Hollandiában, Amszterdamban 1602-ben alapították a világ első tőzsdéjét.
Az akkori hype nem a technikai kütyük vagy autók birtoklása, hanem a természet és a szépség körül alakult ki. Üvegházakban neveltek különlegességeket, azóta is híresek a holland virágok. De az összes közül is kiemelkedő jelentőségűvé a tulipán tudott válni. És mint minden kuriózum esetében – értsd kevés kínálat, brutálisan nagy kereslet – az árak kezdtek elszállni. A tulipán ismertségét Conrad Gesnernek köszönheti, aki amikor meglátta még 1559-ben, annyit mondott, hogy “apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” – és igaza lett.
Hollandiában még jó hetven év kellett a hírnévhez, de aztán beindult a biznisz. Olyan felkapott lett, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású, társadalmi státuszú emberek is hajlandóak voltak őrült összegeket fizetni a hagymákért. Feljegyezték, hogy egy ismert haarlemi kereskedő a vagyona felét adta egyetlen tulipán hagymáért. (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds – 1841.)
Innentől kezdve önmagát gerjesztő folyamat játszódott le. Egyre többen tették félre addigi munkájukat és megélhetésüket jelentő szakmájukat, vállalkozásukat és elkezdtek tulipánhagymákkal kereskedni. Kísértetiesen hasonlít a a jelenség napjaink egyik sláger “befektetésére”. Igen, a kriptovalutákra gondolok.
Odáig fajult a helyzet, hogy elkezdték súly alapján értékesíteni a virághagymákat, mértékegységként a gabonaszemnél kisebb súlyú “perit”-et használva.
A HVG pár évvel ezelőtti cikkében összeszedte az akkori árakat, hogy el tudjuk képzelni a tulipánhagymák forgalmi értékét. Összesen 2500 guldent érő “kosarat” raktak össze, ami akkor egy közepes árú hagyma ára volt (úgy 1300-5500-ig mentek az árak).
Addig fajultak a dolgok, hogy egy ember számára egy óvatlanul elfogyasztott 3000 gulden értékű hagyma (vörös hering mellé kiválónak gondolta) feljelentést és több hónapnyi börtönbüntetést vont maga után.
Lényeg a lényeg: akkora volt az érdeklődés a hagymák iránt, hogy 1636-ban bevezették a kereskedést a tőzsdére. Akár határidős ügyleteket is lehetett kötni rájuk, hiszen a tulipán hagyma legalább 7 év után kezd csak virágot hajtani. És itt szabadult el a pokol. Egyesek minden vagyonukat hagymába fektették és kereskedtek vele a tőzsdén. És ha ez nem lenne elég, külföldről is áramlott a pénz az országba. Ez a folyamat felverte az ingatlanok, a lakhatási költségek, a szolgáltatások és az élelmiszerek árát. Ez is hasonlít egy mai folyamatra…
Aztán egyesek, főleg a gazdagabb és gondolkodóbb befektetők közül úgy látták, hogy a fák nem nőnek az égig, vagyis nem tarthat örökké a tulipán hype. Így nem vettek több hagymát, sőt elkezdték leépíteni a portfóliójukat. A kereslet csökkenése miatt pedig értelemszerűen elkezdtek esni a hagymák árai. Akik bíztak nem léptek időben (kezdő befektetői hiba, hogy nem akarnak veszteséggel kiszállni), tönkrementek, de akik nem tudták időben eladni a hagymákat, úgyszintén. Akik időben kiszálltak, ők is veszítettek a bolton. Végül a hollandok hosszú távon kitartottak a tulipánok mellett, aminek sok virágszerető ember – köztük én is – örülök. Ráadásul a holland termelőknek is busás hasznot hoz az ágazat. Igaz, ma már nem kell eladni a fél vesémet egy virághagymáért. Nem is tenném.
Spekulálhatsz is, de akkora pénzzel, ami nem fáj, ha teljesen elvesztenéd.
Hosszú távon a virág biznisz szép hasznot hozott a hollandoknak, de akik gyorsan akartak sokat, azok mindenüket elvesztették.
Persze lehetett tulipánokból is portfóliót építeni, hiszen sokféle hagyma volt forgalomban, de a lényeg mégis az, hogy ne tartsd csak tulipánban (ingatlanban, részvényben, állampapírban, stb.) a befektetésedet.
Amikor az őrület a tetőfokára hág és már a Mónika show-ban is az új befektetési sztoriról beszélnek, szállj ki! Add el az adott eszközt, bármennyire is fáj, hogy mekkora hozamot vesztesz, hosszú távon te leszel a nyertes. Amikor minden esik, nehéz vevőt találni rá, erre jó példa az ingatlan. Tehát beszorulhatsz a befektetésedbe, így maximalizálod a veszteségedet. Ne legyen így.
A tőzsde nem szerencsejáték, bármit is hallottál eddig. Ha betartod az alapvető értékelési szabályokat, akkor meg tudod állapítani, hogy mit érdemes venni és mit eladni. Inkább dobj el egy jó lehetőséget a túl magas kockázat miatt, mint bukd el a megtakarított pénzedet.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Hollandiában, Amszterdamban 1602-ben alapították a világ első tőzsdéjét.
Az akkori hype nem a technikai kütyük vagy autók birtoklása, hanem a természet és a szépség körül alakult ki. Üvegházakban neveltek különlegességeket, azóta is híresek a holland virágok. De az összes közül is kiemelkedő jelentőségűvé a tulipán tudott válni. És mint minden kuriózum esetében – értsd kevés kínálat, brutálisan nagy kereslet – az árak kezdtek elszállni. A tulipán ismertségét Conrad Gesnernek köszönheti, aki amikor meglátta még 1559-ben, annyit mondott, hogy “apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” – és igaza lett.
Hollandiában még jó hetven év kellett a hírnévhez, de aztán beindult a biznisz. Olyan felkapott lett, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású, társadalmi státuszú emberek is hajlandóak voltak őrült összegeket fizetni a hagymákért. Feljegyezték, hogy egy ismert haarlemi kereskedő a vagyona felét adta egyetlen tulipán hagymáért. (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds – 1841.)
Innentől kezdve önmagát gerjesztő folyamat játszódott le. Egyre többen tették félre addigi munkájukat és megélhetésüket jelentő szakmájukat, vállalkozásukat és elkezdtek tulipánhagymákkal kereskedni. Kísértetiesen hasonlít a a jelenség napjaink egyik sláger “befektetésére”. Igen, a kriptovalutákra gondolok.
Odáig fajult a helyzet, hogy elkezdték súly alapján értékesíteni a virághagymákat, mértékegységként a gabonaszemnél kisebb súlyú “perit”-et használva.
A HVG pár évvel ezelőtti cikkében összeszedte az akkori árakat, hogy el tudjuk képzelni a tulipánhagymák forgalmi értékét. Összesen 2500 guldent érő “kosarat” raktak össze, ami akkor egy közepes árú hagyma ára volt (úgy 1300-5500-ig mentek az árak).
Addig fajultak a dolgok, hogy egy ember számára egy óvatlanul elfogyasztott 3000 gulden értékű hagyma (vörös hering mellé kiválónak gondolta) feljelentést és több hónapnyi börtönbüntetést vont maga után.
Lényeg a lényeg: akkora volt az érdeklődés a hagymák iránt, hogy 1636-ban bevezették a kereskedést a tőzsdére. Akár határidős ügyleteket is lehetett kötni rájuk, hiszen a tulipán hagyma legalább 7 év után kezd csak virágot hajtani. És itt szabadult el a pokol. Egyesek minden vagyonukat hagymába fektették és kereskedtek vele a tőzsdén. És ha ez nem lenne elég, külföldről is áramlott a pénz az országba. Ez a folyamat felverte az ingatlanok, a lakhatási költségek, a szolgáltatások és az élelmiszerek árát. Ez is hasonlít egy mai folyamatra…
Aztán egyesek, főleg a gazdagabb és gondolkodóbb befektetők közül úgy látták, hogy a fák nem nőnek az égig, vagyis nem tarthat örökké a tulipán hype. Így nem vettek több hagymát, sőt elkezdték leépíteni a portfóliójukat. A kereslet csökkenése miatt pedig értelemszerűen elkezdtek esni a hagymák árai. Akik bíztak nem léptek időben (kezdő befektetői hiba, hogy nem akarnak veszteséggel kiszállni), tönkrementek, de akik nem tudták időben eladni a hagymákat, úgyszintén. Akik időben kiszálltak, ők is veszítettek a bolton. Végül a hollandok hosszú távon kitartottak a tulipánok mellett, aminek sok virágszerető ember – köztük én is – örülök. Ráadásul a holland termelőknek is busás hasznot hoz az ágazat. Igaz, ma már nem kell eladni a fél vesémet egy virághagymáért. Nem is tenném.
Spekulálhatsz is, de akkora pénzzel, ami nem fáj, ha teljesen elvesztenéd.
Hosszú távon a virág biznisz szép hasznot hozott a hollandoknak, de akik gyorsan akartak sokat, azok mindenüket elvesztették.
Persze lehetett tulipánokból is portfóliót építeni, hiszen sokféle hagyma volt forgalomban, de a lényeg mégis az, hogy ne tartsd csak tulipánban (ingatlanban, részvényben, állampapírban, stb.) a befektetésedet.
Amikor az őrület a tetőfokára hág és már a Mónika show-ban is az új befektetési sztoriról beszélnek, szállj ki! Add el az adott eszközt, bármennyire is fáj, hogy mekkora hozamot vesztesz, hosszú távon te leszel a nyertes. Amikor minden esik, nehéz vevőt találni rá, erre jó példa az ingatlan. Tehát beszorulhatsz a befektetésedbe, így maximalizálod a veszteségedet. Ne legyen így.
A tőzsde nem szerencsejáték, bármit is hallottál eddig. Ha betartod az alapvető értékelési szabályokat, akkor meg tudod állapítani, hogy mit érdemes venni és mit eladni. Inkább dobj el egy jó lehetőséget a túl magas kockázat miatt, mint bukd el a megtakarított pénzedet.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Hollandiában, Amszterdamban 1602-ben alapították a világ első tőzsdéjét.
Az akkori hype nem a technikai kütyük vagy autók birtoklása, hanem a természet és a szépség körül alakult ki. Üvegházakban neveltek különlegességeket, azóta is híresek a holland virágok. De az összes közül is kiemelkedő jelentőségűvé a tulipán tudott válni. És mint minden kuriózum esetében – értsd kevés kínálat, brutálisan nagy kereslet – az árak kezdtek elszállni. A tulipán ismertségét Conrad Gesnernek köszönheti, aki amikor meglátta még 1559-ben, annyit mondott, hogy “apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” – és igaza lett.
Hollandiában még jó hetven év kellett a hírnévhez, de aztán beindult a biznisz. Olyan felkapott lett, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású, társadalmi státuszú emberek is hajlandóak voltak őrült összegeket fizetni a hagymákért. Feljegyezték, hogy egy ismert haarlemi kereskedő a vagyona felét adta egyetlen tulipán hagymáért. (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds – 1841.)
Innentől kezdve önmagát gerjesztő folyamat játszódott le. Egyre többen tették félre addigi munkájukat és megélhetésüket jelentő szakmájukat, vállalkozásukat és elkezdtek tulipánhagymákkal kereskedni. Kísértetiesen hasonlít a a jelenség napjaink egyik sláger “befektetésére”. Igen, a kriptovalutákra gondolok.
Odáig fajult a helyzet, hogy elkezdték súly alapján értékesíteni a virághagymákat, mértékegységként a gabonaszemnél kisebb súlyú “perit”-et használva.
A HVG pár évvel ezelőtti cikkében összeszedte az akkori árakat, hogy el tudjuk képzelni a tulipánhagymák forgalmi értékét. Összesen 2500 guldent érő “kosarat” raktak össze, ami akkor egy közepes árú hagyma ára volt (úgy 1300-5500-ig mentek az árak).
Addig fajultak a dolgok, hogy egy ember számára egy óvatlanul elfogyasztott 3000 gulden értékű hagyma (vörös hering mellé kiválónak gondolta) feljelentést és több hónapnyi börtönbüntetést vont maga után.
Lényeg a lényeg: akkora volt az érdeklődés a hagymák iránt, hogy 1636-ban bevezették a kereskedést a tőzsdére. Akár határidős ügyleteket is lehetett kötni rájuk, hiszen a tulipán hagyma legalább 7 év után kezd csak virágot hajtani. És itt szabadult el a pokol. Egyesek minden vagyonukat hagymába fektették és kereskedtek vele a tőzsdén. És ha ez nem lenne elég, külföldről is áramlott a pénz az országba. Ez a folyamat felverte az ingatlanok, a lakhatási költségek, a szolgáltatások és az élelmiszerek árát. Ez is hasonlít egy mai folyamatra…
Aztán egyesek, főleg a gazdagabb és gondolkodóbb befektetők közül úgy látták, hogy a fák nem nőnek az égig, vagyis nem tarthat örökké a tulipán hype. Így nem vettek több hagymát, sőt elkezdték leépíteni a portfóliójukat. A kereslet csökkenése miatt pedig értelemszerűen elkezdtek esni a hagymák árai. Akik bíztak nem léptek időben (kezdő befektetői hiba, hogy nem akarnak veszteséggel kiszállni), tönkrementek, de akik nem tudták időben eladni a hagymákat, úgyszintén. Akik időben kiszálltak, ők is veszítettek a bolton. Végül a hollandok hosszú távon kitartottak a tulipánok mellett, aminek sok virágszerető ember – köztük én is – örülök. Ráadásul a holland termelőknek is busás hasznot hoz az ágazat. Igaz, ma már nem kell eladni a fél vesémet egy virághagymáért. Nem is tenném.
Spekulálhatsz is, de akkora pénzzel, ami nem fáj, ha teljesen elvesztenéd.
Hosszú távon a virág biznisz szép hasznot hozott a hollandoknak, de akik gyorsan akartak sokat, azok mindenüket elvesztették.
Persze lehetett tulipánokból is portfóliót építeni, hiszen sokféle hagyma volt forgalomban, de a lényeg mégis az, hogy ne tartsd csak tulipánban (ingatlanban, részvényben, állampapírban, stb.) a befektetésedet.
Amikor az őrület a tetőfokára hág és már a Mónika show-ban is az új befektetési sztoriról beszélnek, szállj ki! Add el az adott eszközt, bármennyire is fáj, hogy mekkora hozamot vesztesz, hosszú távon te leszel a nyertes. Amikor minden esik, nehéz vevőt találni rá, erre jó példa az ingatlan. Tehát beszorulhatsz a befektetésedbe, így maximalizálod a veszteségedet. Ne legyen így.
A tőzsde nem szerencsejáték, bármit is hallottál eddig. Ha betartod az alapvető értékelési szabályokat, akkor meg tudod állapítani, hogy mit érdemes venni és mit eladni. Inkább dobj el egy jó lehetőséget a túl magas kockázat miatt, mint bukd el a megtakarított pénzedet.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Hollandiában, Amszterdamban 1602-ben alapították a világ első tőzsdéjét.
Az akkori hype nem a technikai kütyük vagy autók birtoklása, hanem a természet és a szépség körül alakult ki. Üvegházakban neveltek különlegességeket, azóta is híresek a holland virágok. De az összes közül is kiemelkedő jelentőségűvé a tulipán tudott válni. És mint minden kuriózum esetében – értsd kevés kínálat, brutálisan nagy kereslet – az árak kezdtek elszállni. A tulipán ismertségét Conrad Gesnernek köszönheti, aki amikor meglátta még 1559-ben, annyit mondott, hogy “apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” – és igaza lett.
Hollandiában még jó hetven év kellett a hírnévhez, de aztán beindult a biznisz. Olyan felkapott lett, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású, társadalmi státuszú emberek is hajlandóak voltak őrült összegeket fizetni a hagymákért. Feljegyezték, hogy egy ismert haarlemi kereskedő a vagyona felét adta egyetlen tulipán hagymáért. (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds – 1841.)
Innentől kezdve önmagát gerjesztő folyamat játszódott le. Egyre többen tették félre addigi munkájukat és megélhetésüket jelentő szakmájukat, vállalkozásukat és elkezdtek tulipánhagymákkal kereskedni. Kísértetiesen hasonlít a a jelenség napjaink egyik sláger “befektetésére”. Igen, a kriptovalutákra gondolok.
Odáig fajult a helyzet, hogy elkezdték súly alapján értékesíteni a virághagymákat, mértékegységként a gabonaszemnél kisebb súlyú “perit”-et használva.
A HVG pár évvel ezelőtti cikkében összeszedte az akkori árakat, hogy el tudjuk képzelni a tulipánhagymák forgalmi értékét. Összesen 2500 guldent érő “kosarat” raktak össze, ami akkor egy közepes árú hagyma ára volt (úgy 1300-5500-ig mentek az árak).
Addig fajultak a dolgok, hogy egy ember számára egy óvatlanul elfogyasztott 3000 gulden értékű hagyma (vörös hering mellé kiválónak gondolta) feljelentést és több hónapnyi börtönbüntetést vont maga után.
Lényeg a lényeg: akkora volt az érdeklődés a hagymák iránt, hogy 1636-ban bevezették a kereskedést a tőzsdére. Akár határidős ügyleteket is lehetett kötni rájuk, hiszen a tulipán hagyma legalább 7 év után kezd csak virágot hajtani. És itt szabadult el a pokol. Egyesek minden vagyonukat hagymába fektették és kereskedtek vele a tőzsdén. És ha ez nem lenne elég, külföldről is áramlott a pénz az országba. Ez a folyamat felverte az ingatlanok, a lakhatási költségek, a szolgáltatások és az élelmiszerek árát. Ez is hasonlít egy mai folyamatra…
Aztán egyesek, főleg a gazdagabb és gondolkodóbb befektetők közül úgy látták, hogy a fák nem nőnek az égig, vagyis nem tarthat örökké a tulipán hype. Így nem vettek több hagymát, sőt elkezdték leépíteni a portfóliójukat. A kereslet csökkenése miatt pedig értelemszerűen elkezdtek esni a hagymák árai. Akik bíztak nem léptek időben (kezdő befektetői hiba, hogy nem akarnak veszteséggel kiszállni), tönkrementek, de akik nem tudták időben eladni a hagymákat, úgyszintén. Akik időben kiszálltak, ők is veszítettek a bolton. Végül a hollandok hosszú távon kitartottak a tulipánok mellett, aminek sok virágszerető ember – köztük én is – örülök. Ráadásul a holland termelőknek is busás hasznot hoz az ágazat. Igaz, ma már nem kell eladni a fél vesémet egy virághagymáért. Nem is tenném.
Spekulálhatsz is, de akkora pénzzel, ami nem fáj, ha teljesen elvesztenéd.
Hosszú távon a virág biznisz szép hasznot hozott a hollandoknak, de akik gyorsan akartak sokat, azok mindenüket elvesztették.
Persze lehetett tulipánokból is portfóliót építeni, hiszen sokféle hagyma volt forgalomban, de a lényeg mégis az, hogy ne tartsd csak tulipánban (ingatlanban, részvényben, állampapírban, stb.) a befektetésedet.
Amikor az őrület a tetőfokára hág és már a Mónika show-ban is az új befektetési sztoriról beszélnek, szállj ki! Add el az adott eszközt, bármennyire is fáj, hogy mekkora hozamot vesztesz, hosszú távon te leszel a nyertes. Amikor minden esik, nehéz vevőt találni rá, erre jó példa az ingatlan. Tehát beszorulhatsz a befektetésedbe, így maximalizálod a veszteségedet. Ne legyen így.
A tőzsde nem szerencsejáték, bármit is hallottál eddig. Ha betartod az alapvető értékelési szabályokat, akkor meg tudod állapítani, hogy mit érdemes venni és mit eladni. Inkább dobj el egy jó lehetőséget a túl magas kockázat miatt, mint bukd el a megtakarított pénzedet.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Hollandiában, Amszterdamban 1602-ben alapították a világ első tőzsdéjét.
Az akkori hype nem a technikai kütyük vagy autók birtoklása, hanem a természet és a szépség körül alakult ki. Üvegházakban neveltek különlegességeket, azóta is híresek a holland virágok. De az összes közül is kiemelkedő jelentőségűvé a tulipán tudott válni. És mint minden kuriózum esetében – értsd kevés kínálat, brutálisan nagy kereslet – az árak kezdtek elszállni. A tulipán ismertségét Conrad Gesnernek köszönheti, aki amikor meglátta még 1559-ben, annyit mondott, hogy “apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” – és igaza lett.
Hollandiában még jó hetven év kellett a hírnévhez, de aztán beindult a biznisz. Olyan felkapott lett, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású, társadalmi státuszú emberek is hajlandóak voltak őrült összegeket fizetni a hagymákért. Feljegyezték, hogy egy ismert haarlemi kereskedő a vagyona felét adta egyetlen tulipán hagymáért. (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds – 1841.)
Innentől kezdve önmagát gerjesztő folyamat játszódott le. Egyre többen tették félre addigi munkájukat és megélhetésüket jelentő szakmájukat, vállalkozásukat és elkezdtek tulipánhagymákkal kereskedni. Kísértetiesen hasonlít a a jelenség napjaink egyik sláger “befektetésére”. Igen, a kriptovalutákra gondolok.
Odáig fajult a helyzet, hogy elkezdték súly alapján értékesíteni a virághagymákat, mértékegységként a gabonaszemnél kisebb súlyú “perit”-et használva.
A HVG pár évvel ezelőtti cikkében összeszedte az akkori árakat, hogy el tudjuk képzelni a tulipánhagymák forgalmi értékét. Összesen 2500 guldent érő “kosarat” raktak össze, ami akkor egy közepes árú hagyma ára volt (úgy 1300-5500-ig mentek az árak).
Addig fajultak a dolgok, hogy egy ember számára egy óvatlanul elfogyasztott 3000 gulden értékű hagyma (vörös hering mellé kiválónak gondolta) feljelentést és több hónapnyi börtönbüntetést vont maga után.
Lényeg a lényeg: akkora volt az érdeklődés a hagymák iránt, hogy 1636-ban bevezették a kereskedést a tőzsdére. Akár határidős ügyleteket is lehetett kötni rájuk, hiszen a tulipán hagyma legalább 7 év után kezd csak virágot hajtani. És itt szabadult el a pokol. Egyesek minden vagyonukat hagymába fektették és kereskedtek vele a tőzsdén. És ha ez nem lenne elég, külföldről is áramlott a pénz az országba. Ez a folyamat felverte az ingatlanok, a lakhatási költségek, a szolgáltatások és az élelmiszerek árát. Ez is hasonlít egy mai folyamatra…
Aztán egyesek, főleg a gazdagabb és gondolkodóbb befektetők közül úgy látták, hogy a fák nem nőnek az égig, vagyis nem tarthat örökké a tulipán hype. Így nem vettek több hagymát, sőt elkezdték leépíteni a portfóliójukat. A kereslet csökkenése miatt pedig értelemszerűen elkezdtek esni a hagymák árai. Akik bíztak nem léptek időben (kezdő befektetői hiba, hogy nem akarnak veszteséggel kiszállni), tönkrementek, de akik nem tudták időben eladni a hagymákat, úgyszintén. Akik időben kiszálltak, ők is veszítettek a bolton. Végül a hollandok hosszú távon kitartottak a tulipánok mellett, aminek sok virágszerető ember – köztük én is – örülök. Ráadásul a holland termelőknek is busás hasznot hoz az ágazat. Igaz, ma már nem kell eladni a fél vesémet egy virághagymáért. Nem is tenném.
Spekulálhatsz is, de akkora pénzzel, ami nem fáj, ha teljesen elvesztenéd.
Hosszú távon a virág biznisz szép hasznot hozott a hollandoknak, de akik gyorsan akartak sokat, azok mindenüket elvesztették.
Persze lehetett tulipánokból is portfóliót építeni, hiszen sokféle hagyma volt forgalomban, de a lényeg mégis az, hogy ne tartsd csak tulipánban (ingatlanban, részvényben, állampapírban, stb.) a befektetésedet.
Amikor az őrület a tetőfokára hág és már a Mónika show-ban is az új befektetési sztoriról beszélnek, szállj ki! Add el az adott eszközt, bármennyire is fáj, hogy mekkora hozamot vesztesz, hosszú távon te leszel a nyertes. Amikor minden esik, nehéz vevőt találni rá, erre jó példa az ingatlan. Tehát beszorulhatsz a befektetésedbe, így maximalizálod a veszteségedet. Ne legyen így.
A tőzsde nem szerencsejáték, bármit is hallottál eddig. Ha betartod az alapvető értékelési szabályokat, akkor meg tudod állapítani, hogy mit érdemes venni és mit eladni. Inkább dobj el egy jó lehetőséget a túl magas kockázat miatt, mint bukd el a megtakarított pénzedet.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?
Hollandiában, Amszterdamban 1602-ben alapították a világ első tőzsdéjét.
Az akkori hype nem a technikai kütyük vagy autók birtoklása, hanem a természet és a szépség körül alakult ki. Üvegházakban neveltek különlegességeket, azóta is híresek a holland virágok. De az összes közül is kiemelkedő jelentőségűvé a tulipán tudott válni. És mint minden kuriózum esetében – értsd kevés kínálat, brutálisan nagy kereslet – az árak kezdtek elszállni. A tulipán ismertségét Conrad Gesnernek köszönheti, aki amikor meglátta még 1559-ben, annyit mondott, hogy “apró álom, amely különleges izgalomba hozza a világot” – és igaza lett.
Hollandiában még jó hetven év kellett a hírnévhez, de aztán beindult a biznisz. Olyan felkapott lett, hogy a legkülönbözőbb foglalkozású, társadalmi státuszú emberek is hajlandóak voltak őrült összegeket fizetni a hagymákért. Feljegyezték, hogy egy ismert haarlemi kereskedő a vagyona felét adta egyetlen tulipán hagymáért. (Charles Mackay: Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds – 1841.)
Innentől kezdve önmagát gerjesztő folyamat játszódott le. Egyre többen tették félre addigi munkájukat és megélhetésüket jelentő szakmájukat, vállalkozásukat és elkezdtek tulipánhagymákkal kereskedni. Kísértetiesen hasonlít a a jelenség napjaink egyik sláger “befektetésére”. Igen, a kriptovalutákra gondolok.
Odáig fajult a helyzet, hogy elkezdték súly alapján értékesíteni a virághagymákat, mértékegységként a gabonaszemnél kisebb súlyú “perit”-et használva.
A HVG pár évvel ezelőtti cikkében összeszedte az akkori árakat, hogy el tudjuk képzelni a tulipánhagymák forgalmi értékét. Összesen 2500 guldent érő “kosarat” raktak össze, ami akkor egy közepes árú hagyma ára volt (úgy 1300-5500-ig mentek az árak).
Addig fajultak a dolgok, hogy egy ember számára egy óvatlanul elfogyasztott 3000 gulden értékű hagyma (vörös hering mellé kiválónak gondolta) feljelentést és több hónapnyi börtönbüntetést vont maga után.
Lényeg a lényeg: akkora volt az érdeklődés a hagymák iránt, hogy 1636-ban bevezették a kereskedést a tőzsdére. Akár határidős ügyleteket is lehetett kötni rájuk, hiszen a tulipán hagyma legalább 7 év után kezd csak virágot hajtani. És itt szabadult el a pokol. Egyesek minden vagyonukat hagymába fektették és kereskedtek vele a tőzsdén. És ha ez nem lenne elég, külföldről is áramlott a pénz az országba. Ez a folyamat felverte az ingatlanok, a lakhatási költségek, a szolgáltatások és az élelmiszerek árát. Ez is hasonlít egy mai folyamatra…
Aztán egyesek, főleg a gazdagabb és gondolkodóbb befektetők közül úgy látták, hogy a fák nem nőnek az égig, vagyis nem tarthat örökké a tulipán hype. Így nem vettek több hagymát, sőt elkezdték leépíteni a portfóliójukat. A kereslet csökkenése miatt pedig értelemszerűen elkezdtek esni a hagymák árai. Akik bíztak nem léptek időben (kezdő befektetői hiba, hogy nem akarnak veszteséggel kiszállni), tönkrementek, de akik nem tudták időben eladni a hagymákat, úgyszintén. Akik időben kiszálltak, ők is veszítettek a bolton. Végül a hollandok hosszú távon kitartottak a tulipánok mellett, aminek sok virágszerető ember – köztük én is – örülök. Ráadásul a holland termelőknek is busás hasznot hoz az ágazat. Igaz, ma már nem kell eladni a fél vesémet egy virághagymáért. Nem is tenném.
Spekulálhatsz is, de akkora pénzzel, ami nem fáj, ha teljesen elvesztenéd.
Hosszú távon a virág biznisz szép hasznot hozott a hollandoknak, de akik gyorsan akartak sokat, azok mindenüket elvesztették.
Persze lehetett tulipánokból is portfóliót építeni, hiszen sokféle hagyma volt forgalomban, de a lényeg mégis az, hogy ne tartsd csak tulipánban (ingatlanban, részvényben, állampapírban, stb.) a befektetésedet.
Amikor az őrület a tetőfokára hág és már a Mónika show-ban is az új befektetési sztoriról beszélnek, szállj ki! Add el az adott eszközt, bármennyire is fáj, hogy mekkora hozamot vesztesz, hosszú távon te leszel a nyertes. Amikor minden esik, nehéz vevőt találni rá, erre jó példa az ingatlan. Tehát beszorulhatsz a befektetésedbe, így maximalizálod a veszteségedet. Ne legyen így.
A tőzsde nem szerencsejáték, bármit is hallottál eddig. Ha betartod az alapvető értékelési szabályokat, akkor meg tudod állapítani, hogy mit érdemes venni és mit eladni. Inkább dobj el egy jó lehetőséget a túl magas kockázat miatt, mint bukd el a megtakarított pénzedet.
Ha tetszett, amit olvastál, oszd meg másokkal is! Köszönöm. 🙏
Miről olvasnál szívesen?
Díjmentes, szakértő pénzügyi tanácsadásra vágysz?