A megtakarításokra kivetett újabb sarc neve: SZOCHO

Krisztián Szűcs

2023-06-05

Biztos hallottál már róla, hogy 2023.07.01-től a kamatadó mellett szocho-t is kell fizetned egyes megtakarítások kamata után. Melyek ezek? Hogyan mentesülhetsz a plusz közteher megfizetése alól? Mi a cél az extra adóteherrel? Reményeim szerint minderre választ találsz ebben a cikkben.


Történt 2023.május 31-én szerda este, hogy megjelent a Magyar Közlönyben jónéhány rendelet, de ami témánk szempontjából fontos, az a 205/2023. számú Kormányrendelet, amely a szociális hozzájárulási adót kiveti egyes megtakarításokra. Indoklásként a veszélyhelyzet van megjelölve, ami biztos, hogy igaz, hiszen veszélyben a költségvetés egyensúlya, és a veszély elhárításához minél több pénzre van szükség. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük sorjában, hogy mit tartalmaz a rendelet.

1. A rendelet hatálya

Nem kapott akkora sajtónyilvánosságot, de ez egy átmeneti rendelkezés, amely gyakorlatilag Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójának függvénye, hiszen a veszélyhelyzetet is arra való tekintettel hirdették ki. Tehát a rendelet hatályba lépésének dátuma 2023.07.01., és a vége a háborús veszélyhelyzet megszűnése lesz.

2. A szocho mértéke

Ez könnyű: egységesen 13%.

3. Mely megtakarításokat, befektetéseket érinti a kormányrendelet?

Ökölszabály, hogy amire eddig is kellett kamatadót fizetned, azután kell szocho-t is, de pl. az ingatlanalap kivétel. Nézzük sorban, mely befektetések, megtakarítások azok, amelyek kamatából mostantól át kell engedned 13% szocho-t az államnak:

  • A bankban a 2023.06.30. után lekötött betétek kamatai után.
  • Folyószámlák és megtakarítási számlák esetében a 2023.06.30. után keletkezett kamatokra.
  • Azokra a befektetési alapokra és kötvényekre, amelyek kamata kamatjövedelemnek minősül, és amelyeket 2023.06.30. után vásárolsz majd meg. Ide tartoznak pl. a vállalati kötvények és sok befektetési jegy.
  • Azokra a megtakarításos életbiztosításokra (unit linked és klasszikus vegyes is), amelyeket 2023.06.30. után kötsz majd meg.
  • Nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény vagy értékpapír, melyeknél az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.
  • A szövetkezetnek 2023.06.30. után nyújtott tagi kölcsön után kapott kamat.
  • A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját vagy annak kedvezményezettjét, örökösét, a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész.

Értelemszerűen az állampapírok, amelyek kamatadómentesek, mentesülnek a szocho megfizetése alól is.

4. Mely megtakarításokat nem érinti a rendelet, avagy hogy tudsz kibújni a szocho megfizetése alól?

Erre több lehetőséged is adódik, nézzük ezt is sorjában.

  • Állampapír. A kormányzati megszólalók, különösen Nagy Mártonra gondolok, egyértelműen fogalmaztak. Nem az adóbevétel növelése az elsődleges cél,hanem az államapapír iránti kereslet növelése. Tehát a versenytársak lábon lövése, hogy némi piaci előnyhöz jusson az a termék, amivel az államháztartás napi, nem is kicsi gondjait meg lehet oldani. Hozzáteszem, az állampapír rövid távon nagyon kedvező lehetőséget nyújt, kockázatairól kicsit lejjebb olvashatsz.
  • TBSZ. Természetesen a Tartós Befektetési Számla 5 év után továbbra is kamatadó- és szocho-mentes övezet marad (3 évnél pedig csökkentett, 10% kamatadót kell csak fizetned). Ha viszont menet közben megszünteted a számládat és felmarkolod a megtakarításodat, akkor az eddigi 15% szja mellé megkapod a 13% szocho-t is.
  • Részvények árfolyamnyeresége nincs a rendeletben, így ezek után továbbra sem kell majd szocho-t fizetned.
  • Életbiztosítások. Az egyszeri díjas életbiztosítások esetében 5 év után kamatadó és szocho sincs, 3-5 évig pedig a kamatadó felét kell fizetni. Ráadásul itt még a gyűjtőévvel sem kell kalkulálnod, mint a TBSZ esetében. Apró szépséghiba, hogy néhány cég kivezette a kínálatából, mert az ún. extraprofitadó kedvezőtlen és logikátlan számítási módja miatt biztos veszteséget termelt volna. A rendszeres díjas életbiztosítások 10 év után adó- és szocho mentesek, 6 és 10 év közötti megszüntetés esetén pedig a kamatadó felét kell csak megfizetni.
  • Nyugdíj célú megtakarítások. Ezek alapból kamatadó mentesek (néhány kivételtől eltekintve), így a szocho-t is meg tudod spórolni velük.

5. További lehetséges kérdések, anomáliák a szocho-val kapcsolatban

Sokan teszik fel a kérdést, hogy be kell-e majd vallani a szocho-t? A jó hír, hogy nem, azt a szolgáltató automatikusan levonja a kifizetéskor. Ha viszont a TBSZ vagy NYESZ számládat adóköteles időszakban bontod fel, akkor egyénileg kell adóznod, így neked kell a bevallásban szerepeltetni a tételeket.

Szintén gyakori kérdés, hogy mi történik, ha Te pl. 2023.06.30. napján adsz megbízást nyílt végű befektetési alap vásárlására, de ez néhány nappal (T+2 vagy T+3 jellemzően) később teljesül. Sajnos ilyenkor a vétel teljesülését kell alapul venni, tehát a hozamok adó- és szocho kötelesek lesznek.

Felmerülhet a kérdés, hogy a szocho plafonnal kell-e számolni. Ezt a szocho törvény jelenleg a minimálbér huszonnégyszeresében határozza meg. Tehát ekkora jövedelem az, ami után már nem kell vonni a szocho-t. Itt rossz hírem van, ugyanis ezt a paragrafust nem kell alkalmazni a megtakarítások szocho-jának kiszámításakor.

További kivétel a szocho kedvezmények alól, tehát fizetni kell szocho-t az EGT tagállambeli tőzsdén kereskedett értékpapír által fizetett osztalék után. Ez szintén plusz elem, hiszen eddig csak a nem EGT tagállamban vásárolt részvények osztaléka után kellett szocho-t fizetni.

Számomra legalább két kérdés maradt: az ETF-ek után kell-e szocho-t fizetni? Ezek tőzsdén kereskedett befektetési alapok, ilyen formán befektetési alapként adózni és szocho-t fizetni is kell. A másik kérdés, hogy ahol csökkentett kamatadót kell megfizetni (pl. tbsz 3 évnél vagy életbiztosítás 6 évnél), ott a szocho is feleződik-e. Korábban, amikor még volt szocho a megtakarításokra, akkor ez volt a szabály, de a mostani rendeletben nem olvastam ilyet. Ha tudsz rá biztos választ, kérlek írd meg a komment szekcióban.

6. Mi lehet a cél a rendelettel és mit (lenne) érdemes tenned?

A cél kettős: növelni az állami adóbevételeket és a beáramló pénzeket. A rendelettel egyidőben ugyanis megjelent egy másik is, amely a bankokat "edukációs" figyelemfelhívásra kötelezi. Ez már kicsit nevetséges, de azért egy mondatot erről: a bankoknak össze kell hasonlítaniuk a látra szóló betétek és az állampapírok kamatát. Tehát mennyit veszítenek az ügyfeleik azzal, hogy nem állampapírban tartják a pénzüket. Remélhetően "rezsiszínű" narancssárga háttéren kell majd kikommunikálniuk.

Az egyértelmű cél az állampapír vásárlások felpörgetése. Nemrég csökkentették 17%-ra az egynapos betétek kamatát, ami borzasztóan magas érték, a lakossági papírok közül a nyolc éves PMÁP jelenleg 15,5%-os kamatszinten vásárolhatóak, jövőre ez is emelkedhet az infláció miatt, tehát mindenképp érdemes lenne ebbe fektetned. De...

Igen, van egy hatalmas de. Képzelj el egy szituációt, amikor a piaci kamatok leszorulnak 10% alá (jövőre év vége felé ez simán megtörténhet), de az államnak ki kell fizetnie közel 20% kamatot. Majd a következő évben (szintén reális szcenárió) az alacsonyabb infláció miatt már csak 7-9%-ot kéne fizetnie. Ezt a megtakarítók jó része már zokon is veheti és viheti a pénzét máshova. Véleményem szerint az állam jó adós, tehát fizetni fog, de az állampapírok visszaváltási költségét nem rögzíti jogszabály, ahogy az adózáshoz is bármikor hozzá lehet nyúlni.

De maradjunk a visszaváltásnál. Nyilvánvaló, hogy a tömeges visszaváltásnak gátat fognak szabni, hiszen az állam nem akar likviditási problémákba ütközni. A jelenlegi 1% költség felemelése minden különösebb gond nélkül megtörténhet 4-5 vagy akár 10-15%-ra is, vagy korlátozhatják ideiglenesen a személyenkénti visszaváltási mennyiséget. Tehát mindennek van kockázata, mégha minimálisnak tekinthető, akkor is.

Mit érdemes lépni ilyen helyzetben? Látható, hogy a hosszútávú megtakarításokat (ide sorolom a részvénybefektetéseket is) és az állampapírt nem bántják. Tehát rövid távra állampapír, közép távra TBSZ, hosszabb távra részvény, nyugdíjra adójóváírásos nyugdíjbiztosítás, nyesz vagy önkéntes nyugdíjpénztár mindenképp jó választás.

Tudom, a bőség zavara mindenhol utolér, épp ezért tudsz nálam időpontot kérni díjmentes tanácsadásra online vagy személyes formában. Tényleg díjmentes, akkor is, ha csak beszélgetünk. Tudom, hogy úgysem élsz vissza vele. 🙂

És akkor az általam javasolt lehetőségeid:


Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is!

Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments

A megtakarításokra kivetett újabb sarc neve: SZOCHO

Krisztián Szűcs

2023-06-05

Biztos hallottál már róla, hogy 2023.07.01-től a kamatadó mellett szocho-t is kell fizetned egyes megtakarítások kamata után. Melyek ezek? Hogyan mentesülhetsz a plusz közteher megfizetése alól? Mi a cél az extra adóteherrel? Reményeim szerint minderre választ találsz ebben a cikkben.


Történt 2023.május 31-én szerda este, hogy megjelent a Magyar Közlönyben jónéhány rendelet, de ami témánk szempontjából fontos, az a 205/2023. számú Kormányrendelet, amely a szociális hozzájárulási adót kiveti egyes megtakarításokra. Indoklásként a veszélyhelyzet van megjelölve, ami biztos, hogy igaz, hiszen veszélyben a költségvetés egyensúlya, és a veszély elhárításához minél több pénzre van szükség. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük sorjában, hogy mit tartalmaz a rendelet.

1. A rendelet hatálya

Nem kapott akkora sajtónyilvánosságot, de ez egy átmeneti rendelkezés, amely gyakorlatilag Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójának függvénye, hiszen a veszélyhelyzetet is arra való tekintettel hirdették ki. Tehát a rendelet hatályba lépésének dátuma 2023.07.01., és a vége a háborús veszélyhelyzet megszűnése lesz.

2. A szocho mértéke

Ez könnyű: egységesen 13%.

3. Mely megtakarításokat, befektetéseket érinti a kormányrendelet?

Ökölszabály, hogy amire eddig is kellett kamatadót fizetned, azután kell szocho-t is, de pl. az ingatlanalap kivétel. Nézzük sorban, mely befektetések, megtakarítások azok, amelyek kamatából mostantól át kell engedned 13% szocho-t az államnak:

  • A bankban a 2023.06.30. után lekötött betétek kamatai után.
  • Folyószámlák és megtakarítási számlák esetében a 2023.06.30. után keletkezett kamatokra.
  • Azokra a befektetési alapokra és kötvényekre, amelyek kamata kamatjövedelemnek minősül, és amelyeket 2023.06.30. után vásárolsz majd meg. Ide tartoznak pl. a vállalati kötvények és sok befektetési jegy.
  • Azokra a megtakarításos életbiztosításokra (unit linked és klasszikus vegyes is), amelyeket 2023.06.30. után kötsz majd meg.
  • Nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény vagy értékpapír, melyeknél az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.
  • A szövetkezetnek 2023.06.30. után nyújtott tagi kölcsön után kapott kamat.
  • A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját vagy annak kedvezményezettjét, örökösét, a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész.

Értelemszerűen az állampapírok, amelyek kamatadómentesek, mentesülnek a szocho megfizetése alól is.

4. Mely megtakarításokat nem érinti a rendelet, avagy hogy tudsz kibújni a szocho megfizetése alól?

Erre több lehetőséged is adódik, nézzük ezt is sorjában.

  • Állampapír. A kormányzati megszólalók, különösen Nagy Mártonra gondolok, egyértelműen fogalmaztak. Nem az adóbevétel növelése az elsődleges cél,hanem az államapapír iránti kereslet növelése. Tehát a versenytársak lábon lövése, hogy némi piaci előnyhöz jusson az a termék, amivel az államháztartás napi, nem is kicsi gondjait meg lehet oldani. Hozzáteszem, az állampapír rövid távon nagyon kedvező lehetőséget nyújt, kockázatairól kicsit lejjebb olvashatsz.
  • TBSZ. Természetesen a Tartós Befektetési Számla 5 év után továbbra is kamatadó- és szocho-mentes övezet marad (3 évnél pedig csökkentett, 10% kamatadót kell csak fizetned). Ha viszont menet közben megszünteted a számládat és felmarkolod a megtakarításodat, akkor az eddigi 15% szja mellé megkapod a 13% szocho-t is.
  • Részvények árfolyamnyeresége nincs a rendeletben, így ezek után továbbra sem kell majd szocho-t fizetned.
  • Életbiztosítások. Az egyszeri díjas életbiztosítások esetében 5 év után kamatadó és szocho sincs, 3-5 évig pedig a kamatadó felét kell fizetni. Ráadásul itt még a gyűjtőévvel sem kell kalkulálnod, mint a TBSZ esetében. Apró szépséghiba, hogy néhány cég kivezette a kínálatából, mert az ún. extraprofitadó kedvezőtlen és logikátlan számítási módja miatt biztos veszteséget termelt volna. A rendszeres díjas életbiztosítások 10 év után adó- és szocho mentesek, 6 és 10 év közötti megszüntetés esetén pedig a kamatadó felét kell csak megfizetni.
  • Nyugdíj célú megtakarítások. Ezek alapból kamatadó mentesek (néhány kivételtől eltekintve), így a szocho-t is meg tudod spórolni velük.

5. További lehetséges kérdések, anomáliák a szocho-val kapcsolatban

Sokan teszik fel a kérdést, hogy be kell-e majd vallani a szocho-t? A jó hír, hogy nem, azt a szolgáltató automatikusan levonja a kifizetéskor. Ha viszont a TBSZ vagy NYESZ számládat adóköteles időszakban bontod fel, akkor egyénileg kell adóznod, így neked kell a bevallásban szerepeltetni a tételeket.

Szintén gyakori kérdés, hogy mi történik, ha Te pl. 2023.06.30. napján adsz megbízást nyílt végű befektetési alap vásárlására, de ez néhány nappal (T+2 vagy T+3 jellemzően) később teljesül. Sajnos ilyenkor a vétel teljesülését kell alapul venni, tehát a hozamok adó- és szocho kötelesek lesznek.

Felmerülhet a kérdés, hogy a szocho plafonnal kell-e számolni. Ezt a szocho törvény jelenleg a minimálbér huszonnégyszeresében határozza meg. Tehát ekkora jövedelem az, ami után már nem kell vonni a szocho-t. Itt rossz hírem van, ugyanis ezt a paragrafust nem kell alkalmazni a megtakarítások szocho-jának kiszámításakor.

További kivétel a szocho kedvezmények alól, tehát fizetni kell szocho-t az EGT tagállambeli tőzsdén kereskedett értékpapír által fizetett osztalék után. Ez szintén plusz elem, hiszen eddig csak a nem EGT tagállamban vásárolt részvények osztaléka után kellett szocho-t fizetni.

Számomra legalább két kérdés maradt: az ETF-ek után kell-e szocho-t fizetni? Ezek tőzsdén kereskedett befektetési alapok, ilyen formán befektetési alapként adózni és szocho-t fizetni is kell. A másik kérdés, hogy ahol csökkentett kamatadót kell megfizetni (pl. tbsz 3 évnél vagy életbiztosítás 6 évnél), ott a szocho is feleződik-e. Korábban, amikor még volt szocho a megtakarításokra, akkor ez volt a szabály, de a mostani rendeletben nem olvastam ilyet. Ha tudsz rá biztos választ, kérlek írd meg a komment szekcióban.

6. Mi lehet a cél a rendelettel és mit (lenne) érdemes tenned?

A cél kettős: növelni az állami adóbevételeket és a beáramló pénzeket. A rendelettel egyidőben ugyanis megjelent egy másik is, amely a bankokat "edukációs" figyelemfelhívásra kötelezi. Ez már kicsit nevetséges, de azért egy mondatot erről: a bankoknak össze kell hasonlítaniuk a látra szóló betétek és az állampapírok kamatát. Tehát mennyit veszítenek az ügyfeleik azzal, hogy nem állampapírban tartják a pénzüket. Remélhetően "rezsiszínű" narancssárga háttéren kell majd kikommunikálniuk.

Az egyértelmű cél az állampapír vásárlások felpörgetése. Nemrég csökkentették 17%-ra az egynapos betétek kamatát, ami borzasztóan magas érték, a lakossági papírok közül a nyolc éves PMÁP jelenleg 15,5%-os kamatszinten vásárolhatóak, jövőre ez is emelkedhet az infláció miatt, tehát mindenképp érdemes lenne ebbe fektetned. De...

Igen, van egy hatalmas de. Képzelj el egy szituációt, amikor a piaci kamatok leszorulnak 10% alá (jövőre év vége felé ez simán megtörténhet), de az államnak ki kell fizetnie közel 20% kamatot. Majd a következő évben (szintén reális szcenárió) az alacsonyabb infláció miatt már csak 7-9%-ot kéne fizetnie. Ezt a megtakarítók jó része már zokon is veheti és viheti a pénzét máshova. Véleményem szerint az állam jó adós, tehát fizetni fog, de az állampapírok visszaváltási költségét nem rögzíti jogszabály, ahogy az adózáshoz is bármikor hozzá lehet nyúlni.

De maradjunk a visszaváltásnál. Nyilvánvaló, hogy a tömeges visszaváltásnak gátat fognak szabni, hiszen az állam nem akar likviditási problémákba ütközni. A jelenlegi 1% költség felemelése minden különösebb gond nélkül megtörténhet 4-5 vagy akár 10-15%-ra is, vagy korlátozhatják ideiglenesen a személyenkénti visszaváltási mennyiséget. Tehát mindennek van kockázata, mégha minimálisnak tekinthető, akkor is.

Mit érdemes lépni ilyen helyzetben? Látható, hogy a hosszútávú megtakarításokat (ide sorolom a részvénybefektetéseket is) és az állampapírt nem bántják. Tehát rövid távra állampapír, közép távra TBSZ, hosszabb távra részvény, nyugdíjra adójóváírásos nyugdíjbiztosítás, nyesz vagy önkéntes nyugdíjpénztár mindenképp jó választás.

Tudom, a bőség zavara mindenhol utolér, épp ezért tudsz nálam időpontot kérni díjmentes tanácsadásra online vagy személyes formában. Tényleg díjmentes, akkor is, ha csak beszélgetünk. Tudom, hogy úgysem élsz vissza vele. 🙂

És akkor az általam javasolt lehetőségeid:


Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is!

A megtakarításokra kivetett újabb sarc neve: SZOCHO

Krisztián Szűcs

2023-06-05

Biztos hallottál már róla, hogy 2023.07.01-től a kamatadó mellett szocho-t is kell fizetned egyes megtakarítások kamata után. Melyek ezek? Hogyan mentesülhetsz a plusz közteher megfizetése alól? Mi a cél az extra adóteherrel? Reményeim szerint minderre választ találsz ebben a cikkben.


Történt 2023.május 31-én szerda este, hogy megjelent a Magyar Közlönyben jónéhány rendelet, de ami témánk szempontjából fontos, az a 205/2023. számú Kormányrendelet, amely a szociális hozzájárulási adót kiveti egyes megtakarításokra. Indoklásként a veszélyhelyzet van megjelölve, ami biztos, hogy igaz, hiszen veszélyben a költségvetés egyensúlya, és a veszély elhárításához minél több pénzre van szükség. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük sorjában, hogy mit tartalmaz a rendelet.

1. A rendelet hatálya

Nem kapott akkora sajtónyilvánosságot, de ez egy átmeneti rendelkezés, amely gyakorlatilag Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójának függvénye, hiszen a veszélyhelyzetet is arra való tekintettel hirdették ki. Tehát a rendelet hatályba lépésének dátuma 2023.07.01., és a vége a háborús veszélyhelyzet megszűnése lesz.

2. A szocho mértéke

Ez könnyű: egységesen 13%.

3. Mely megtakarításokat, befektetéseket érinti a kormányrendelet?

Ökölszabály, hogy amire eddig is kellett kamatadót fizetned, azután kell szocho-t is, de pl. az ingatlanalap kivétel. Nézzük sorban, mely befektetések, megtakarítások azok, amelyek kamatából mostantól át kell engedned 13% szocho-t az államnak:

  • A bankban a 2023.06.30. után lekötött betétek kamatai után.
  • Folyószámlák és megtakarítási számlák esetében a 2023.06.30. után keletkezett kamatokra.
  • Azokra a befektetési alapokra és kötvényekre, amelyek kamata kamatjövedelemnek minősül, és amelyeket 2023.06.30. után vásárolsz majd meg. Ide tartoznak pl. a vállalati kötvények és sok befektetési jegy.
  • Azokra a megtakarításos életbiztosításokra (unit linked és klasszikus vegyes is), amelyeket 2023.06.30. után kötsz majd meg.
  • Nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény vagy értékpapír, melyeknél az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.
  • A szövetkezetnek 2023.06.30. után nyújtott tagi kölcsön után kapott kamat.
  • A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját vagy annak kedvezményezettjét, örökösét, a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész.

Értelemszerűen az állampapírok, amelyek kamatadómentesek, mentesülnek a szocho megfizetése alól is.

4. Mely megtakarításokat nem érinti a rendelet, avagy hogy tudsz kibújni a szocho megfizetése alól?

Erre több lehetőséged is adódik, nézzük ezt is sorjában.

  • Állampapír. A kormányzati megszólalók, különösen Nagy Mártonra gondolok, egyértelműen fogalmaztak. Nem az adóbevétel növelése az elsődleges cél,hanem az államapapír iránti kereslet növelése. Tehát a versenytársak lábon lövése, hogy némi piaci előnyhöz jusson az a termék, amivel az államháztartás napi, nem is kicsi gondjait meg lehet oldani. Hozzáteszem, az állampapír rövid távon nagyon kedvező lehetőséget nyújt, kockázatairól kicsit lejjebb olvashatsz.
  • TBSZ. Természetesen a Tartós Befektetési Számla 5 év után továbbra is kamatadó- és szocho-mentes övezet marad (3 évnél pedig csökkentett, 10% kamatadót kell csak fizetned). Ha viszont menet közben megszünteted a számládat és felmarkolod a megtakarításodat, akkor az eddigi 15% szja mellé megkapod a 13% szocho-t is.
  • Részvények árfolyamnyeresége nincs a rendeletben, így ezek után továbbra sem kell majd szocho-t fizetned.
  • Életbiztosítások. Az egyszeri díjas életbiztosítások esetében 5 év után kamatadó és szocho sincs, 3-5 évig pedig a kamatadó felét kell fizetni. Ráadásul itt még a gyűjtőévvel sem kell kalkulálnod, mint a TBSZ esetében. Apró szépséghiba, hogy néhány cég kivezette a kínálatából, mert az ún. extraprofitadó kedvezőtlen és logikátlan számítási módja miatt biztos veszteséget termelt volna. A rendszeres díjas életbiztosítások 10 év után adó- és szocho mentesek, 6 és 10 év közötti megszüntetés esetén pedig a kamatadó felét kell csak megfizetni.
  • Nyugdíj célú megtakarítások. Ezek alapból kamatadó mentesek (néhány kivételtől eltekintve), így a szocho-t is meg tudod spórolni velük.

5. További lehetséges kérdések, anomáliák a szocho-val kapcsolatban

Sokan teszik fel a kérdést, hogy be kell-e majd vallani a szocho-t? A jó hír, hogy nem, azt a szolgáltató automatikusan levonja a kifizetéskor. Ha viszont a TBSZ vagy NYESZ számládat adóköteles időszakban bontod fel, akkor egyénileg kell adóznod, így neked kell a bevallásban szerepeltetni a tételeket.

Szintén gyakori kérdés, hogy mi történik, ha Te pl. 2023.06.30. napján adsz megbízást nyílt végű befektetési alap vásárlására, de ez néhány nappal (T+2 vagy T+3 jellemzően) később teljesül. Sajnos ilyenkor a vétel teljesülését kell alapul venni, tehát a hozamok adó- és szocho kötelesek lesznek.

Felmerülhet a kérdés, hogy a szocho plafonnal kell-e számolni. Ezt a szocho törvény jelenleg a minimálbér huszonnégyszeresében határozza meg. Tehát ekkora jövedelem az, ami után már nem kell vonni a szocho-t. Itt rossz hírem van, ugyanis ezt a paragrafust nem kell alkalmazni a megtakarítások szocho-jának kiszámításakor.

További kivétel a szocho kedvezmények alól, tehát fizetni kell szocho-t az EGT tagállambeli tőzsdén kereskedett értékpapír által fizetett osztalék után. Ez szintén plusz elem, hiszen eddig csak a nem EGT tagállamban vásárolt részvények osztaléka után kellett szocho-t fizetni.

Számomra legalább két kérdés maradt: az ETF-ek után kell-e szocho-t fizetni? Ezek tőzsdén kereskedett befektetési alapok, ilyen formán befektetési alapként adózni és szocho-t fizetni is kell. A másik kérdés, hogy ahol csökkentett kamatadót kell megfizetni (pl. tbsz 3 évnél vagy életbiztosítás 6 évnél), ott a szocho is feleződik-e. Korábban, amikor még volt szocho a megtakarításokra, akkor ez volt a szabály, de a mostani rendeletben nem olvastam ilyet. Ha tudsz rá biztos választ, kérlek írd meg a komment szekcióban.

6. Mi lehet a cél a rendelettel és mit (lenne) érdemes tenned?

A cél kettős: növelni az állami adóbevételeket és a beáramló pénzeket. A rendelettel egyidőben ugyanis megjelent egy másik is, amely a bankokat "edukációs" figyelemfelhívásra kötelezi. Ez már kicsit nevetséges, de azért egy mondatot erről: a bankoknak össze kell hasonlítaniuk a látra szóló betétek és az állampapírok kamatát. Tehát mennyit veszítenek az ügyfeleik azzal, hogy nem állampapírban tartják a pénzüket. Remélhetően "rezsiszínű" narancssárga háttéren kell majd kikommunikálniuk.

Az egyértelmű cél az állampapír vásárlások felpörgetése. Nemrég csökkentették 17%-ra az egynapos betétek kamatát, ami borzasztóan magas érték, a lakossági papírok közül a nyolc éves PMÁP jelenleg 15,5%-os kamatszinten vásárolhatóak, jövőre ez is emelkedhet az infláció miatt, tehát mindenképp érdemes lenne ebbe fektetned. De...

Igen, van egy hatalmas de. Képzelj el egy szituációt, amikor a piaci kamatok leszorulnak 10% alá (jövőre év vége felé ez simán megtörténhet), de az államnak ki kell fizetnie közel 20% kamatot. Majd a következő évben (szintén reális szcenárió) az alacsonyabb infláció miatt már csak 7-9%-ot kéne fizetnie. Ezt a megtakarítók jó része már zokon is veheti és viheti a pénzét máshova. Véleményem szerint az állam jó adós, tehát fizetni fog, de az állampapírok visszaváltási költségét nem rögzíti jogszabály, ahogy az adózáshoz is bármikor hozzá lehet nyúlni.

De maradjunk a visszaváltásnál. Nyilvánvaló, hogy a tömeges visszaváltásnak gátat fognak szabni, hiszen az állam nem akar likviditási problémákba ütközni. A jelenlegi 1% költség felemelése minden különösebb gond nélkül megtörténhet 4-5 vagy akár 10-15%-ra is, vagy korlátozhatják ideiglenesen a személyenkénti visszaváltási mennyiséget. Tehát mindennek van kockázata, mégha minimálisnak tekinthető, akkor is.

Mit érdemes lépni ilyen helyzetben? Látható, hogy a hosszútávú megtakarításokat (ide sorolom a részvénybefektetéseket is) és az állampapírt nem bántják. Tehát rövid távra állampapír, közép távra TBSZ, hosszabb távra részvény, nyugdíjra adójóváírásos nyugdíjbiztosítás, nyesz vagy önkéntes nyugdíjpénztár mindenképp jó választás.

Tudom, a bőség zavara mindenhol utolér, épp ezért tudsz nálam időpontot kérni díjmentes tanácsadásra online vagy személyes formában. Tényleg díjmentes, akkor is, ha csak beszélgetünk. Tudom, hogy úgysem élsz vissza vele. 🙂

És akkor az általam javasolt lehetőségeid:


Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is!

A megtakarításokra kivetett újabb sarc neve: SZOCHO

Krisztián Szűcs

2023-06-05

Biztos hallottál már róla, hogy 2023.07.01-től a kamatadó mellett szocho-t is kell fizetned egyes megtakarítások kamata után. Melyek ezek? Hogyan mentesülhetsz a plusz közteher megfizetése alól? Mi a cél az extra adóteherrel? Reményeim szerint minderre választ találsz ebben a cikkben.


Történt 2023.május 31-én szerda este, hogy megjelent a Magyar Közlönyben jónéhány rendelet, de ami témánk szempontjából fontos, az a 205/2023. számú Kormányrendelet, amely a szociális hozzájárulási adót kiveti egyes megtakarításokra. Indoklásként a veszélyhelyzet van megjelölve, ami biztos, hogy igaz, hiszen veszélyben a költségvetés egyensúlya, és a veszély elhárításához minél több pénzre van szükség. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük sorjában, hogy mit tartalmaz a rendelet.

1. A rendelet hatálya

Nem kapott akkora sajtónyilvánosságot, de ez egy átmeneti rendelkezés, amely gyakorlatilag Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójának függvénye, hiszen a veszélyhelyzetet is arra való tekintettel hirdették ki. Tehát a rendelet hatályba lépésének dátuma 2023.07.01., és a vége a háborús veszélyhelyzet megszűnése lesz.

2. A szocho mértéke

Ez könnyű: egységesen 13%.

3. Mely megtakarításokat, befektetéseket érinti a kormányrendelet?

Ökölszabály, hogy amire eddig is kellett kamatadót fizetned, azután kell szocho-t is, de pl. az ingatlanalap kivétel. Nézzük sorban, mely befektetések, megtakarítások azok, amelyek kamatából mostantól át kell engedned 13% szocho-t az államnak:

  • A bankban a 2023.06.30. után lekötött betétek kamatai után.
  • Folyószámlák és megtakarítási számlák esetében a 2023.06.30. után keletkezett kamatokra.
  • Azokra a befektetési alapokra és kötvényekre, amelyek kamata kamatjövedelemnek minősül, és amelyeket 2023.06.30. után vásárolsz majd meg. Ide tartoznak pl. a vállalati kötvények és sok befektetési jegy.
  • Azokra a megtakarításos életbiztosításokra (unit linked és klasszikus vegyes is), amelyeket 2023.06.30. után kötsz majd meg.
  • Nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény vagy értékpapír, melyeknél az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.
  • A szövetkezetnek 2023.06.30. után nyújtott tagi kölcsön után kapott kamat.
  • A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját vagy annak kedvezményezettjét, örökösét, a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész.

Értelemszerűen az állampapírok, amelyek kamatadómentesek, mentesülnek a szocho megfizetése alól is.

4. Mely megtakarításokat nem érinti a rendelet, avagy hogy tudsz kibújni a szocho megfizetése alól?

Erre több lehetőséged is adódik, nézzük ezt is sorjában.

  • Állampapír. A kormányzati megszólalók, különösen Nagy Mártonra gondolok, egyértelműen fogalmaztak. Nem az adóbevétel növelése az elsődleges cél,hanem az államapapír iránti kereslet növelése. Tehát a versenytársak lábon lövése, hogy némi piaci előnyhöz jusson az a termék, amivel az államháztartás napi, nem is kicsi gondjait meg lehet oldani. Hozzáteszem, az állampapír rövid távon nagyon kedvező lehetőséget nyújt, kockázatairól kicsit lejjebb olvashatsz.
  • TBSZ. Természetesen a Tartós Befektetési Számla 5 év után továbbra is kamatadó- és szocho-mentes övezet marad (3 évnél pedig csökkentett, 10% kamatadót kell csak fizetned). Ha viszont menet közben megszünteted a számládat és felmarkolod a megtakarításodat, akkor az eddigi 15% szja mellé megkapod a 13% szocho-t is.
  • Részvények árfolyamnyeresége nincs a rendeletben, így ezek után továbbra sem kell majd szocho-t fizetned.
  • Életbiztosítások. Az egyszeri díjas életbiztosítások esetében 5 év után kamatadó és szocho sincs, 3-5 évig pedig a kamatadó felét kell fizetni. Ráadásul itt még a gyűjtőévvel sem kell kalkulálnod, mint a TBSZ esetében. Apró szépséghiba, hogy néhány cég kivezette a kínálatából, mert az ún. extraprofitadó kedvezőtlen és logikátlan számítási módja miatt biztos veszteséget termelt volna. A rendszeres díjas életbiztosítások 10 év után adó- és szocho mentesek, 6 és 10 év közötti megszüntetés esetén pedig a kamatadó felét kell csak megfizetni.
  • Nyugdíj célú megtakarítások. Ezek alapból kamatadó mentesek (néhány kivételtől eltekintve), így a szocho-t is meg tudod spórolni velük.

5. További lehetséges kérdések, anomáliák a szocho-val kapcsolatban

Sokan teszik fel a kérdést, hogy be kell-e majd vallani a szocho-t? A jó hír, hogy nem, azt a szolgáltató automatikusan levonja a kifizetéskor. Ha viszont a TBSZ vagy NYESZ számládat adóköteles időszakban bontod fel, akkor egyénileg kell adóznod, így neked kell a bevallásban szerepeltetni a tételeket.

Szintén gyakori kérdés, hogy mi történik, ha Te pl. 2023.06.30. napján adsz megbízást nyílt végű befektetési alap vásárlására, de ez néhány nappal (T+2 vagy T+3 jellemzően) később teljesül. Sajnos ilyenkor a vétel teljesülését kell alapul venni, tehát a hozamok adó- és szocho kötelesek lesznek.

Felmerülhet a kérdés, hogy a szocho plafonnal kell-e számolni. Ezt a szocho törvény jelenleg a minimálbér huszonnégyszeresében határozza meg. Tehát ekkora jövedelem az, ami után már nem kell vonni a szocho-t. Itt rossz hírem van, ugyanis ezt a paragrafust nem kell alkalmazni a megtakarítások szocho-jának kiszámításakor.

További kivétel a szocho kedvezmények alól, tehát fizetni kell szocho-t az EGT tagállambeli tőzsdén kereskedett értékpapír által fizetett osztalék után. Ez szintén plusz elem, hiszen eddig csak a nem EGT tagállamban vásárolt részvények osztaléka után kellett szocho-t fizetni.

Számomra legalább két kérdés maradt: az ETF-ek után kell-e szocho-t fizetni? Ezek tőzsdén kereskedett befektetési alapok, ilyen formán befektetési alapként adózni és szocho-t fizetni is kell. A másik kérdés, hogy ahol csökkentett kamatadót kell megfizetni (pl. tbsz 3 évnél vagy életbiztosítás 6 évnél), ott a szocho is feleződik-e. Korábban, amikor még volt szocho a megtakarításokra, akkor ez volt a szabály, de a mostani rendeletben nem olvastam ilyet. Ha tudsz rá biztos választ, kérlek írd meg a komment szekcióban.

6. Mi lehet a cél a rendelettel és mit (lenne) érdemes tenned?

A cél kettős: növelni az állami adóbevételeket és a beáramló pénzeket. A rendelettel egyidőben ugyanis megjelent egy másik is, amely a bankokat "edukációs" figyelemfelhívásra kötelezi. Ez már kicsit nevetséges, de azért egy mondatot erről: a bankoknak össze kell hasonlítaniuk a látra szóló betétek és az állampapírok kamatát. Tehát mennyit veszítenek az ügyfeleik azzal, hogy nem állampapírban tartják a pénzüket. Remélhetően "rezsiszínű" narancssárga háttéren kell majd kikommunikálniuk.

Az egyértelmű cél az állampapír vásárlások felpörgetése. Nemrég csökkentették 17%-ra az egynapos betétek kamatát, ami borzasztóan magas érték, a lakossági papírok közül a nyolc éves PMÁP jelenleg 15,5%-os kamatszinten vásárolhatóak, jövőre ez is emelkedhet az infláció miatt, tehát mindenképp érdemes lenne ebbe fektetned. De...

Igen, van egy hatalmas de. Képzelj el egy szituációt, amikor a piaci kamatok leszorulnak 10% alá (jövőre év vége felé ez simán megtörténhet), de az államnak ki kell fizetnie közel 20% kamatot. Majd a következő évben (szintén reális szcenárió) az alacsonyabb infláció miatt már csak 7-9%-ot kéne fizetnie. Ezt a megtakarítók jó része már zokon is veheti és viheti a pénzét máshova. Véleményem szerint az állam jó adós, tehát fizetni fog, de az állampapírok visszaváltási költségét nem rögzíti jogszabály, ahogy az adózáshoz is bármikor hozzá lehet nyúlni.

De maradjunk a visszaváltásnál. Nyilvánvaló, hogy a tömeges visszaváltásnak gátat fognak szabni, hiszen az állam nem akar likviditási problémákba ütközni. A jelenlegi 1% költség felemelése minden különösebb gond nélkül megtörténhet 4-5 vagy akár 10-15%-ra is, vagy korlátozhatják ideiglenesen a személyenkénti visszaváltási mennyiséget. Tehát mindennek van kockázata, mégha minimálisnak tekinthető, akkor is.

Mit érdemes lépni ilyen helyzetben? Látható, hogy a hosszútávú megtakarításokat (ide sorolom a részvénybefektetéseket is) és az állampapírt nem bántják. Tehát rövid távra állampapír, közép távra TBSZ, hosszabb távra részvény, nyugdíjra adójóváírásos nyugdíjbiztosítás, nyesz vagy önkéntes nyugdíjpénztár mindenképp jó választás.

Tudom, a bőség zavara mindenhol utolér, épp ezért tudsz nálam időpontot kérni díjmentes tanácsadásra online vagy személyes formában. Tényleg díjmentes, akkor is, ha csak beszélgetünk. Tudom, hogy úgysem élsz vissza vele. 🙂

És akkor az általam javasolt lehetőségeid:


Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is!

A megtakarításokra kivetett újabb sarc neve: SZOCHO

Krisztián Szűcs

2023-06-05

Biztos hallottál már róla, hogy 2023.07.01-től a kamatadó mellett szocho-t is kell fizetned egyes megtakarítások kamata után. Melyek ezek? Hogyan mentesülhetsz a plusz közteher megfizetése alól? Mi a cél az extra adóteherrel? Reményeim szerint minderre választ találsz ebben a cikkben.


Történt 2023.május 31-én szerda este, hogy megjelent a Magyar Közlönyben jónéhány rendelet, de ami témánk szempontjából fontos, az a 205/2023. számú Kormányrendelet, amely a szociális hozzájárulási adót kiveti egyes megtakarításokra. Indoklásként a veszélyhelyzet van megjelölve, ami biztos, hogy igaz, hiszen veszélyben a költségvetés egyensúlya, és a veszély elhárításához minél több pénzre van szükség. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük sorjában, hogy mit tartalmaz a rendelet.

1. A rendelet hatálya

Nem kapott akkora sajtónyilvánosságot, de ez egy átmeneti rendelkezés, amely gyakorlatilag Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójának függvénye, hiszen a veszélyhelyzetet is arra való tekintettel hirdették ki. Tehát a rendelet hatályba lépésének dátuma 2023.07.01., és a vége a háborús veszélyhelyzet megszűnése lesz.

2. A szocho mértéke

Ez könnyű: egységesen 13%.

3. Mely megtakarításokat, befektetéseket érinti a kormányrendelet?

Ökölszabály, hogy amire eddig is kellett kamatadót fizetned, azután kell szocho-t is, de pl. az ingatlanalap kivétel. Nézzük sorban, mely befektetések, megtakarítások azok, amelyek kamatából mostantól át kell engedned 13% szocho-t az államnak:

  • A bankban a 2023.06.30. után lekötött betétek kamatai után.
  • Folyószámlák és megtakarítási számlák esetében a 2023.06.30. után keletkezett kamatokra.
  • Azokra a befektetési alapokra és kötvényekre, amelyek kamata kamatjövedelemnek minősül, és amelyeket 2023.06.30. után vásárolsz majd meg. Ide tartoznak pl. a vállalati kötvények és sok befektetési jegy.
  • Azokra a megtakarításos életbiztosításokra (unit linked és klasszikus vegyes is), amelyeket 2023.06.30. után kötsz majd meg.
  • Nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény vagy értékpapír, melyeknél az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.
  • A szövetkezetnek 2023.06.30. után nyújtott tagi kölcsön után kapott kamat.
  • A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját vagy annak kedvezményezettjét, örökösét, a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész.

Értelemszerűen az állampapírok, amelyek kamatadómentesek, mentesülnek a szocho megfizetése alól is.

4. Mely megtakarításokat nem érinti a rendelet, avagy hogy tudsz kibújni a szocho megfizetése alól?

Erre több lehetőséged is adódik, nézzük ezt is sorjában.

  • Állampapír. A kormányzati megszólalók, különösen Nagy Mártonra gondolok, egyértelműen fogalmaztak. Nem az adóbevétel növelése az elsődleges cél,hanem az államapapír iránti kereslet növelése. Tehát a versenytársak lábon lövése, hogy némi piaci előnyhöz jusson az a termék, amivel az államháztartás napi, nem is kicsi gondjait meg lehet oldani. Hozzáteszem, az állampapír rövid távon nagyon kedvező lehetőséget nyújt, kockázatairól kicsit lejjebb olvashatsz.
  • TBSZ. Természetesen a Tartós Befektetési Számla 5 év után továbbra is kamatadó- és szocho-mentes övezet marad (3 évnél pedig csökkentett, 10% kamatadót kell csak fizetned). Ha viszont menet közben megszünteted a számládat és felmarkolod a megtakarításodat, akkor az eddigi 15% szja mellé megkapod a 13% szocho-t is.
  • Részvények árfolyamnyeresége nincs a rendeletben, így ezek után továbbra sem kell majd szocho-t fizetned.
  • Életbiztosítások. Az egyszeri díjas életbiztosítások esetében 5 év után kamatadó és szocho sincs, 3-5 évig pedig a kamatadó felét kell fizetni. Ráadásul itt még a gyűjtőévvel sem kell kalkulálnod, mint a TBSZ esetében. Apró szépséghiba, hogy néhány cég kivezette a kínálatából, mert az ún. extraprofitadó kedvezőtlen és logikátlan számítási módja miatt biztos veszteséget termelt volna. A rendszeres díjas életbiztosítások 10 év után adó- és szocho mentesek, 6 és 10 év közötti megszüntetés esetén pedig a kamatadó felét kell csak megfizetni.
  • Nyugdíj célú megtakarítások. Ezek alapból kamatadó mentesek (néhány kivételtől eltekintve), így a szocho-t is meg tudod spórolni velük.

5. További lehetséges kérdések, anomáliák a szocho-val kapcsolatban

Sokan teszik fel a kérdést, hogy be kell-e majd vallani a szocho-t? A jó hír, hogy nem, azt a szolgáltató automatikusan levonja a kifizetéskor. Ha viszont a TBSZ vagy NYESZ számládat adóköteles időszakban bontod fel, akkor egyénileg kell adóznod, így neked kell a bevallásban szerepeltetni a tételeket.

Szintén gyakori kérdés, hogy mi történik, ha Te pl. 2023.06.30. napján adsz megbízást nyílt végű befektetési alap vásárlására, de ez néhány nappal (T+2 vagy T+3 jellemzően) később teljesül. Sajnos ilyenkor a vétel teljesülését kell alapul venni, tehát a hozamok adó- és szocho kötelesek lesznek.

Felmerülhet a kérdés, hogy a szocho plafonnal kell-e számolni. Ezt a szocho törvény jelenleg a minimálbér huszonnégyszeresében határozza meg. Tehát ekkora jövedelem az, ami után már nem kell vonni a szocho-t. Itt rossz hírem van, ugyanis ezt a paragrafust nem kell alkalmazni a megtakarítások szocho-jának kiszámításakor.

További kivétel a szocho kedvezmények alól, tehát fizetni kell szocho-t az EGT tagállambeli tőzsdén kereskedett értékpapír által fizetett osztalék után. Ez szintén plusz elem, hiszen eddig csak a nem EGT tagállamban vásárolt részvények osztaléka után kellett szocho-t fizetni.

Számomra legalább két kérdés maradt: az ETF-ek után kell-e szocho-t fizetni? Ezek tőzsdén kereskedett befektetési alapok, ilyen formán befektetési alapként adózni és szocho-t fizetni is kell. A másik kérdés, hogy ahol csökkentett kamatadót kell megfizetni (pl. tbsz 3 évnél vagy életbiztosítás 6 évnél), ott a szocho is feleződik-e. Korábban, amikor még volt szocho a megtakarításokra, akkor ez volt a szabály, de a mostani rendeletben nem olvastam ilyet. Ha tudsz rá biztos választ, kérlek írd meg a komment szekcióban.

6. Mi lehet a cél a rendelettel és mit (lenne) érdemes tenned?

A cél kettős: növelni az állami adóbevételeket és a beáramló pénzeket. A rendelettel egyidőben ugyanis megjelent egy másik is, amely a bankokat "edukációs" figyelemfelhívásra kötelezi. Ez már kicsit nevetséges, de azért egy mondatot erről: a bankoknak össze kell hasonlítaniuk a látra szóló betétek és az állampapírok kamatát. Tehát mennyit veszítenek az ügyfeleik azzal, hogy nem állampapírban tartják a pénzüket. Remélhetően "rezsiszínű" narancssárga háttéren kell majd kikommunikálniuk.

Az egyértelmű cél az állampapír vásárlások felpörgetése. Nemrég csökkentették 17%-ra az egynapos betétek kamatát, ami borzasztóan magas érték, a lakossági papírok közül a nyolc éves PMÁP jelenleg 15,5%-os kamatszinten vásárolhatóak, jövőre ez is emelkedhet az infláció miatt, tehát mindenképp érdemes lenne ebbe fektetned. De...

Igen, van egy hatalmas de. Képzelj el egy szituációt, amikor a piaci kamatok leszorulnak 10% alá (jövőre év vége felé ez simán megtörténhet), de az államnak ki kell fizetnie közel 20% kamatot. Majd a következő évben (szintén reális szcenárió) az alacsonyabb infláció miatt már csak 7-9%-ot kéne fizetnie. Ezt a megtakarítók jó része már zokon is veheti és viheti a pénzét máshova. Véleményem szerint az állam jó adós, tehát fizetni fog, de az állampapírok visszaváltási költségét nem rögzíti jogszabály, ahogy az adózáshoz is bármikor hozzá lehet nyúlni.

De maradjunk a visszaváltásnál. Nyilvánvaló, hogy a tömeges visszaváltásnak gátat fognak szabni, hiszen az állam nem akar likviditási problémákba ütközni. A jelenlegi 1% költség felemelése minden különösebb gond nélkül megtörténhet 4-5 vagy akár 10-15%-ra is, vagy korlátozhatják ideiglenesen a személyenkénti visszaváltási mennyiséget. Tehát mindennek van kockázata, mégha minimálisnak tekinthető, akkor is.

Mit érdemes lépni ilyen helyzetben? Látható, hogy a hosszútávú megtakarításokat (ide sorolom a részvénybefektetéseket is) és az állampapírt nem bántják. Tehát rövid távra állampapír, közép távra TBSZ, hosszabb távra részvény, nyugdíjra adójóváírásos nyugdíjbiztosítás, nyesz vagy önkéntes nyugdíjpénztár mindenképp jó választás.

Tudom, a bőség zavara mindenhol utolér, épp ezért tudsz nálam időpontot kérni díjmentes tanácsadásra online vagy személyes formában. Tényleg díjmentes, akkor is, ha csak beszélgetünk. Tudom, hogy úgysem élsz vissza vele. 🙂

És akkor az általam javasolt lehetőségeid:


Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is!

Ingyenes online előadás

2024.05.22. 11:00

Mibe fektessünk 2024-ben?

Poszt-állampapír korszak, portfóliókialakítás/átrendezés, részvénypiaci lehetőségek (sell in may and go away?), aktív/passzív stratégiák.

TKM kalkulátor letöltés

Add meg nevedet és kedvenc e-mail címedet, ahova küldhetem a kalkulátort.

A letöltéssel egyben elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Jeletkezz be e-mail címeddel és jelszavaddal!


PRO

Regisztrálj prémium tartalomért!

Loading
[startbooking flow="single-service" service="jdRA1b1NB" details="true"]

Írd le a kérdésed!

Kérlek írd le kérdésed, igyekszem hamar és szakszerűen válaszolni.