Mentőövek nyugdíjbiztosításhoz

Krisztián Szűcs

2021-10-27
Olvasási idő: 8 perc

Avagy mit tehetsz, ha átmenetileg nem tudod fizetni a nyugdíjbiztosításod.

Ha a nyugdíjadra szeretnél féretenni, számtalan lehetőség közül választhatsz, de kétséget kizáróan az egyik legnépszerűbb megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás, amelyek darabszáma már 300ezer felett jár és évről évre 10%-kal bővül. Ennek számtalan oka van: ennek a legerősebb a marketingje, talán ez a legbiztonságosabb és ez az egyetlen, amikor tanácsadó is segíti az ügyfelet a befektetési döntések meghozatalánál. És ez a segítség – legyen akármilyen minőségű – nyugalmat ad a megtakarítónak, hiszen leveszi a válláról a döntés súlyát. Ha többet szeretnél tudni a nyugdíjbiztosításokról, akkor javaslom ennek az oldalnak a meglátogatását.

A leggyakoribb bizonytalanságot szinte mindig az okozza, hogy mi történik abban az esetben, ha a szerződéskötéskor vállalt díjfizetést nem tudja teljesíteni az ügyfél.

A nyugdíjmegtakarítások közül ugyanis a nyugdíjbiztosítás egyedül az, amelyiknél a pénzintézet megköveteli a rendszeres befizetést, ami történhet havonta, de akár negyedévente, félévente vagy évente is. Sem az önkéntes nyugdíjpénztár, sem a nyesz esetében nem kell ilyen vállalást tenned. Ez persze első hallásra igen nagy kötöttséget jelent, de ezzel a döntéssel rákényszeríted saját magad, hogy rendszeresen félretegyél a nyugdíjadra. És lássuk be, enélkül bizony sok megtakarítás “elárvul”, ami az önkéntes pénztárak befizetésein is aokszor tetten érhető a munkáltatói befizetések megszűnése után.

Milyen érvek szólnak a nyugdíjbiztosítás mellett?

A nyugdíjbiztosítás mellé kapsz

  • egy díjmentes tanácsadót (aki persze nem díjmentes, mert a termék költségében megfizeted, de jó eséllyel még így is olcsóbb, mint az óradíjas független szakértő);
  • biztonságos megtakarítási formát, a biztosítók a legtőkeerősebb, biztonságosabb pénzintézetek közé tartoznak szerte a világon;
  • garantált lejárati dátumot, hiszen egyedül a nyugdíjbiztosítás az a nyugdíjcélú megtakarítások közül, amelyik lejárati dátuma a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatárhoz igazodik;
  • viszonylag nagy szabadságot és rugalmasságot a befektetési döntések során.

Tegyük fel, hogy felmérted: szükséged van nyugdíjmegtakarításra és a nyugdíjbiztosítás mellet döntöttél. Beláttad, hogy KATA-sként, minimálbéres vállalkozóként nem lesz nyugdíjad, és minden jel arra mutat, hogy még alkalmazottként is le kell mondanod az addig megszokott bevételed majd’ 40%-ról nyugdíjas korodban. Tehát megkötötted a nyugdíjbiztosításod.

Igen ám, de mi történik akkor, ha nem tudod fizetni? Mert például elvesztetted a munkád vagy nem várt nagyobb kiadással nézel szembe, ami túlmutat a vésztartalékod adta kereteken, megugrott a hiteled törlesztője (erre azért vannak megoldások), lecsökkent a fizetésed (pl. gyereked született és a csed, gyed, gyes összege biztos, hogy alacsonyabb, mint a munkabéred).

Sokan kérdezik ekkor, hogy mit tegyek? Megszüntessem a szerződést vagy van “B” terv is? Haladjunk sorban, mert lesz még “C” és “D” terv is.

Lássuk hát, milyen lehetőségeid vannak fizetési nehézségek esetén!

Szüneteltetés

A nyugdíjbiztosításokban van díjfizetési szüneteltetés lehetőség. Ezt bármikor kérheted a szerződéskötést követő 3 év után, ha átmeneti pénzzavarba kerülsz. A szüneteltetést akár egy hónapra vagy egy évre is kérheted, és akár többször is a tartam alatt. A költségeket ezalatt is vonják, hiszen a megtakarításodat kezelik, és a hozamokat is folyamatosan jóváírják a bent lévő megtakarításodon. A szüneteltetés hátulütője, hogy – mivel a tartam fix, ahogy fentebb említettem – a szüneteltetés a tartam végén pénzbeli kiesést fog jelenteni az eredeti tervhez képest. Ráadásul minél inkább a tartam elején kérsz szüneteltetést, ez a kiesés annál nagyobb lesz.

Díjcsökkentés

Díjcsökkentést is kérhetsz a nyugdíjbiztosításodra. Ezzel az opcióval is a tartam 4. évétől élhetsz, és a mindenkori minimáldíj alá nem viheted az összeget.

Megjegyzés: a biztosító díjnak hívja a megtakarítási összeget, mint minden más, biztosítónak fizetett pénzösszeget, ezen ne lepődj meg. Ez valójában a megtakarításod, de jelen esetben a nyugdíjbiztosítás díja. Szóval kérhetsz díjcsökkentést, de akár egyedi díjemelést is, ezt azonban – eltérően a szüneteltetéstől – általában a biztosítás évfordulóján kérheted. Nyilvánvaló, hogy ez a lehetőség is csökkenteni fogja a lejárati összegedet, de még mindig jobb, mintha felmondanád a nyugdíjmegtakarításod.

Jogos kérdésként merülhet fel, hogyha a díjcsökkentés után 3 hónappal vissza szeretnéd emelni a díjat az eredeti szintre, de nem akarsz várni a következő évfordulóig, akkor mit tehetsz? Erre egyszerű a megoldás: fizess be ún. eseti díjakat. Ezek azok az összegek, amiket rendszertelenül, eseti jelleggel bármikor befizethetsz. Ráadásul ezekre is jár az adójóváírás.

Díj átkönyvelés

Ez egy kicsit trükkösebb, mint az előzőek, de egyáltalán nem bonyolult. A nyugdíjbiztosításoknak – szinte mindegyiknek – létezik eseti díjas alszámlája. Erre bármikor befizethetsz egyedi összegeket és erre a lehetőségre az adójóváírás optimalizálása miatt a biztosítók az év végén fel is hívják a figyelmet.

Egy más típusú eseti díjas alszámla is csatlakoztatható a nyugdíjbiztosításokhoz, amelyre ugyan nem jár adójóváírás, cserébe bármikor hozzáférhetsz. Ugyanúgy elhelyezheted az itt gyűjtött megtakarításodat befektetési alapokban, mint a rendszeres megtakarítás esetében is (ha az alap nyugdíjbiztosításod nem unit linked, hanem hagyományos, akkor is van mód akár befektetési egységekben elhelyezni az eseti díjat), de az adójóváírás büntetőkamattl való visszafizetése nélkül hozzáférhetsz. És ez a tulajdonsága az, ami jelen esetben fontossá teszi ezt az opciót: ha megszorulsz és nem tudsz díjat fizetni, de nem szeretnél szüneteltetést kérni, mert csak egy hónapot kéne áthidalni, akkor kéred a biztosítót, hogy az eseti díjas alszámláról könyveljenek át egyhavi díjat a rendszeres megtakarításod számlájára. Leírva bonyolultabb, mint megcsinálva. 🙂

Díjmentesítés

Ezt a biztosító indítja, ha a díjak befizetésével több hónapig elmaradsz. Nem jár a szerződés felmondásával, de innentől már nem kell rendszeres díjat befizetned. De vigyázz, mert a költségeket továbbra is vonják a szerződésből, így a megtakarításod elértéktelendhet. Díjmentesítés után is van mód a díjfizetés helyreállítására (jellemzően ég 6-12 hónapig), ilyenkor azonban az elmaradt díjakat meg kell fizetni. Ez megterhelőbb, mint a szüneteltetés esetén, amikor elmaradt díjakat nem kell megfizetni, cserébe a megtakarítás végösszege sem szenved akkora csorbát, mint a szüneteltetés használatával, hiszen nem lesz díjkiesés.

Remélem, hogy a fenti opciókkal sikerült kicsit eloszlatni a bizonytalanságot a rendszeres díjfizetéssel kapcsolatban. Ha kedvet kaptál nyugdíjbiztosításhoz és vannak kérdéseid, tedd fel kommentben vagy személyesen nekem. Ha előtte azonban kíváncsi vagy, mennyit kéne félretenned nyugdíjra, használd ezt a kalkulátort.

Loading

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏

Miről olvasnál szívesen?

Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?

Mentőövek nyugdíjbiztosításhoz

Krisztián Szűcs

2021-10-27

Avagy mit tehetsz, ha átmenetileg nem tudod fizetni a nyugdíjbiztosításod.

Ha a nyugdíjadra szeretnél féretenni, számtalan lehetőség közül választhatsz, de kétséget kizáróan az egyik legnépszerűbb megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás, amelyek darabszáma már 300ezer felett jár és évről évre 10%-kal bővül. Ennek számtalan oka van: ennek a legerősebb a marketingje, talán ez a legbiztonságosabb és ez az egyetlen, amikor tanácsadó is segíti az ügyfelet a befektetési döntések meghozatalánál. És ez a segítség – legyen akármilyen minőségű – nyugalmat ad a megtakarítónak, hiszen leveszi a válláról a döntés súlyát. Ha többet szeretnél tudni a nyugdíjbiztosításokról, akkor javaslom ennek az oldalnak a meglátogatását.

A leggyakoribb bizonytalanságot szinte mindig az okozza, hogy mi történik abban az esetben, ha a szerződéskötéskor vállalt díjfizetést nem tudja teljesíteni az ügyfél.

A nyugdíjmegtakarítások közül ugyanis a nyugdíjbiztosítás egyedül az, amelyiknél a pénzintézet megköveteli a rendszeres befizetést, ami történhet havonta, de akár negyedévente, félévente vagy évente is. Sem az önkéntes nyugdíjpénztár, sem a nyesz esetében nem kell ilyen vállalást tenned. Ez persze első hallásra igen nagy kötöttséget jelent, de ezzel a döntéssel rákényszeríted saját magad, hogy rendszeresen félretegyél a nyugdíjadra. És lássuk be, enélkül bizony sok megtakarítás “elárvul”, ami az önkéntes pénztárak befizetésein is aokszor tetten érhető a munkáltatói befizetések megszűnése után.

Milyen érvek szólnak a nyugdíjbiztosítás mellett?

A nyugdíjbiztosítás mellé kapsz

  • egy díjmentes tanácsadót (aki persze nem díjmentes, mert a termék költségében megfizeted, de jó eséllyel még így is olcsóbb, mint az óradíjas független szakértő);
  • biztonságos megtakarítási formát, a biztosítók a legtőkeerősebb, biztonságosabb pénzintézetek közé tartoznak szerte a világon;
  • garantált lejárati dátumot, hiszen egyedül a nyugdíjbiztosítás az a nyugdíjcélú megtakarítások közül, amelyik lejárati dátuma a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatárhoz igazodik;
  • viszonylag nagy szabadságot és rugalmasságot a befektetési döntések során.

Tegyük fel, hogy felmérted: szükséged van nyugdíjmegtakarításra és a nyugdíjbiztosítás mellet döntöttél. Beláttad, hogy KATA-sként, minimálbéres vállalkozóként nem lesz nyugdíjad, és minden jel arra mutat, hogy még alkalmazottként is le kell mondanod az addig megszokott bevételed majd’ 40%-ról nyugdíjas korodban. Tehát megkötötted a nyugdíjbiztosításod.

Igen ám, de mi történik akkor, ha nem tudod fizetni? Mert például elvesztetted a munkád vagy nem várt nagyobb kiadással nézel szembe, ami túlmutat a vésztartalékod adta kereteken, megugrott a hiteled törlesztője (erre azért vannak megoldások), lecsökkent a fizetésed (pl. gyereked született és a csed, gyed, gyes összege biztos, hogy alacsonyabb, mint a munkabéred).

Sokan kérdezik ekkor, hogy mit tegyek? Megszüntessem a szerződést vagy van “B” terv is? Haladjunk sorban, mert lesz még “C” és “D” terv is.

Lássuk hát, milyen lehetőségeid vannak fizetési nehézségek esetén!

Szüneteltetés

A nyugdíjbiztosításokban van díjfizetési szüneteltetés lehetőség. Ezt bármikor kérheted a szerződéskötést követő 3 év után, ha átmeneti pénzzavarba kerülsz. A szüneteltetést akár egy hónapra vagy egy évre is kérheted, és akár többször is a tartam alatt. A költségeket ezalatt is vonják, hiszen a megtakarításodat kezelik, és a hozamokat is folyamatosan jóváírják a bent lévő megtakarításodon. A szüneteltetés hátulütője, hogy – mivel a tartam fix, ahogy fentebb említettem – a szüneteltetés a tartam végén pénzbeli kiesést fog jelenteni az eredeti tervhez képest. Ráadásul minél inkább a tartam elején kérsz szüneteltetést, ez a kiesés annál nagyobb lesz.

Díjcsökkentés

Díjcsökkentést is kérhetsz a nyugdíjbiztosításodra. Ezzel az opcióval is a tartam 4. évétől élhetsz, és a mindenkori minimáldíj alá nem viheted az összeget.

Megjegyzés: a biztosító díjnak hívja a megtakarítási összeget, mint minden más, biztosítónak fizetett pénzösszeget, ezen ne lepődj meg. Ez valójában a megtakarításod, de jelen esetben a nyugdíjbiztosítás díja. Szóval kérhetsz díjcsökkentést, de akár egyedi díjemelést is, ezt azonban – eltérően a szüneteltetéstől – általában a biztosítás évfordulóján kérheted. Nyilvánvaló, hogy ez a lehetőség is csökkenteni fogja a lejárati összegedet, de még mindig jobb, mintha felmondanád a nyugdíjmegtakarításod.

Jogos kérdésként merülhet fel, hogyha a díjcsökkentés után 3 hónappal vissza szeretnéd emelni a díjat az eredeti szintre, de nem akarsz várni a következő évfordulóig, akkor mit tehetsz? Erre egyszerű a megoldás: fizess be ún. eseti díjakat. Ezek azok az összegek, amiket rendszertelenül, eseti jelleggel bármikor befizethetsz. Ráadásul ezekre is jár az adójóváírás.

Díj átkönyvelés

Ez egy kicsit trükkösebb, mint az előzőek, de egyáltalán nem bonyolult. A nyugdíjbiztosításoknak – szinte mindegyiknek – létezik eseti díjas alszámlája. Erre bármikor befizethetsz egyedi összegeket és erre a lehetőségre az adójóváírás optimalizálása miatt a biztosítók az év végén fel is hívják a figyelmet.

Egy más típusú eseti díjas alszámla is csatlakoztatható a nyugdíjbiztosításokhoz, amelyre ugyan nem jár adójóváírás, cserébe bármikor hozzáférhetsz. Ugyanúgy elhelyezheted az itt gyűjtött megtakarításodat befektetési alapokban, mint a rendszeres megtakarítás esetében is (ha az alap nyugdíjbiztosításod nem unit linked, hanem hagyományos, akkor is van mód akár befektetési egységekben elhelyezni az eseti díjat), de az adójóváírás büntetőkamattl való visszafizetése nélkül hozzáférhetsz. És ez a tulajdonsága az, ami jelen esetben fontossá teszi ezt az opciót: ha megszorulsz és nem tudsz díjat fizetni, de nem szeretnél szüneteltetést kérni, mert csak egy hónapot kéne áthidalni, akkor kéred a biztosítót, hogy az eseti díjas alszámláról könyveljenek át egyhavi díjat a rendszeres megtakarításod számlájára. Leírva bonyolultabb, mint megcsinálva. 🙂

Díjmentesítés

Ezt a biztosító indítja, ha a díjak befizetésével több hónapig elmaradsz. Nem jár a szerződés felmondásával, de innentől már nem kell rendszeres díjat befizetned. De vigyázz, mert a költségeket továbbra is vonják a szerződésből, így a megtakarításod elértéktelendhet. Díjmentesítés után is van mód a díjfizetés helyreállítására (jellemzően ég 6-12 hónapig), ilyenkor azonban az elmaradt díjakat meg kell fizetni. Ez megterhelőbb, mint a szüneteltetés esetén, amikor elmaradt díjakat nem kell megfizetni, cserébe a megtakarítás végösszege sem szenved akkora csorbát, mint a szüneteltetés használatával, hiszen nem lesz díjkiesés.

Remélem, hogy a fenti opciókkal sikerült kicsit eloszlatni a bizonytalanságot a rendszeres díjfizetéssel kapcsolatban. Ha kedvet kaptál nyugdíjbiztosításhoz és vannak kérdéseid, tedd fel kommentben vagy személyesen nekem. Ha előtte azonban kíváncsi vagy, mennyit kéne félretenned nyugdíjra, használd ezt a kalkulátort.

Loading

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏

Miről olvasnál szívesen?

Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?

Mentőövek nyugdíjbiztosításhoz

Krisztián Szűcs

2021-10-27

Avagy mit tehetsz, ha átmenetileg nem tudod fizetni a nyugdíjbiztosításod.

Ha a nyugdíjadra szeretnél féretenni, számtalan lehetőség közül választhatsz, de kétséget kizáróan az egyik legnépszerűbb megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás, amelyek darabszáma már 300ezer felett jár és évről évre 10%-kal bővül. Ennek számtalan oka van: ennek a legerősebb a marketingje, talán ez a legbiztonságosabb és ez az egyetlen, amikor tanácsadó is segíti az ügyfelet a befektetési döntések meghozatalánál. És ez a segítség – legyen akármilyen minőségű – nyugalmat ad a megtakarítónak, hiszen leveszi a válláról a döntés súlyát. Ha többet szeretnél tudni a nyugdíjbiztosításokról, akkor javaslom ennek az oldalnak a meglátogatását.

A leggyakoribb bizonytalanságot szinte mindig az okozza, hogy mi történik abban az esetben, ha a szerződéskötéskor vállalt díjfizetést nem tudja teljesíteni az ügyfél.

A nyugdíjmegtakarítások közül ugyanis a nyugdíjbiztosítás egyedül az, amelyiknél a pénzintézet megköveteli a rendszeres befizetést, ami történhet havonta, de akár negyedévente, félévente vagy évente is. Sem az önkéntes nyugdíjpénztár, sem a nyesz esetében nem kell ilyen vállalást tenned. Ez persze első hallásra igen nagy kötöttséget jelent, de ezzel a döntéssel rákényszeríted saját magad, hogy rendszeresen félretegyél a nyugdíjadra. És lássuk be, enélkül bizony sok megtakarítás “elárvul”, ami az önkéntes pénztárak befizetésein is aokszor tetten érhető a munkáltatói befizetések megszűnése után.

Milyen érvek szólnak a nyugdíjbiztosítás mellett?

A nyugdíjbiztosítás mellé kapsz

  • egy díjmentes tanácsadót (aki persze nem díjmentes, mert a termék költségében megfizeted, de jó eséllyel még így is olcsóbb, mint az óradíjas független szakértő);
  • biztonságos megtakarítási formát, a biztosítók a legtőkeerősebb, biztonságosabb pénzintézetek közé tartoznak szerte a világon;
  • garantált lejárati dátumot, hiszen egyedül a nyugdíjbiztosítás az a nyugdíjcélú megtakarítások közül, amelyik lejárati dátuma a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatárhoz igazodik;
  • viszonylag nagy szabadságot és rugalmasságot a befektetési döntések során.

Tegyük fel, hogy felmérted: szükséged van nyugdíjmegtakarításra és a nyugdíjbiztosítás mellet döntöttél. Beláttad, hogy KATA-sként, minimálbéres vállalkozóként nem lesz nyugdíjad, és minden jel arra mutat, hogy még alkalmazottként is le kell mondanod az addig megszokott bevételed majd’ 40%-ról nyugdíjas korodban. Tehát megkötötted a nyugdíjbiztosításod.

Igen ám, de mi történik akkor, ha nem tudod fizetni? Mert például elvesztetted a munkád vagy nem várt nagyobb kiadással nézel szembe, ami túlmutat a vésztartalékod adta kereteken, megugrott a hiteled törlesztője (erre azért vannak megoldások), lecsökkent a fizetésed (pl. gyereked született és a csed, gyed, gyes összege biztos, hogy alacsonyabb, mint a munkabéred).

Sokan kérdezik ekkor, hogy mit tegyek? Megszüntessem a szerződést vagy van “B” terv is? Haladjunk sorban, mert lesz még “C” és “D” terv is.

Lássuk hát, milyen lehetőségeid vannak fizetési nehézségek esetén!

Szüneteltetés

A nyugdíjbiztosításokban van díjfizetési szüneteltetés lehetőség. Ezt bármikor kérheted a szerződéskötést követő 3 év után, ha átmeneti pénzzavarba kerülsz. A szüneteltetést akár egy hónapra vagy egy évre is kérheted, és akár többször is a tartam alatt. A költségeket ezalatt is vonják, hiszen a megtakarításodat kezelik, és a hozamokat is folyamatosan jóváírják a bent lévő megtakarításodon. A szüneteltetés hátulütője, hogy – mivel a tartam fix, ahogy fentebb említettem – a szüneteltetés a tartam végén pénzbeli kiesést fog jelenteni az eredeti tervhez képest. Ráadásul minél inkább a tartam elején kérsz szüneteltetést, ez a kiesés annál nagyobb lesz.

Díjcsökkentés

Díjcsökkentést is kérhetsz a nyugdíjbiztosításodra. Ezzel az opcióval is a tartam 4. évétől élhetsz, és a mindenkori minimáldíj alá nem viheted az összeget.

Megjegyzés: a biztosító díjnak hívja a megtakarítási összeget, mint minden más, biztosítónak fizetett pénzösszeget, ezen ne lepődj meg. Ez valójában a megtakarításod, de jelen esetben a nyugdíjbiztosítás díja. Szóval kérhetsz díjcsökkentést, de akár egyedi díjemelést is, ezt azonban – eltérően a szüneteltetéstől – általában a biztosítás évfordulóján kérheted. Nyilvánvaló, hogy ez a lehetőség is csökkenteni fogja a lejárati összegedet, de még mindig jobb, mintha felmondanád a nyugdíjmegtakarításod.

Jogos kérdésként merülhet fel, hogyha a díjcsökkentés után 3 hónappal vissza szeretnéd emelni a díjat az eredeti szintre, de nem akarsz várni a következő évfordulóig, akkor mit tehetsz? Erre egyszerű a megoldás: fizess be ún. eseti díjakat. Ezek azok az összegek, amiket rendszertelenül, eseti jelleggel bármikor befizethetsz. Ráadásul ezekre is jár az adójóváírás.

Díj átkönyvelés

Ez egy kicsit trükkösebb, mint az előzőek, de egyáltalán nem bonyolult. A nyugdíjbiztosításoknak – szinte mindegyiknek – létezik eseti díjas alszámlája. Erre bármikor befizethetsz egyedi összegeket és erre a lehetőségre az adójóváírás optimalizálása miatt a biztosítók az év végén fel is hívják a figyelmet.

Egy más típusú eseti díjas alszámla is csatlakoztatható a nyugdíjbiztosításokhoz, amelyre ugyan nem jár adójóváírás, cserébe bármikor hozzáférhetsz. Ugyanúgy elhelyezheted az itt gyűjtött megtakarításodat befektetési alapokban, mint a rendszeres megtakarítás esetében is (ha az alap nyugdíjbiztosításod nem unit linked, hanem hagyományos, akkor is van mód akár befektetési egységekben elhelyezni az eseti díjat), de az adójóváírás büntetőkamattl való visszafizetése nélkül hozzáférhetsz. És ez a tulajdonsága az, ami jelen esetben fontossá teszi ezt az opciót: ha megszorulsz és nem tudsz díjat fizetni, de nem szeretnél szüneteltetést kérni, mert csak egy hónapot kéne áthidalni, akkor kéred a biztosítót, hogy az eseti díjas alszámláról könyveljenek át egyhavi díjat a rendszeres megtakarításod számlájára. Leírva bonyolultabb, mint megcsinálva. 🙂

Díjmentesítés

Ezt a biztosító indítja, ha a díjak befizetésével több hónapig elmaradsz. Nem jár a szerződés felmondásával, de innentől már nem kell rendszeres díjat befizetned. De vigyázz, mert a költségeket továbbra is vonják a szerződésből, így a megtakarításod elértéktelendhet. Díjmentesítés után is van mód a díjfizetés helyreállítására (jellemzően ég 6-12 hónapig), ilyenkor azonban az elmaradt díjakat meg kell fizetni. Ez megterhelőbb, mint a szüneteltetés esetén, amikor elmaradt díjakat nem kell megfizetni, cserébe a megtakarítás végösszege sem szenved akkora csorbát, mint a szüneteltetés használatával, hiszen nem lesz díjkiesés.

Remélem, hogy a fenti opciókkal sikerült kicsit eloszlatni a bizonytalanságot a rendszeres díjfizetéssel kapcsolatban. Ha kedvet kaptál nyugdíjbiztosításhoz és vannak kérdéseid, tedd fel kommentben vagy személyesen nekem. Ha előtte azonban kíváncsi vagy, mennyit kéne félretenned nyugdíjra, használd ezt a kalkulátort.

Loading

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏

Miről olvasnál szívesen?

Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?

Mentőövek nyugdíjbiztosításhoz

Krisztián Szűcs

2021-10-27
Olvasási idő: 1 perc

Avagy mit tehetsz, ha átmenetileg nem tudod fizetni a nyugdíjbiztosításod.

Ha a nyugdíjadra szeretnél féretenni, számtalan lehetőség közül választhatsz, de kétséget kizáróan az egyik legnépszerűbb megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás, amelyek darabszáma már 300ezer felett jár és évről évre 10%-kal bővül. Ennek számtalan oka van: ennek a legerősebb a marketingje, talán ez a legbiztonságosabb és ez az egyetlen, amikor tanácsadó is segíti az ügyfelet a befektetési döntések meghozatalánál. És ez a segítség – legyen akármilyen minőségű – nyugalmat ad a megtakarítónak, hiszen leveszi a válláról a döntés súlyát. Ha többet szeretnél tudni a nyugdíjbiztosításokról, akkor javaslom ennek az oldalnak a meglátogatását.

A leggyakoribb bizonytalanságot szinte mindig az okozza, hogy mi történik abban az esetben, ha a szerződéskötéskor vállalt díjfizetést nem tudja teljesíteni az ügyfél.

A nyugdíjmegtakarítások közül ugyanis a nyugdíjbiztosítás egyedül az, amelyiknél a pénzintézet megköveteli a rendszeres befizetést, ami történhet havonta, de akár negyedévente, félévente vagy évente is. Sem az önkéntes nyugdíjpénztár, sem a nyesz esetében nem kell ilyen vállalást tenned. Ez persze első hallásra igen nagy kötöttséget jelent, de ezzel a döntéssel rákényszeríted saját magad, hogy rendszeresen félretegyél a nyugdíjadra. És lássuk be, enélkül bizony sok megtakarítás “elárvul”, ami az önkéntes pénztárak befizetésein is aokszor tetten érhető a munkáltatói befizetések megszűnése után.

Milyen érvek szólnak a nyugdíjbiztosítás mellett?

A nyugdíjbiztosítás mellé kapsz

  • egy díjmentes tanácsadót (aki persze nem díjmentes, mert a termék költségében megfizeted, de jó eséllyel még így is olcsóbb, mint az óradíjas független szakértő);
  • biztonságos megtakarítási formát, a biztosítók a legtőkeerősebb, biztonságosabb pénzintézetek közé tartoznak szerte a világon;
  • garantált lejárati dátumot, hiszen egyedül a nyugdíjbiztosítás az a nyugdíjcélú megtakarítások közül, amelyik lejárati dátuma a szerződéskötéskor hatályos nyugdíjkorhatárhoz igazodik;
  • viszonylag nagy szabadságot és rugalmasságot a befektetési döntések során.

Tegyük fel, hogy felmérted: szükséged van nyugdíjmegtakarításra és a nyugdíjbiztosítás mellet döntöttél. Beláttad, hogy KATA-sként, minimálbéres vállalkozóként nem lesz nyugdíjad, és minden jel arra mutat, hogy még alkalmazottként is le kell mondanod az addig megszokott bevételed majd’ 40%-ról nyugdíjas korodban. Tehát megkötötted a nyugdíjbiztosításod.

Igen ám, de mi történik akkor, ha nem tudod fizetni? Mert például elvesztetted a munkád vagy nem várt nagyobb kiadással nézel szembe, ami túlmutat a vésztartalékod adta kereteken, megugrott a hiteled törlesztője (erre azért vannak megoldások), lecsökkent a fizetésed (pl. gyereked született és a csed, gyed, gyes összege biztos, hogy alacsonyabb, mint a munkabéred).

Sokan kérdezik ekkor, hogy mit tegyek? Megszüntessem a szerződést vagy van “B” terv is? Haladjunk sorban, mert lesz még “C” és “D” terv is.

Lássuk hát, milyen lehetőségeid vannak fizetési nehézségek esetén!

Szüneteltetés

A nyugdíjbiztosításokban van díjfizetési szüneteltetés lehetőség. Ezt bármikor kérheted a szerződéskötést követő 3 év után, ha átmeneti pénzzavarba kerülsz. A szüneteltetést akár egy hónapra vagy egy évre is kérheted, és akár többször is a tartam alatt. A költségeket ezalatt is vonják, hiszen a megtakarításodat kezelik, és a hozamokat is folyamatosan jóváírják a bent lévő megtakarításodon. A szüneteltetés hátulütője, hogy – mivel a tartam fix, ahogy fentebb említettem – a szüneteltetés a tartam végén pénzbeli kiesést fog jelenteni az eredeti tervhez képest. Ráadásul minél inkább a tartam elején kérsz szüneteltetést, ez a kiesés annál nagyobb lesz.

Díjcsökkentés

Díjcsökkentést is kérhetsz a nyugdíjbiztosításodra. Ezzel az opcióval is a tartam 4. évétől élhetsz, és a mindenkori minimáldíj alá nem viheted az összeget.

Megjegyzés: a biztosító díjnak hívja a megtakarítási összeget, mint minden más, biztosítónak fizetett pénzösszeget, ezen ne lepődj meg. Ez valójában a megtakarításod, de jelen esetben a nyugdíjbiztosítás díja. Szóval kérhetsz díjcsökkentést, de akár egyedi díjemelést is, ezt azonban – eltérően a szüneteltetéstől – általában a biztosítás évfordulóján kérheted. Nyilvánvaló, hogy ez a lehetőség is csökkenteni fogja a lejárati összegedet, de még mindig jobb, mintha felmondanád a nyugdíjmegtakarításod.

Jogos kérdésként merülhet fel, hogyha a díjcsökkentés után 3 hónappal vissza szeretnéd emelni a díjat az eredeti szintre, de nem akarsz várni a következő évfordulóig, akkor mit tehetsz? Erre egyszerű a megoldás: fizess be ún. eseti díjakat. Ezek azok az összegek, amiket rendszertelenül, eseti jelleggel bármikor befizethetsz. Ráadásul ezekre is jár az adójóváírás.

Díj átkönyvelés

Ez egy kicsit trükkösebb, mint az előzőek, de egyáltalán nem bonyolult. A nyugdíjbiztosításoknak – szinte mindegyiknek – létezik eseti díjas alszámlája. Erre bármikor befizethetsz egyedi összegeket és erre a lehetőségre az adójóváírás optimalizálása miatt a biztosítók az év végén fel is hívják a figyelmet.

Egy más típusú eseti díjas alszámla is csatlakoztatható a nyugdíjbiztosításokhoz, amelyre ugyan nem jár adójóváírás, cserébe bármikor hozzáférhetsz. Ugyanúgy elhelyezheted az itt gyűjtött megtakarításodat befektetési alapokban, mint a rendszeres megtakarítás esetében is (ha az alap nyugdíjbiztosításod nem unit linked, hanem hagyományos, akkor is van mód akár befektetési egységekben elhelyezni az eseti díjat), de az adójóváírás büntetőkamattl való visszafizetése nélkül hozzáférhetsz. És ez a tulajdonsága az, ami jelen esetben fontossá teszi ezt az opciót: ha megszorulsz és nem tudsz díjat fizetni, de nem szeretnél szüneteltetést kérni, mert csak egy hónapot kéne áthidalni, akkor kéred a biztosítót, hogy az eseti díjas alszámláról könyveljenek át egyhavi díjat a rendszeres megtakarításod számlájára. Leírva bonyolultabb, mint megcsinálva. 🙂

Díjmentesítés

Ezt a biztosító indítja, ha a díjak befizetésével több hónapig elmaradsz. Nem jár a szerződés felmondásával, de innentől már nem kell rendszeres díjat befizetned. De vigyázz, mert a költségeket továbbra is vonják a szerződésből, így a megtakarításod elértéktelendhet. Díjmentesítés után is van mód a díjfizetés helyreállítására (jellemzően ég 6-12 hónapig), ilyenkor azonban az elmaradt díjakat meg kell fizetni. Ez megterhelőbb, mint a szüneteltetés esetén, amikor elmaradt díjakat nem kell megfizetni, cserébe a megtakarítás végösszege sem szenved akkora csorbát, mint a szüneteltetés használatával, hiszen nem lesz díjkiesés.

Remélem, hogy a fenti opciókkal sikerült kicsit eloszlatni a bizonytalanságot a rendszeres díjfizetéssel kapcsolatban. Ha kedvet kaptál nyugdíjbiztosításhoz és vannak kérdéseid, tedd fel kommentben vagy személyesen nekem. Ha előtte azonban kíváncsi vagy, mennyit kéne félretenned nyugdíjra, használd ezt a kalkulátort.

Loading

Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏

Miről olvasnál szívesen?

Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?

Mentőövek nyugdíjbiztosításhoz