontosságú.
Általában először megkeressük a forrást: egy meglévő hitel olcsóbbra cserélésével, vagy a költségvetés racionalizálásával. Ezek nem instant megoldások, hanem egy folyamat. Érdemes azonban mielőbb elkezdeni, mert nem tudhatjuk, mikor érkezik a következő válság, de egy biztos: át fogunk még élni ilyet, sőt lehet, hogy még súlyosabbakat is. Legyél felkészült! Írj nekem, szívesen átnézem a jelenlegi szerződéseid: hitelek, megtakarítások, biztosítások. Segítek a racionalizálásban, tervezésben, kivitelezésben. Teljesen díjmentesen, és mindenféle nyomulás nélkül. Tegyél egy próbát, szerintük (is) megéri.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?