Az első tőzsdeösszeomlás 5 tanulsága

Krisztián Szűcs

2018-03-21

A világ első tőzsdeösszeomlásának története és tanulságai. Öt dolog, amit Te is tanulhatsz a tulipánválságból.


AMIT A TULIPÁNVÁLSÁGRÓL TUDNI ÉRDEMES. Itt a tavasz, nyílnak a virágok (remélem nemsokára), a tulipán az elsők között. De volt idő, amikor a tulipán több volt egyszerű virágnál, az első tőzsdeösszeomlást köszönhetjük a tulipánhagymának. Vagy az emberi mohóságnak. 5 dolog, amit te is tanulhatsz a tulipánválságból

De mi is volt a tulipánválság?

Hollandiában, Amszterdamban 1602-ben alapították a világ első tőzsdéjét.

Az akkori hype nem a technikai kütyük vagy autók birtoklása, hanem a természet és a szépség körül alakult ki. Üvegházakban neveltek különlegességeket, azóta is híresek a holland virágok. De az összes közül is kiemelkedő jelentőségűvé a tulipán tudott válni. És mint minden kuriózum esetében - értsd kevés kínálat, brutálisan nagy kereslet - az árak kezdtek elszállni. A tulipán ismertségét Conrad Gesnernek köszönheti, aki amikor meglátta még 1559-ben, annyit mondott, hogy “apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” - és igaza lett.

Hollandiában még jó hetven év kellett a hírnévhez, de aztán beindult a biznisz. Olyan felkapott lett, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású, társadalmi státuszú emberek is hajlandóak voltak őrült összegeket fizetni a hagymákért. Feljegyezték, hogy egy ismert haarlemi kereskedő a vagyona felét adta egyetlen tulipán hagymáért. (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds - 1841.)

Innentől kezdve önmagát gerjesztő folyamat játszódott le. Egyre többen tették félre addigi munkájukat és megélhetésüket jelentő szakmájukat, vállalkozásukat és elkezdtek tulipánhagymákkal kereskedni. Kísértetiesen hasonlít a a jelenség napjaink egyik sláger “befektetésére”. Igen, a kriptovalutákra gondolok.

Odáig fajult a helyzet, hogy elkezdték súly alapján értékesíteni a virághagymákat, mértékegységként a gabonaszemnél kisebb súlyú “perit”-et használva.

A HVG pár évvel ezelőtti cikkében összeszedte az akkori árakat, hogy el tudjuk képzelni a tulipánhagymák forgalmi értékét. Összesen 2500 guldent érő “kosarat”  raktak össze, ami akkor egy közepes árú hagyma ára volt (úgy 1300-5500-ig mentek az árak).

Mit kaptál egyetlen tulipán hagyma áráért?

Addig fajultak a dolgok, hogy egy ember számára egy óvatlanul elfogyasztott 3000 gulden értékű hagyma (vörös hering mellé kiválónak gondolta) feljelentést és több hónapnyi börtönbüntetést vont maga után.

Lényeg a lényeg: akkora volt az érdeklődés a hagymák iránt, hogy 1636-ban bevezették a kereskedést a tőzsdére. Akár határidős ügyleteket is lehetett kötni rájuk, hiszen a tulipán hagyma legalább 7 év után kezd csak virágot hajtani. És itt szabadult el a pokol. Egyesek minden vagyonukat hagymába fektették és kereskedtek vele a tőzsdén. És ha ez nem lenne elég, külföldről is áramlott a pénz az országba. Ez a folyamat felverte az ingatlanok, a lakhatási költségek, a szolgáltatások és az élelmiszerek árát. Ez is hasonlít egy mai folyamatra...

Aztán egyesek, főleg a gazdagabb és gondolkodóbb befektetők közül úgy látták, hogy a fák nem nőnek az égig, vagyis nem tarthat örökké a tulipán hype. Így nem vettek több hagymát, sőt elkezdték leépíteni a portfóliójukat. A kereslet csökkenése miatt pedig értelemszerűen elkezdtek esni a hagymák árai. Akik bíztak nem léptek időben (kezdő befektetői hiba, hogy nem akarnak veszteséggel kiszállni), tönkrementek, de akik nem tudták időben eladni a hagymákat, úgyszintén. Akik időben kiszálltak, ők is veszítettek a bolton. Végül a hollandok hosszú távon kitartottak a tulipánok mellett, aminek sok virágszerető ember - köztük én is - örülök. Ráadásul a holland termelőknek is busás hasznot hoz az ágazat. Igaz, ma már nem kell eladni a fél vesémet egy virághagymáért. Nem is tenném.

Az öt legfontosabb tanulság

1. Mindig érték alapon fektess be!

Spekulálhatsz is, de akkora pénzzel, ami nem fáj, ha teljesen elvesztenéd.

2. Hosszú távon gondolkozz!

Hosszú távon a virág biznisz szép hasznot hozott a hollandoknak, de akik gyorsan akartak sokat, azok mindenüket elvesztették.

3. Ne tartsd egyetlen eszközosztályban a pénzedet!

Persze lehetett tulipánokból is portfóliót építeni, hiszen sokféle hagyma volt forgalomban, de a lényeg mégis az, hogy ne tartsd csak tulipánban (ingatlanban, részvényben, állampapírban, stb.) a befektetésedet.

4. Időben lépj le!

Amikor az őrület a tetőfokára hág és már a Mónika show-ban is az új befektetési sztoriról beszélnek, szállj ki! Add el az adott eszközt, bármennyire is fáj, hogy mekkora hozamot vesztesz, hosszú távon te leszel a nyertes. Amikor minden esik, nehéz vevőt találni rá, erre jó példa az ingatlan. Tehát beszorulhatsz a befektetésedbe, így maximalizálod a veszteségedet. Ne legyen így.

5. Gondolkozz hideg fejjel!

A tőzsde nem szerencsejáték, bármit is hallottál eddig. Ha betartod az alapvető értékelési szabályokat, akkor meg tudod állapítani, hogy mit érdemes venni és mit eladni. Inkább dobj el egy jó lehetőséget a túl magas kockázat miatt, mint bukd el a megtakarított pénzedet.

Katt, ha személyesen kérdeznél...


Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is!

Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments

Az első tőzsdeösszeomlás 5 tanulsága

Krisztián Szűcs

2018-03-21

A világ első tőzsdeösszeomlásának története és tanulságai. Öt dolog, amit Te is tanulhatsz a tulipánválságból.


AMIT A TULIPÁNVÁLSÁGRÓL TUDNI ÉRDEMES. Itt a tavasz, nyílnak a virágok (remélem nemsokára), a tulipán az elsők között. De volt idő, amikor a tulipán több volt egyszerű virágnál, az első tőzsdeösszeomlást köszönhetjük a tulipánhagymának. Vagy az emberi mohóságnak. 5 dolog, amit te is tanulhatsz a tulipánválságból

De mi is volt a tulipánválság?

Hollandiában, Amszterdamban 1602-ben alapították a világ első tőzsdéjét.

Az akkori hype nem a technikai kütyük vagy autók birtoklása, hanem a természet és a szépség körül alakult ki. Üvegházakban neveltek különlegességeket, azóta is híresek a holland virágok. De az összes közül is kiemelkedő jelentőségűvé a tulipán tudott válni. És mint minden kuriózum esetében - értsd kevés kínálat, brutálisan nagy kereslet - az árak kezdtek elszállni. A tulipán ismertségét Conrad Gesnernek köszönheti, aki amikor meglátta még 1559-ben, annyit mondott, hogy “apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” - és igaza lett.

Hollandiában még jó hetven év kellett a hírnévhez, de aztán beindult a biznisz. Olyan felkapott lett, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású, társadalmi státuszú emberek is hajlandóak voltak őrült összegeket fizetni a hagymákért. Feljegyezték, hogy egy ismert haarlemi kereskedő a vagyona felét adta egyetlen tulipán hagymáért. (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds - 1841.)

Innentől kezdve önmagát gerjesztő folyamat játszódott le. Egyre többen tették félre addigi munkájukat és megélhetésüket jelentő szakmájukat, vállalkozásukat és elkezdtek tulipánhagymákkal kereskedni. Kísértetiesen hasonlít a a jelenség napjaink egyik sláger “befektetésére”. Igen, a kriptovalutákra gondolok.

Odáig fajult a helyzet, hogy elkezdték súly alapján értékesíteni a virághagymákat, mértékegységként a gabonaszemnél kisebb súlyú “perit”-et használva.

A HVG pár évvel ezelőtti cikkében összeszedte az akkori árakat, hogy el tudjuk képzelni a tulipánhagymák forgalmi értékét. Összesen 2500 guldent érő “kosarat”  raktak össze, ami akkor egy közepes árú hagyma ára volt (úgy 1300-5500-ig mentek az árak).

Mit kaptál egyetlen tulipán hagyma áráért?

Addig fajultak a dolgok, hogy egy ember számára egy óvatlanul elfogyasztott 3000 gulden értékű hagyma (vörös hering mellé kiválónak gondolta) feljelentést és több hónapnyi börtönbüntetést vont maga után.

Lényeg a lényeg: akkora volt az érdeklődés a hagymák iránt, hogy 1636-ban bevezették a kereskedést a tőzsdére. Akár határidős ügyleteket is lehetett kötni rájuk, hiszen a tulipán hagyma legalább 7 év után kezd csak virágot hajtani. És itt szabadult el a pokol. Egyesek minden vagyonukat hagymába fektették és kereskedtek vele a tőzsdén. És ha ez nem lenne elég, külföldről is áramlott a pénz az országba. Ez a folyamat felverte az ingatlanok, a lakhatási költségek, a szolgáltatások és az élelmiszerek árát. Ez is hasonlít egy mai folyamatra...

Aztán egyesek, főleg a gazdagabb és gondolkodóbb befektetők közül úgy látták, hogy a fák nem nőnek az égig, vagyis nem tarthat örökké a tulipán hype. Így nem vettek több hagymát, sőt elkezdték leépíteni a portfóliójukat. A kereslet csökkenése miatt pedig értelemszerűen elkezdtek esni a hagymák árai. Akik bíztak nem léptek időben (kezdő befektetői hiba, hogy nem akarnak veszteséggel kiszállni), tönkrementek, de akik nem tudták időben eladni a hagymákat, úgyszintén. Akik időben kiszálltak, ők is veszítettek a bolton. Végül a hollandok hosszú távon kitartottak a tulipánok mellett, aminek sok virágszerető ember - köztük én is - örülök. Ráadásul a holland termelőknek is busás hasznot hoz az ágazat. Igaz, ma már nem kell eladni a fél vesémet egy virághagymáért. Nem is tenném.

Az öt legfontosabb tanulság

1. Mindig érték alapon fektess be!

Spekulálhatsz is, de akkora pénzzel, ami nem fáj, ha teljesen elvesztenéd.

2. Hosszú távon gondolkozz!

Hosszú távon a virág biznisz szép hasznot hozott a hollandoknak, de akik gyorsan akartak sokat, azok mindenüket elvesztették.

3. Ne tartsd egyetlen eszközosztályban a pénzedet!

Persze lehetett tulipánokból is portfóliót építeni, hiszen sokféle hagyma volt forgalomban, de a lényeg mégis az, hogy ne tartsd csak tulipánban (ingatlanban, részvényben, állampapírban, stb.) a befektetésedet.

4. Időben lépj le!

Amikor az őrület a tetőfokára hág és már a Mónika show-ban is az új befektetési sztoriról beszélnek, szállj ki! Add el az adott eszközt, bármennyire is fáj, hogy mekkora hozamot vesztesz, hosszú távon te leszel a nyertes. Amikor minden esik, nehéz vevőt találni rá, erre jó példa az ingatlan. Tehát beszorulhatsz a befektetésedbe, így maximalizálod a veszteségedet. Ne legyen így.

5. Gondolkozz hideg fejjel!

A tőzsde nem szerencsejáték, bármit is hallottál eddig. Ha betartod az alapvető értékelési szabályokat, akkor meg tudod állapítani, hogy mit érdemes venni és mit eladni. Inkább dobj el egy jó lehetőséget a túl magas kockázat miatt, mint bukd el a megtakarított pénzedet.

Katt, ha személyesen kérdeznél...


Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is!

Az első tőzsdeösszeomlás 5 tanulsága

Krisztián Szűcs

2018-03-21

A világ első tőzsdeösszeomlásának története és tanulságai. Öt dolog, amit Te is tanulhatsz a tulipánválságból.


AMIT A TULIPÁNVÁLSÁGRÓL TUDNI ÉRDEMES. Itt a tavasz, nyílnak a virágok (remélem nemsokára), a tulipán az elsők között. De volt idő, amikor a tulipán több volt egyszerű virágnál, az első tőzsdeösszeomlást köszönhetjük a tulipánhagymának. Vagy az emberi mohóságnak. 5 dolog, amit te is tanulhatsz a tulipánválságból

De mi is volt a tulipánválság?

Hollandiában, Amszterdamban 1602-ben alapították a világ első tőzsdéjét.

Az akkori hype nem a technikai kütyük vagy autók birtoklása, hanem a természet és a szépség körül alakult ki. Üvegházakban neveltek különlegességeket, azóta is híresek a holland virágok. De az összes közül is kiemelkedő jelentőségűvé a tulipán tudott válni. És mint minden kuriózum esetében - értsd kevés kínálat, brutálisan nagy kereslet - az árak kezdtek elszállni. A tulipán ismertségét Conrad Gesnernek köszönheti, aki amikor meglátta még 1559-ben, annyit mondott, hogy “apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” - és igaza lett.

Hollandiában még jó hetven év kellett a hírnévhez, de aztán beindult a biznisz. Olyan felkapott lett, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású, társadalmi státuszú emberek is hajlandóak voltak őrült összegeket fizetni a hagymákért. Feljegyezték, hogy egy ismert haarlemi kereskedő a vagyona felét adta egyetlen tulipán hagymáért. (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds - 1841.)

Innentől kezdve önmagát gerjesztő folyamat játszódott le. Egyre többen tették félre addigi munkájukat és megélhetésüket jelentő szakmájukat, vállalkozásukat és elkezdtek tulipánhagymákkal kereskedni. Kísértetiesen hasonlít a a jelenség napjaink egyik sláger “befektetésére”. Igen, a kriptovalutákra gondolok.

Odáig fajult a helyzet, hogy elkezdték súly alapján értékesíteni a virághagymákat, mértékegységként a gabonaszemnél kisebb súlyú “perit”-et használva.

A HVG pár évvel ezelőtti cikkében összeszedte az akkori árakat, hogy el tudjuk képzelni a tulipánhagymák forgalmi értékét. Összesen 2500 guldent érő “kosarat”  raktak össze, ami akkor egy közepes árú hagyma ára volt (úgy 1300-5500-ig mentek az árak).

Mit kaptál egyetlen tulipán hagyma áráért?

Addig fajultak a dolgok, hogy egy ember számára egy óvatlanul elfogyasztott 3000 gulden értékű hagyma (vörös hering mellé kiválónak gondolta) feljelentést és több hónapnyi börtönbüntetést vont maga után.

Lényeg a lényeg: akkora volt az érdeklődés a hagymák iránt, hogy 1636-ban bevezették a kereskedést a tőzsdére. Akár határidős ügyleteket is lehetett kötni rájuk, hiszen a tulipán hagyma legalább 7 év után kezd csak virágot hajtani. És itt szabadult el a pokol. Egyesek minden vagyonukat hagymába fektették és kereskedtek vele a tőzsdén. És ha ez nem lenne elég, külföldről is áramlott a pénz az országba. Ez a folyamat felverte az ingatlanok, a lakhatási költségek, a szolgáltatások és az élelmiszerek árát. Ez is hasonlít egy mai folyamatra...

Aztán egyesek, főleg a gazdagabb és gondolkodóbb befektetők közül úgy látták, hogy a fák nem nőnek az égig, vagyis nem tarthat örökké a tulipán hype. Így nem vettek több hagymát, sőt elkezdték leépíteni a portfóliójukat. A kereslet csökkenése miatt pedig értelemszerűen elkezdtek esni a hagymák árai. Akik bíztak nem léptek időben (kezdő befektetői hiba, hogy nem akarnak veszteséggel kiszállni), tönkrementek, de akik nem tudták időben eladni a hagymákat, úgyszintén. Akik időben kiszálltak, ők is veszítettek a bolton. Végül a hollandok hosszú távon kitartottak a tulipánok mellett, aminek sok virágszerető ember - köztük én is - örülök. Ráadásul a holland termelőknek is busás hasznot hoz az ágazat. Igaz, ma már nem kell eladni a fél vesémet egy virághagymáért. Nem is tenném.

Az öt legfontosabb tanulság

1. Mindig érték alapon fektess be!

Spekulálhatsz is, de akkora pénzzel, ami nem fáj, ha teljesen elvesztenéd.

2. Hosszú távon gondolkozz!

Hosszú távon a virág biznisz szép hasznot hozott a hollandoknak, de akik gyorsan akartak sokat, azok mindenüket elvesztették.

3. Ne tartsd egyetlen eszközosztályban a pénzedet!

Persze lehetett tulipánokból is portfóliót építeni, hiszen sokféle hagyma volt forgalomban, de a lényeg mégis az, hogy ne tartsd csak tulipánban (ingatlanban, részvényben, állampapírban, stb.) a befektetésedet.

4. Időben lépj le!

Amikor az őrület a tetőfokára hág és már a Mónika show-ban is az új befektetési sztoriról beszélnek, szállj ki! Add el az adott eszközt, bármennyire is fáj, hogy mekkora hozamot vesztesz, hosszú távon te leszel a nyertes. Amikor minden esik, nehéz vevőt találni rá, erre jó példa az ingatlan. Tehát beszorulhatsz a befektetésedbe, így maximalizálod a veszteségedet. Ne legyen így.

5. Gondolkozz hideg fejjel!

A tőzsde nem szerencsejáték, bármit is hallottál eddig. Ha betartod az alapvető értékelési szabályokat, akkor meg tudod állapítani, hogy mit érdemes venni és mit eladni. Inkább dobj el egy jó lehetőséget a túl magas kockázat miatt, mint bukd el a megtakarított pénzedet.

Katt, ha személyesen kérdeznél...


Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is!

Az első tőzsdeösszeomlás 5 tanulsága

Krisztián Szűcs

2018-03-21

A világ első tőzsdeösszeomlásának története és tanulságai. Öt dolog, amit Te is tanulhatsz a tulipánválságból.


AMIT A TULIPÁNVÁLSÁGRÓL TUDNI ÉRDEMES. Itt a tavasz, nyílnak a virágok (remélem nemsokára), a tulipán az elsők között. De volt idő, amikor a tulipán több volt egyszerű virágnál, az első tőzsdeösszeomlást köszönhetjük a tulipánhagymának. Vagy az emberi mohóságnak. 5 dolog, amit te is tanulhatsz a tulipánválságból

De mi is volt a tulipánválság?

Hollandiában, Amszterdamban 1602-ben alapították a világ első tőzsdéjét.

Az akkori hype nem a technikai kütyük vagy autók birtoklása, hanem a természet és a szépség körül alakult ki. Üvegházakban neveltek különlegességeket, azóta is híresek a holland virágok. De az összes közül is kiemelkedő jelentőségűvé a tulipán tudott válni. És mint minden kuriózum esetében - értsd kevés kínálat, brutálisan nagy kereslet - az árak kezdtek elszállni. A tulipán ismertségét Conrad Gesnernek köszönheti, aki amikor meglátta még 1559-ben, annyit mondott, hogy “apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” - és igaza lett.

Hollandiában még jó hetven év kellett a hírnévhez, de aztán beindult a biznisz. Olyan felkapott lett, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású, társadalmi státuszú emberek is hajlandóak voltak őrült összegeket fizetni a hagymákért. Feljegyezték, hogy egy ismert haarlemi kereskedő a vagyona felét adta egyetlen tulipán hagymáért. (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds - 1841.)

Innentől kezdve önmagát gerjesztő folyamat játszódott le. Egyre többen tették félre addigi munkájukat és megélhetésüket jelentő szakmájukat, vállalkozásukat és elkezdtek tulipánhagymákkal kereskedni. Kísértetiesen hasonlít a a jelenség napjaink egyik sláger “befektetésére”. Igen, a kriptovalutákra gondolok.

Odáig fajult a helyzet, hogy elkezdték súly alapján értékesíteni a virághagymákat, mértékegységként a gabonaszemnél kisebb súlyú “perit”-et használva.

A HVG pár évvel ezelőtti cikkében összeszedte az akkori árakat, hogy el tudjuk képzelni a tulipánhagymák forgalmi értékét. Összesen 2500 guldent érő “kosarat”  raktak össze, ami akkor egy közepes árú hagyma ára volt (úgy 1300-5500-ig mentek az árak).

Mit kaptál egyetlen tulipán hagyma áráért?

Addig fajultak a dolgok, hogy egy ember számára egy óvatlanul elfogyasztott 3000 gulden értékű hagyma (vörös hering mellé kiválónak gondolta) feljelentést és több hónapnyi börtönbüntetést vont maga után.

Lényeg a lényeg: akkora volt az érdeklődés a hagymák iránt, hogy 1636-ban bevezették a kereskedést a tőzsdére. Akár határidős ügyleteket is lehetett kötni rájuk, hiszen a tulipán hagyma legalább 7 év után kezd csak virágot hajtani. És itt szabadult el a pokol. Egyesek minden vagyonukat hagymába fektették és kereskedtek vele a tőzsdén. És ha ez nem lenne elég, külföldről is áramlott a pénz az országba. Ez a folyamat felverte az ingatlanok, a lakhatási költségek, a szolgáltatások és az élelmiszerek árát. Ez is hasonlít egy mai folyamatra...

Aztán egyesek, főleg a gazdagabb és gondolkodóbb befektetők közül úgy látták, hogy a fák nem nőnek az égig, vagyis nem tarthat örökké a tulipán hype. Így nem vettek több hagymát, sőt elkezdték leépíteni a portfóliójukat. A kereslet csökkenése miatt pedig értelemszerűen elkezdtek esni a hagymák árai. Akik bíztak nem léptek időben (kezdő befektetői hiba, hogy nem akarnak veszteséggel kiszállni), tönkrementek, de akik nem tudták időben eladni a hagymákat, úgyszintén. Akik időben kiszálltak, ők is veszítettek a bolton. Végül a hollandok hosszú távon kitartottak a tulipánok mellett, aminek sok virágszerető ember - köztük én is - örülök. Ráadásul a holland termelőknek is busás hasznot hoz az ágazat. Igaz, ma már nem kell eladni a fél vesémet egy virághagymáért. Nem is tenném.

Az öt legfontosabb tanulság

1. Mindig érték alapon fektess be!

Spekulálhatsz is, de akkora pénzzel, ami nem fáj, ha teljesen elvesztenéd.

2. Hosszú távon gondolkozz!

Hosszú távon a virág biznisz szép hasznot hozott a hollandoknak, de akik gyorsan akartak sokat, azok mindenüket elvesztették.

3. Ne tartsd egyetlen eszközosztályban a pénzedet!

Persze lehetett tulipánokból is portfóliót építeni, hiszen sokféle hagyma volt forgalomban, de a lényeg mégis az, hogy ne tartsd csak tulipánban (ingatlanban, részvényben, állampapírban, stb.) a befektetésedet.

4. Időben lépj le!

Amikor az őrület a tetőfokára hág és már a Mónika show-ban is az új befektetési sztoriról beszélnek, szállj ki! Add el az adott eszközt, bármennyire is fáj, hogy mekkora hozamot vesztesz, hosszú távon te leszel a nyertes. Amikor minden esik, nehéz vevőt találni rá, erre jó példa az ingatlan. Tehát beszorulhatsz a befektetésedbe, így maximalizálod a veszteségedet. Ne legyen így.

5. Gondolkozz hideg fejjel!

A tőzsde nem szerencsejáték, bármit is hallottál eddig. Ha betartod az alapvető értékelési szabályokat, akkor meg tudod állapítani, hogy mit érdemes venni és mit eladni. Inkább dobj el egy jó lehetőséget a túl magas kockázat miatt, mint bukd el a megtakarított pénzedet.

Katt, ha személyesen kérdeznél...


Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is!

Az első tőzsdeösszeomlás 5 tanulsága

Krisztián Szűcs

2018-03-21

A világ első tőzsdeösszeomlásának története és tanulságai. Öt dolog, amit Te is tanulhatsz a tulipánválságból.


AMIT A TULIPÁNVÁLSÁGRÓL TUDNI ÉRDEMES. Itt a tavasz, nyílnak a virágok (remélem nemsokára), a tulipán az elsők között. De volt idő, amikor a tulipán több volt egyszerű virágnál, az első tőzsdeösszeomlást köszönhetjük a tulipánhagymának. Vagy az emberi mohóságnak. 5 dolog, amit te is tanulhatsz a tulipánválságból

De mi is volt a tulipánválság?

Hollandiában, Amszterdamban 1602-ben alapították a világ első tőzsdéjét.

Az akkori hype nem a technikai kütyük vagy autók birtoklása, hanem a természet és a szépség körül alakult ki. Üvegházakban neveltek különlegességeket, azóta is híresek a holland virágok. De az összes közül is kiemelkedő jelentőségűvé a tulipán tudott válni. És mint minden kuriózum esetében - értsd kevés kínálat, brutálisan nagy kereslet - az árak kezdtek elszállni. A tulipán ismertségét Conrad Gesnernek köszönheti, aki amikor meglátta még 1559-ben, annyit mondott, hogy “apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” - és igaza lett.

Hollandiában még jó hetven év kellett a hírnévhez, de aztán beindult a biznisz. Olyan felkapott lett, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású, társadalmi státuszú emberek is hajlandóak voltak őrült összegeket fizetni a hagymákért. Feljegyezték, hogy egy ismert haarlemi kereskedő a vagyona felét adta egyetlen tulipán hagymáért. (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds - 1841.)

Innentől kezdve önmagát gerjesztő folyamat játszódott le. Egyre többen tették félre addigi munkájukat és megélhetésüket jelentő szakmájukat, vállalkozásukat és elkezdtek tulipánhagymákkal kereskedni. Kísértetiesen hasonlít a a jelenség napjaink egyik sláger “befektetésére”. Igen, a kriptovalutákra gondolok.

Odáig fajult a helyzet, hogy elkezdték súly alapján értékesíteni a virághagymákat, mértékegységként a gabonaszemnél kisebb súlyú “perit”-et használva.

A HVG pár évvel ezelőtti cikkében összeszedte az akkori árakat, hogy el tudjuk képzelni a tulipánhagymák forgalmi értékét. Összesen 2500 guldent érő “kosarat”  raktak össze, ami akkor egy közepes árú hagyma ára volt (úgy 1300-5500-ig mentek az árak).

Mit kaptál egyetlen tulipán hagyma áráért?

Addig fajultak a dolgok, hogy egy ember számára egy óvatlanul elfogyasztott 3000 gulden értékű hagyma (vörös hering mellé kiválónak gondolta) feljelentést és több hónapnyi börtönbüntetést vont maga után.

Lényeg a lényeg: akkora volt az érdeklődés a hagymák iránt, hogy 1636-ban bevezették a kereskedést a tőzsdére. Akár határidős ügyleteket is lehetett kötni rájuk, hiszen a tulipán hagyma legalább 7 év után kezd csak virágot hajtani. És itt szabadult el a pokol. Egyesek minden vagyonukat hagymába fektették és kereskedtek vele a tőzsdén. És ha ez nem lenne elég, külföldről is áramlott a pénz az országba. Ez a folyamat felverte az ingatlanok, a lakhatási költségek, a szolgáltatások és az élelmiszerek árát. Ez is hasonlít egy mai folyamatra...

Aztán egyesek, főleg a gazdagabb és gondolkodóbb befektetők közül úgy látták, hogy a fák nem nőnek az égig, vagyis nem tarthat örökké a tulipán hype. Így nem vettek több hagymát, sőt elkezdték leépíteni a portfóliójukat. A kereslet csökkenése miatt pedig értelemszerűen elkezdtek esni a hagymák árai. Akik bíztak nem léptek időben (kezdő befektetői hiba, hogy nem akarnak veszteséggel kiszállni), tönkrementek, de akik nem tudták időben eladni a hagymákat, úgyszintén. Akik időben kiszálltak, ők is veszítettek a bolton. Végül a hollandok hosszú távon kitartottak a tulipánok mellett, aminek sok virágszerető ember - köztük én is - örülök. Ráadásul a holland termelőknek is busás hasznot hoz az ágazat. Igaz, ma már nem kell eladni a fél vesémet egy virághagymáért. Nem is tenném.

Az öt legfontosabb tanulság

1. Mindig érték alapon fektess be!

Spekulálhatsz is, de akkora pénzzel, ami nem fáj, ha teljesen elvesztenéd.

2. Hosszú távon gondolkozz!

Hosszú távon a virág biznisz szép hasznot hozott a hollandoknak, de akik gyorsan akartak sokat, azok mindenüket elvesztették.

3. Ne tartsd egyetlen eszközosztályban a pénzedet!

Persze lehetett tulipánokból is portfóliót építeni, hiszen sokféle hagyma volt forgalomban, de a lényeg mégis az, hogy ne tartsd csak tulipánban (ingatlanban, részvényben, állampapírban, stb.) a befektetésedet.

4. Időben lépj le!

Amikor az őrület a tetőfokára hág és már a Mónika show-ban is az új befektetési sztoriról beszélnek, szállj ki! Add el az adott eszközt, bármennyire is fáj, hogy mekkora hozamot vesztesz, hosszú távon te leszel a nyertes. Amikor minden esik, nehéz vevőt találni rá, erre jó példa az ingatlan. Tehát beszorulhatsz a befektetésedbe, így maximalizálod a veszteségedet. Ne legyen így.

5. Gondolkozz hideg fejjel!

A tőzsde nem szerencsejáték, bármit is hallottál eddig. Ha betartod az alapvető értékelési szabályokat, akkor meg tudod állapítani, hogy mit érdemes venni és mit eladni. Inkább dobj el egy jó lehetőséget a túl magas kockázat miatt, mint bukd el a megtakarított pénzedet.

Katt, ha személyesen kérdeznél...


Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is!

[startbooking flow="single-service" service="jdRA1b1NB" details="true"]

Írd le a kérdésed!

Kérlek írd le kérdésed, igyekszem hamar és szakszerűen válaszolni.