Biztos hallottad, hogy a héten kinyírták a lakástakarékokat (ltp), akarom mondani 2018.okt. 16-án a parlament megszavazta azt a törvényt, amely értelmében az ezután kötendő lakástakarék szerződésekre már nem jár a 30% állami támogatás. Ha valamiért nem sikerült időben megkötnöd az ltp-t vagy abból éltél, hogy lakástakarékot értékesítesz, akkor ez a cikk pont neked szól.
Visszatekintés/nekrológ
Bár engem kevésbé érintett a lakástakarék biznisz (nem volt jelentős ltp értékesítési tevékenységem), azért ejtenék pár könnycseppet a megszűnés kapcsán.
A lakástakarék 1997.01.01-től volt köthető, és jó volt az ügyfélnek, mert:
- 30% állami támogatást kapott megtakarítására
- szinte bármilyen ingatlancélra felhasználható volt (építés, vásárlás, felújítás, bővítés, korszerűsítés, lakáshitelbe előtörlesztés...)
- OBA által garantált
- kamatadómentes
Jó volt az államnak, mert
- segítette az ingatlanpiacot, ezáltal a magyar vállalkozásokat, végsősoron a magyar gazdaságot
- növelte az öngondoskodási hajlandóságot, ezáltal a pénzügyi tudatosságot
Mint ismert, a rendszert 2018. okt. 15-én "megtárgyalták", 16-án megszavazták, Áder aláírta és hatálybaléptették. 17-től kötött lakástakarék megtakarításokra nem jár állami támogatás. De mégis miért tették?
A törvény indoklásában szerepel, hogy a lakástakarék rendszer nem szolgálja kellően az otthonteremtést, ezen kívül a szolgáltatók extraprofitot realizálnak, ráadásul még medence is építhető a megtakarításból. Először hát nézzük a tényeket.
A statisztikák szerint 2017-ben az új lakáshitelek 18%-át adta egyedül a Fundamenta-Lakáskassza Zrt., ráadásul a biztonságos 5 évnél hosszabb kamatperiódusút. Ehhez jön hozzá az OTP és az Erste. Nehezen alátámasztható hát az az érv, hogy nem szolgálta az otthonteremtési célokat a rendszer. Az igaz, hogy a szerződéses összegből mai ingatlanárak mellett nehéz vásárolni. Emlékeztetőül: egy 10 éves megtakarításból kb. 7,5M Ft-ot lehetett felvenni (hitellel együtt), tehát legalább 4 szerződésre (80 ezer Ft havi megtakarítására) volt szükség egy budapesti új építésű kislakás megvásárlásához. Persze lehetett volna csinosítani a szabályokon, pl. emelni az éves maximum támogatást, növelni a maximális futamidőt, stb. Ez egy 1997-es törvény, az akkori jövedelmi viszonyokhoz és ingatlanárakhoz találta ki még a Horn kormány.
Sok ltp ügyfélnek azonban volt némi használt lakása örökségből vagy egyéb önrésze, amivel együtt simán kijöhet egy 3 szobás új építésű is ̶s̶z̶o̶c̶p̶o̶l̶l̶a̶l̶ ̶ csokkal együtt. Azt sem illik figyelmen kívül hagyni, hogy a jelenlegi ingatlanárak nem voltak ám mindig ilyen magasak és jó eséllyel nem is lesznek. Ahogyan az is igaz, hogy sokan nem vásárlásra, hanem korszerűsítésre, fejlesztésre költötték ezt a forrást. És el is érkeztünk az indoklás második pontjához.
Tehát elvileg medencét is lehetett építeni ltp-ből. Mégis sokan úgy gondolták, hogy a medence túlzás, ezért inkább hozzáépítettek a házukhoz egy szobát vagy elvégezték a szükséges karbantartást, esetleg korszerűsítették a fűtést és a hőszigetelést. Ez ám a rezsicsökkentés! Amit most eltöröltek. ?…
És akkor nézzük az extraprofitot. Teljesen letaglózott, amikor megtudtam, hogy egy üzleti vállalkozás profitot akar elérni. Milyen világot élünk, most komolyan! De az igazat megvallva az állami támogatást nem tehették zsebre, hiszen azt az ügyfél kapta meg. Viszont betehették az ügyfél megtakarítását mondjuk állampapírba, úgy 3%-os kamatra. Miközben 0,1%-ot adtak az ügyfélnek, tehát elég szép marzsot zsebeltek be. Igen ám, de figyelted a hitelkamatot? A Fundamenta most 3,5%-os kamatot vállalt egy 10 éves megtakarítás végére, tehát lefixálhattad a hitelkamatot a mainál kedvezőbb szinten. Extraprofit: álllítólag 8 év alatt a négy szolgáltató összesen 60mrd Ft-ot zsebelt be. Ez elég sok pénz, bár nem esik szó a arról, hogy mekkora tőkén, mekkora befektetésen érték el mindezt. Ez kb. olyan, mintha azt mondanám neked, hogy extra kamatot fizetek, 2M Ft-ot, ha beteszed a pénzed hozzám. Mondjuk úgy 10mrd-ot. Ez mekkora extra profit így? Szóval ez az érv is kipipálva.
De említhetjük az ÁFÁ-t, amit ugye az ingatlanpiacon megfizet az ltp-ző megtakarító, amikor egy munkát elvégeztet (emlékeztetőül: az ÁFA 27%, az állami támogatás pedig 30), a sok munka nélkülivé váló értékesítőről és back-office munkatársról (tudom, mehetnek műtőssegédnek), de a legnagyobb baj talán az, hogy a lassan növekedő öngondoskodási kedvet vetheti vissza egy ilyen intézkedés. Mi az üzenet? Ne gondoskodj a jövődről hosszú távon, hanem bízz a jóságos államban, aki majd megsegít. Még nem tudja, hogyan, de bizisten.
Ennyit az ún. érvekről és az ezzel szembeállított tényekről, nézzük, mit tehetsz, ha már ezt a kaput bezárták előtted, mint ügyfél vagy előtted, mint profi ltp értékesítő - pl. Fundamenta személyi bankár - előtt.
Másképpen:
Hova tedd a pénzed ügyfélként, ha lakást akarsz és mit adj el az ltp után, ha megtakarítást értékesítenél. Mert ez utóbbi esetben valószínűleg már vagy húsz ajánlatot kaptál.
1. TBSZ (Tartós Befektetési Számla)
Ez egy méltán népszerű megtakarítási forma, hiszen kamatadómentes, ha megtartod az 5 éves futamidő végéig. A lényege, hogy az ún. gyűjtőévben beteszed a megtakarítást, jellemzően befektetési alapokba, és 5 év után hozamokkal növelten, kamatadómentesen kiveszed. Biztonságos, olcsó, adómentes, nem kell különösebben érteni a pénzügyekhez sem. Bár nincs rá állami támogatás, de pont ez az egyik előnye: nincs mit megszüntessenek (hacsak nem az kamatadó mentességet). Viszont bármire felhasználhatod, és 10 éves távlatban legalább akkora hasznot hoz, mint a megboldogult ltp-k. Jó eséllyel 5 éves távon is. Egyetlen hátránya, vagy inkább különbözősége az ltp-kel szemben, hogy nem havi rendszeres befizetésű, tehát nem úgy működik, hogy 5 évig fizeted, majd kiveszed. Amit idén betettél (akár havonta), azt 5 év múlva kamatadómentesen kiveheted, de amit jövőre, azt csak 6 év múlva, és így tovább. Jellemzően bankoknál nyithatod, de egyes brókercégeknél is. Kedves lakástakarék értékesítő, a banki állásajánlatok között érdemes kutakodnod.
2. Babakötvény
Ha a gyermeked számára takarékoskodnál, akkor ez egy jó lehetőség lehet, hiszen az infláció felett 3%-ot garantáló megtakarításra kapsz 10% állami támogatást is (amíg nem veszik el), de max. évente 6000 Ft-ot. Ezt csak a Magyar Államkincstárnál lehet megkötni, a számla vezetése pedig díjmentes. A futamidő a gyermek 18 éves koráig tart, csak ő költheti el, de jó hír, hogy “az összeg felhasználása nincs előre meghatározva, konkrét célhoz nem kötött, illetve annak felhasználását nem kell igazolni.” (forrás: babakotveny.hu) Ez utóbbi kitételt azonban könnyen lehet módosítani, mert nyilván nem az a cél, hogy a gyerek az érettségi buliján elverje az összeget.
3. Életbiztosítás
Ez jellemzően egy rugalmas megtakarítási forma (az első 2-3 évet leszámítva), ami annyit jelent, hogy a havi megtakarítást növelheted, csökkentheted, szüneteltetheted, a futamidő végén bármire felhasználhatod. 10 év után kamatadómentes, de már 6 év után kedvezményesen adózik. A hátránya a magas szerződéskötési költségek. Ennek ledolgozásához szükség is van a 10 évre.
Bréking! A Generali 2018.október 27-én jön ki egy 5 éves futamidejű termékkel, redukált kezdeti költséggel. Ha eddig ltp-t értékesítettél, akkor ez a termék jó lehetőségeket rejt számodra, könnyű bekerülni, hiszen úgy kell a biztosítóknak az új értékesítő, mint egy falat kenyér.
De ha már itt jársz: én is keresek a csapatomba értékesítőt, és ugyanúgy adhatsz el életbiztosítást is, szóval ha érdekel, katt ide.
4. Lakossági állampapír
Vásárolhatsz természetesen a lakossági állampapírokból is. Ezek fix lejárati idővel rendelkező megtakarítások változó vagy fix kamattal. Évente kifizetik a kamatot, jelenleg az 5 éves magyar állampapírra 3,8%-ot (az idei január-szeptember infláció: 2,7% volt), a tőkét pedig a futamidő végén visszakapod. Tehát ez nem kamatos kamatú befektetés, de ha a kamatból újabb papírt vásárolsz, akkor azzá teheted. Hátránya, csakúgy, mint a TBSZ esetében, hogy a jövőre vásárolt papírba fektetett tőkédet 6 év után kapod vissza, ezért érdemes a tervezett futamidőhöz közeledve rövidebb futamidejű állampapírt választani. Pl. ha 10 év múlva esedékes a megtakarítási célod, akkor 8 év múlva már csak 2 éves állampapírt vásárolj. Ennek a kamata jelenleg 3%. Másik hátrány, hogy a kamat fix, tehát ha emelkedik az infláció vagy a piaci kamatok, akkor is a fixált kamatot kapod meg. Ennek kivédéséhez választhatsz változó kamatozású állampapírt, mint pl. a prémium euró magyar állampapír.
5. Banki betétek
Egy időben nagyon népszerűek voltak, ma már az alacsony kamat és magas fajlagos költségek miatt nem kedvezőek. Én jó szívvel senkinek sem ajánlom. Rövid távra akkor inkább egy féléves diszkont kincstárjegy vagy egy pénzpiaci befektetési alap lehet jó választás.
Ahogy látod, van élet a lakástakarékok után is, és vannak köztük igen jó lehetőségek. Ha nem vagy otthonos a pénzügyekben, akkor a döntés előtt érdemes tanácsadó segítségét kérni. A jó hír, hogy a legtöbb tanácsadóval ellentétben esetemben ingyenes a tanácsadás és nem várom el, hogy bármire is leszerződj nálam. Viszont a jutalékos ügynökök többségével ellentétben nem vagyok szakbarbár, szívesen segítek áttekinteni a teljes piaci kínálatot (legalábbis azt a részét, amelyiket ismerem).
Azért ne felejtsük ki az új LTP konstrukciót sem, khm:)
https://www.penzcentrum.hu/hitel/kiszamoltuk-ennyire-versenykepes-a-fundamenta-uj-dobasa.1071530.html
Ebbe a felsorolásba nem tud beleférni az 1% alatti EBKM-mel 🙂 Egy hiteleket bemutató posztba már igen, de most a megtakarítási termékeket mutattam be. A Funda akkor lehet jó, ha vki tudja előre, hogy 5 év múlva mekkora összegre lesz szüksége (mennyiért fog pl. ingatlant vásárolni vagy felújítani) és előre le akarja fixálni a hitelkamatot. Erősen spekulatív döntés, de jól lehet vele járni. Kövesd a FB oldalam, hogy ne maradj le arról a cikkről sem 🙂