Néhány napja volt hír, hogy a Bundesbank jelentése szerint a német fiataloknak 69 éves korukig kellene dolgozniuk, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen. Mire számíthatunk itt, Magyarországon?
Közismert tény, hogy az európai és ezen belül a magyar lakosság is vészesen öregedik, ami leginkább az egészségügyi és a nyugdíjrendszert fogja megterhelni. Nem valamikor a távoli jövőben, hanem 1-2 évtizeden belül. A képlet borzasztóan egyszerű a nyugdíj esetében: adott a beszedett nyugdíjjárulék, ami a befizetők számától és a járulék nagyságától függ, a képlet másik oldalán pedig adott a nyugdíjak összege, ami pedig a nyugdíjasok számának és az átlagnyugdíj összegének a szorzata. Az egyenlet két oldalának egyenlőnek kell lennie, hogy fenntartható legyen a rendszer külső finanszírozás nélkül:
átlag járulékfizetés x befizetők száma = átlagnyugdíj összege x nyugdíjasok száma
Mivel öregedik a társadalom, ezért a járulékfizetők száma folyamatosan csökken, a nyugdíjasok száma pedig nő, így egyre növekszik a nyugdíjasok aránya a társadalmon belül. Ez felborítja a képletet. Mit lehet tenni?
Mik a lehetőségek?
- A járulékfizetést kell növelni pl. magasabb járulék kulcsokkal, amit egy épeszű politikus sem fog felvállalni, vagy a munkavállalók teljes bérrel történő bejelentésével, amire viszont kevés ráhatása lehet a mindenkori kormányzatnak;
- A járulékfizetők számát kell növelni, ami elérhető nyugdíjkorhatár emeléssel, gazdaság fehérítésével, fiatalok mind korábbi munkába állításával, munkanélküliség csökkentésével (versenyszférában);
- Nyugdíjak csökkentése: ez azonnali szavazatvesztéssel járna, így ettől egyelőre nem kell tartani;
- Nyugdíjasok számának csökkentése: ez egyetlen humánus módon érhető el, ha tovább dolgoztatják az embereket.
A fenti lehetőségek közül a nyugdíjkorhatár emelése az egyik leghatékonyabb, mert egyszerre növeli a járulékfizetők számát és csökkenti a nyugdíjasok számát és egyúttal az egyre égetőbb munkaerőhiányra is megoldást jelenthet. Persze ez sem politikus barát megoldás (viszonylag kevesen szeretnének egyre tovább dolgozni), de még mindig jobb, mint a járulékok emelése. Ezen kívül a lakossági nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése, vagyis az öngondoskodás elősegítése az, ami hatásos lehet, ez zajlik ma hazánkban, hiszen három államilag, adójóváírással támogatott nyugdíjcélú megtakarítás közül is választhatsz, sőt ezek kombinálásával maximalizálhatod az adóelőnyödet.
Mondhatod, hogy a születések számának növelése is hatásos, de minden efelé ható intézkedés hatása min. 8-10 év múlva látszódik csak, így a járulékfizetők számában csak 25-30 év múlva jelentkezik. A betelepítés/bevándorlás/migráció is jelenthet azonnali segítséget, de ez meg más területeken szíthat feszültséget, lévén a magyar nem túl befogadó nép, büszke a kultúrájára és idegenkedve fogadja a máshonnan érkezetteket, így az ő munkába állításuk is nehéz feladat lenne.
Mi a helyzet az egyéni számlákkal?
Izgalmas kérdés, hiszen megígérték a magánnyugdíjpénztárak államosításakor, hogy lesznek, majd visszavonták, majd kiderült, hogy már van, de csak a 2013-tól befizetett járulékokat tartják nyilván és csak nyilvántartásra szolgál, nem ebből számítják majd a nyugdíjadat. Tehát praktikusan nincs. Most tegyük fel, hogy van, 20 évesen munkába állsz, 65 éves korodig dolgozol átlagbérért, majd az átlag szerint még 16 évet élsz ezután. Inflációval nem számolok, felteszem, hogy a béred az inflációval nő és a járulékodat is értékkövetően fektetik be, pl. állampapírokba. Mivel 10% járulékot fizettél be a jelenlegi (2016. május) 262ezres bruttó átlagfizetésedből (családi adókedvezmény nélkül 174 300 Ft a nettó átlag), ez 26 200 havonta, a 45 éves munkaviszonyod alatt 14 148 000 Ft. Ha ezt "fogyasztod" el a fennmaradó 16 éved alatt, akkor havi 73 687 Ft nyugdíjra számíthatsz. Most tekintsünk el attól, hogy lehet, hogy tovább élsz, lehet, hogy nem, mert ezt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONyF) kezeli, a korábban elhalálozottak bent maradó pénzét kifizeti a tovább élőknek.
Kérdés az, hogy elég lenne-e neked 73ezer Ft a nettó 174ezer Ft után. Most az átlagnyugdíj amúgy kb. 109ezer Ft. A különbség, ami jelenleg többlet, abból adódik, hogy a jelenlegi járulékbefizetésekből fizetik ki a nyugdíjakat, amit még ki is egészítenek a központi költségvetésből, és nem az egyéni számlákból. Akkor szerinted jó lenne az egyéni számla?
Akkor meg mi a baj a felosztó-kirovó rendszerrel?
Többen elmondták már előttem: ez egy államilag felügyelt pilótajáték: a Te nyugdíjadat a jövőben megszületettek járadékából fogják kifizetni. A születések számának visszaesése miatt a mi generációnk nem tudja biztostani magának a megfelelő járulékbefizetői számot. Ez tény, ezen már nem tudunk érdemben változtatni. A mostani nyugdíjasok még sok utódot neveltek fel, így lehet az ő nyugdíjuk viszonylag stabil, de ez a jövőben biztosan nem lesz így. Az egyéni számla kivitelezhetetlen, hiszen amit befizetsz, az elmegy a mostani nyugdíjakra, később pedig nem lesz, amiből kifizessék annak az összegét. De ahogy fentebb kiszámoltuk, nem is lenne elég.
Mi a megoldás?
"Segíts magadon, az Isten is megsegít" - tartja az ismert mondás. Nincs más lehetőség, mint az öngondoskodás. Ha félreteszel, lesz nyugdíjad, ha nem, akkor pedig nem lesz, ez ennyire egyszerű. Ahogy láttad, ha a fizetésed 10%-át félreteszed, és csak értékén tartod, akkor is a nettód kevesebb, mint fele lesz a nyugdíjad. Plusz, amit az államtól kapsz még, ha fogsz kapni valamit is. Ha ennyit sem teszel félre, akkor nem sok jóra számíthatsz. Minden egyes hónap késlekedést 65 évesen fogsz bánni, és megkérdezed magadtól, hogy miért nem kezdtem hamarabb a megtakarítást, hiszen lett volna lehetőségem. Tégy meg magadnak egy szívességet, és kezdd el ma a nyugdíjmegtak
Vagy használd ezt a kalkulátort!
Megosztani, lájkolni ér, de várom a kommentedet is. Oldalt iratkozhatsz fel hírlevélre, ha konkrét ajánlatokat hasonlítanál össze, akkor pedig kattints ide. A beszélgetés nem kerül semmibe, és nincs apró betűs rész sem. 🙂
