Befektetési alapok

Hogyan működik ezek a népszerű befektetési forma? Biztonságos? Nem tűnik el a brókercég a pénzemmel? Hogyan adózik? Milyen típusú alapok közül választhatok? Ezeket a kérdéseket (is) igyekszem körüljárni.

Amikor azt keresed, hogy mibe fektess, akkor biztosan találkozni fogsz a befektetési alapokkal. Ez a befektetési forma nagy népszerűségnek örvend és nemcsak hazánkban. Ennek az az oka, hogy egészen kis tőkét, akár néhány tízezer forintot is befektethetsz, és nem túl magas kockázat mellett, szakértelem nélkül a banki betéteknél jóval magasabb hozamot is elérhetsz. Akár megtakarításra is használhatod, ráadásul bármikor hozzáférhetsz az egészhez vagy csak egy részéhez (T+2 nap a jellemző, tehát leadod a megbízást a befektetési egységeid eladására és két nap múlva utalják a pénzt a számládra). A feltételes módra azonban figyelj! Tehát magasabb hozamot is elérhetsz, de akár veszteséges is lehet a befektetés (legalábbis időlegesen).

A befektetési alapok működése

A befektetési alapok úgy működnek, hogy a portfóliókezelő kialakít egy adott befektetési politika szerinti eszközalap összetételt, tehát pl. egy magyar részvényalap vásárol OTP, MOL, Richter és egyéb részvényeket, az általa meghatározott arányban, esetleg likviditási célból némi rövid lejáratú állampapírt vagy diszkont kincstárjegyet és ezekkel kereskedik, folyamatosan változtatja a portfólió összetételét annak érdekében, hogy a legmagasabb hozamot érje el. Te, aki megvásárolod a befektetési jegyeket, ugyanazt a a portfóliót vásárolod meg, függetlenül a befektetett összeg nagyságától. És pont ezért tudsz már kisebb tőkével is költséghatékonyan, a kockázatok minimalizálásával befektetni. Ha neked kellene ilyen portfóliót kialakítani kisebb összeggel, akkor a fix költségek elvinnék a hasznot, ráadásul szakértelem és ráfordítható idő nélkül nagy eséllyel lennél veszteséges.

Biztonság

Mint minden befektetés esetében, fontos megnézni, mennyire van biztonságban a pénzed. És ez alatt nemcsak a tőkéd vagy a hozamod garanciáját értem, hanem a pénzügyi szolgáltató fizetésképtelensége vagy "eltűnése" esetére milyen biztosítékaid vannak.

Amikor befektetési alapnál helyezed el a tőkédet, akkor fizikai valójában nem a befektetési alapnál lesz a pénzed, hanem egy ún. letétkezelőnél, az alapkezelő mindössze a tranzakciókat hajtja végre, a pénzáramlást a letétkezelő biztosítja. Így nem az alapkezelő, hanem a letétkezelő pénzügyi stabilitása a fontos akkor, amikor a pénzed teljes elvesztése miatt aggódsz.

Ezen kívül befektetési alap választása esetén a pénzedet a BEVA (Befektető-védelmi Alap) biztosítja arra az esetre, ha a szolgáltatód fedezet hiányában nem tudja kifizetni a jogos követelésedet. A BEVA kártalanításának felső határa 100ezer euro, amit egy esetleges kár esetén átszámítanak MNB árfolyamon forintra, és a jogos követelésedet 1millió Ft-ig 100%-ig, az efeletti rész 90%-áig teljesítik.

Amikor befektetési alapkezelőnél szeretnél számlát nyitni, akkor először is kitöltetnek Veled egy ún. "MIFID" tesztet, ezzel a kockázatvállalási hajlandóságodat vizsgálják és ennek megfelelően ajánlanak befektetési alapot. Utána már általában online is intézheted az ügyeidet. Ez a személyes megjelenés azonban szintén a biztonságodat szolgálja.

A befektetési alapok hozamának biztonsága pedig abból adódik, hogy minden egyes alap egy portfóliót képez. Tehát amikor pl. magyar részvényalapot választasz, akkor egy aktívan kezelt portfóliót kapsz, melyben megtalálható feltehetően az összes [extra href="#bluechip" title="Azok a részvények, amelyek a leglikvidebbek és nagy forgalmat bonyolítanak le. Tehát azokat a vállalatokat jelölik így, amelyek régóta a piacon vannak, konzervatív irányításúnak tekinthetők, valamint nagy bizonyosságal nyereségesnek és relatíve a legkisebb kockázatúnak minősíthetők. Magyarországon ilyen részvények például az OTP, a MOL, a Magyar Telekom, vagy a Richter részvényei." info="tooltip" info_place="top" info_trigger="hover"] blue chip [/extra] részvény valamilyen összetételben és a portfóliókezelő által jövedelmezőnek vélt egyéb részvények. A részvények tranzakcióit az alapkezelő végzi, a portfólió összetételének alakulásába nem tekinthetsz bele, de nem is ezért választod a befektetési alapot. Egyedül egy ilyen portfólió kialakítása és menedzselése sok pénzt és időt emésztene fel, és önmagában már ez a fajta diverzifikáció is csökkenti a kockázatodat.

Adózás

A befektetési alapok után szja-t (jelenleg 15%) és 6% EHO-t kell fizetned a kamat (vagy realizált hozam) után.  Ha TBSZ-re vásárolsz befektetési jegyet, akkor van kedvezmény:

  • 5 év után már nincs sem kamatadó, sem EHO,
  • 3 és 5 év között pedig 10% a kamatadó és 3% az EHO.

Így számold! Amikor megnyitod a TBSZ-t, az a 0. év. Ekkor helyezheted el a befektetési jegyeidet a számlán dec.31-ig. A következő az első év, és így tovább. A 4. év. jan.1. után kedvezményesen adózol, a 6. év jan.1. után pedig mentes vagy az adózás alól.

Referenciaindex (benchmark)

Érdemes megnézni, hogy milyen referenciaindexet határozott meg az alapkezelő és ehhez képest hogyan teljesít az alap. Pl. maradva a magyar részvényindexnél, valószínűleg a [extra href="#BUX" title="Az index a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi." info="tooltip" info_place="top" info_trigger="hover"] BUX [/extra] indexet határozzák meg referencia indexként, esetleg az [extra href="#RMAX" title="Ez az index a rövid futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait jelzi, kosarában a MAX index kosarából kikerülő három hónap és egy év közötti hátralévő futamidejű államkötvények, valamint a Diszkont Kincstárjegyek találhatók." info="tooltip" info_place="top" info_trigger="hover"] RMAX [/extra] index-szel kiegészítve. Ennek a kettőnek a százalékos arányát is kifejezik, tehát akár össze is hasonlíthatod, hogy a referenciaindexekhez képest hogyan teljesített az alap. Ha folyamatosan alul teljesít, akkor ott valami probléma lehet a szaktudással, vagy csak az alapkezelési díj elvitte a hozamot.

A manapság egyre népszerűbb abszolút hozamú alapoknál általában nem határoznak meg referenciaindexet, mert ilyen alapok esetében a portfóliókezelő szabad kezet kap, tehát nem korlátozza az alap befektetési politikája egy térség vagy adott iparágon belüli befektetési célpontok kiválasztására. Az egyetlen cél a kockázatmentes hozam meghaladása.

Költségek

Leggyakrabban négyféle költséggel találkozhatsz befektetési alapoknál: eladási és/vagy vételi költség, számlavezetési, alapkezelési és tranzakciós díj.

Eladási és vételi költség: amikor a beutalt pénzeden befektetési jegyet vásárolsz, akkor vételi, amikor pedig ezeket visszaváltod, akkor eladási költséget számíthatnak fel. Ez általában 1-3% között mozog, de előfordul 0% vagy 3% fölötti költség is. Akár ugyanannál az alapkezelőnél is lehetnek különböző költségek az alapok típusától függően.

Számlavezetési és tranzakciós díj: előbbi 0-tól néhány ezer Ft-ig terjedhet havonta, utóbbi pedig általában százalékos formában van kifejezve, min. és max. adatokkal, nagyon hasonlóan a bankszámlád költségeihez.

Alapkezelési díj: a portfólió kezeléséért felszámítanak egy alapkezelési díjat, aminek a mértéke független attól, hogy épp mennyi tranzakciót hajtottak végre, és független az elért hozamtól is. Általában az éves díjat leosztják napi szintre és naponta vonják le olyan formában, hogy beépítik a befektetési jegyek napi árfolyamába. Így szinte rejtve marad, cserébe nem kell külön számolnod vele. Tehát ha azt látod, hogy 1,5% az éves alapkezelési díj és a befektetési alap 7%-ot hozott az elmúlt egy évben, akkor az azt jelenti, hogy valójában 8,5% volt a hozam, amit az alapkezelési díj csökkentett le.

Egy tipp: sohase kizárólag a költségek alapján dönts! Manapság, amikor ennyire alacsony a hozamkörnyezet, érdemes költségérzékenyebbnek lenni, de a rugalmasság, a biztonság és a teljesítmény is legalább annyira fontos

A befektetési alapok fajtái

Többféleképpen is csoportosíthatjuk a befektetési alapokat, most ezeket nézzük végig.

Léteznek nyílt végű és zárt végű alapok. Előbbieknek nincs előre meghatározott lejárati dátuma, tehát addig tarthatod benne a pénzedet, ameddig jól esik vagy ameddig az alapkezelő meg nem szünteti az alapot (erről előre tájékoztat, hogy áthelyezhesd a pénzedet máshova). Zárt végű alapokkal ritkábban találkozhatsz, jellemzően a tőke vagy hozamgaranciát tartalmazó alapoknál fordulnak elő. Ilyenkor a befektetési alapnak van lejárati dátuma és ha pl. tőke- és hozamgarantált az alap, akkor csak abban az esetben garantál egy bizonyos hozamot, ha bent tartod a pénzed a lejáratig.

Másik kategorizálás szerint lehetnek nyilvánosak vagy zárt körben jegyezhető befektetési jegyek is. Ezek a nevükből adódóan értelmezhetőek, nem is foglalkozom velük külön.

És akkor nézzük a leggyakrabban előforduló befektetési alap típusokat. Hogy melyiket választod, az több tényezőtől függ, most egyelőre a tájékoztatásra szorítkozom.

Értékpapír alapok: Ezek a hagyományos, értékpapírokkal kereskedő befektetési alapok. Különböző földrajzi területek vagy szektorok alapján választják meg a befektetési célpontokat. Jellemzően kötvényekbe, állampapírokba, részvényekbe fektetnek.

Index alapok: Ezek semmi mást nem tesznek, mint egyes tőkepiaci indexeket másolnak. Így általában olcsóbbak is, mint a hagyományos értékpapír alapok.

Alapok alapja: Ezek a befektetési alapok más befektetési alapok jegyeit vásárolják.

Származtatott alapok: Ezek az alapok szabadabban köthetnek ún. származtatott ügyleteket, pl. opciós, határidős vagy swap ügyleteket. Ezek mögött valós termék van, ami nélkül nem léteznének, de maga az ügylet határozza meg az árfolyamot és nem önmagában a mögöttes termék árfolyama.

Ingatlanalap: Ezek speciális alapnak számítanak, mert ingatlanba fektetnek, és csak likviditási célból tartanak értékpapírokat vagy készpénzt a portfóliójukban.

A befektetési alapok kategorizálása

Pénzpiaci alapok: A legbiztonságosabb befektetési alapok, amelyektől nagy hozamot ne várj, de lekötés nélkül értékén tudod tartani a tőkédet (hacsak a költségek el nem viszik a hozamot). Jellemzően állampapírokat és diszkont kincstárjegyeket tartanak a portfóliójukban. Kétféle pénzpiaci alappal találkozhatsz. Az egyik a likviditási vagy rövid lejáratú pénzpiaci alap, amely olyan értékpapírokat tart a portfóliójában, amelyek átlagos hátralévő futamideje max. 60 nap. A klasszikus pénzpiaci alapok esetében az átlagos hátralévő futamidő 6 hónap. Az egyes papírok hátralévő maximális futamideje pedig két év.

Kötvényalapok: Ezek a népszerű alapok a pénzpiacinál hosszabb futamidejű papírokat vásárolnak, és az állampapírok mellett önkormányzati vagy vállalati kötvényeket is szerepeltethetnek a portfóliójukban. Rövid, hosszú vagy szabad futamidejű kötvényalapokról beszélhetünk attól függően, hogy a portfólióban lévő eszközök átlagos futamideje 6 hónap és 3 év közötti, 3 évnél hosszabb, vagy nincs meghatározva.

Vegyes alapok: A vegyes alapok, ahogy a nevük is utal rá, a kötvényeken kívül más eszközöket is tartalmaznak, jellemzően részvényeket, de előfordulnak ingatlan vagy árupiaci típusú papírok is a portfólióban. Háromféle vegyes alappal találkozhatsz:

  • kötvénytúlsúlyos: a nem kötvény típusú eszközök nem haladhatják meg a 35%-ot
  • kiegyensúlyozott: a nem kötvény típusú eszközök 35-65%-ot tehetnek ki
  • dinamikus: a nem kötvény típusú eszközök meghaladhatják s 65%-ot is.

Részvényalapok: Ezeket tekintik a legkockázatosabbnak, de ez csak annyiban igaz, hogy a legnagyobb kilengéssel (volatilitással) rendelkező befektetési alapok tartoznak ide. Ez azt jelenti, hogy rövid távon könnyen lehet, hogy veszteséget realizálsz, hiszen egyetlen hét alatt akár 5-10%-ot is eshet az árfolyam, igaz ugyanez pozitív irányban is előfordulhat. Hosszabb távon, min. 10 évben gondolkozva viszont a legkiemelkedőbb hozamokat ezzel a típusú befektetési alappal tudod elérni. Tehát a részvényalapok jellemzően részvényeket vásárolnak, ezek aránya meghaladja a 80%-ot. Természetesen likviditási célból tartalmazhatnak diszkont kincstárjegyeket, banki betéteket vagy készpénzt is.

Abszolút hozamú alapok: Itt az elsődleges cél a reálhozam elérése. Ezek a befektetési alapok nem rendelkeznek olyan kötöttségekkel, hogy milyen eszközökbe fektessenek vagy milyen földrajzi régióban, esetleg mely üzleti szektorban vásároljanak eszközöket. Kiindulási pontként a kockázatmentes hozamot tekintik, ezt kívánják meghaladni. Kockázatmentes hozamnak pedig az alapkamatot tekinthetjük.

Melyiket válaszd?

A legfontosabb: ne egyetlen alapban gondolkodj!

Tervezd meg, hogy meddig szeretnéd átadni a pénzed "használati jogát" az alapkezelőnek, tehát mekkora időre szeretnél befektetni, nagyobb tőke esetén bontsd részekre, melyik résszel mik a terveid. Pl. van most 5M Ft-od, amit 8 évig szeretnél befektetni, mert akkor tervezed a lakásvásárlást, amire már kötöttél egy lakástakarékot is, ezen felül rendszeresen tennél be a befektetési alapkezelőhöz is megtakarítást. De három év múlva kivennél belőle, mert szeretnétek a pároddal egy álomesküvőt egy fantasztikus nászúttal. És ha ne adj' Isten elvesztenéd a munkádat, akkor egy átmeneti időre jó lenne, ha meg tudnál élni, tehát kell egy vésztartalék is. Nyilvánvaló, hogy mindhárom célra más típusú befektetési alapot érdemes választanod. Ezen kívül több alappal tovább diverzifikálhatsz. Most nem vesznék el a részletekben, hogy milyen stratégiákkal dolgozhatsz, de lesz még róla szó a blogon.

Ha tetszett, oszd meg másokkal is!

Legyél az első, aki értesül az új bejegyzésekről!

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés

Erről majdnem lemaradtál!

A legfrissebb és legjobb tippeket, hasznos ötleteket közvetlenül e-mailben küldjük el Neked.
NANÁ, HOGY KÉREM!
close-link

KÖLTSÉGVETÉS

Akik használják, sokkal tudatosabban kezelik pénzügyeiket. Írd meg, hova küldhetem.
KÜLDHETED
close-link
Csatlakozz népes olvasótáborunkhoz!

Egy kattintás és küldjük a nyerő tippeket sikeres pénzügyi manővereidhez

IGEN, KÜLDJÉTEK!
close-link

Unit Linked számolási példa a költség- és bóuszrendszerhez

Két adatok kérek, és már le is töltheted.
*Adatkezelési szabályzat
LETÖLTÉS
close-link

Töltsd le pdf-ben a biztosítók webes kárbejelentési tesztjét!

Két adatok kérek, és már le is töltheted.
*Adatkezelési szabályzat
LETÖLTÉS
close-link

Így teszteld a biztosító ügynökét!

Két adatok kérek, és már le is töltheted.
*Adatkezelési szabályzat
LETÖLTÉS
close-link
Loading
close-link
Loading
close-link